„Meloni volt a gyilkos” – Merz óriásit bukott Brüsszelben, a magyarok kicselezték a rendszert és nem fizetnek egy árva centet sem

A brüsszeli lapok még csak suttogtak róla, de a Financial Times (FT) most tényként közli: Friedrich Merz német kancellár nagyra törő terve az uniós csúcson látványosan elbukott. A csütörtöki maratoni tárgyalássorozat végére kiderült, hogy a németek által szorgalmazott javaslat – miszerint a befagyasztott orosz vagyonból nyújtanának 90 milliárd eurós hitelt Ukrajnának – nemcsak kivitelezhetetlen, hanem a tagállamok többsége számára elfogadhatatlan is.

A lapnak nyilatkozó uniós diplomaták úgy vélik, a terv bukása előre borítékolható volt. „Sosem volt esélye, hogy átmenjen” – mondta egyikük, aki szerint a javaslat annyira bonyolult és technikai volt, hogy még a szimpatizáns vezetők is visszahőköltek tőle. Úgy érezték, mintha csapdába csalták volna őket.
A végső döfést azonban nem a technikai részletek, hanem a politikai nehézsúlyúak adták meg. 

Belgium ugyanis, ahol az orosz vagyon nagy részét őrzik, csak akkor ment volna bele a tervbe, ha a többi tagállam korlátlan pénzügyi garanciát vállal az esetleges jogi és pénzügyi kockázatokra. Ezt azonban sem Párizs, sem Róma nem merte bevállalni a saját parlamentje előtt. „

– fogalmazott egy diplomata, utalva arra, hogy az olasz kormányfő ellenállása pecsételte meg a javaslat sorsát.

Így, miután hónapokig azt hajtogatták, hogy „nincs B terv”, hirtelen mégis szükség lett egyre. Hajnali fél kettőkor a vezetők elé tettek egy mindössze egyoldalas szöveget: az EU a tőkepiacokról, a közös költségvetés terhére vesz fel hitelt Ukrajna számára. Ez volt az a megoldás, amitől Merz korábban ódzkodott, de végül kénytelen volt lenyelni a békát.

A Financial Times kiemeli, hogy a megállapodás kulcseleme a „magyar faktor” kezelése volt. A lap forrásai szerint Magyarország már két nappal korábban jelezte a Bizottságnak: bár ellenzik a közös eladósodást, hajlandóak lennének elfogadni a költségvetés terhére történő hitelfelvételt, de csak egyetlen feltétellel – 

Ezt a megoldást végül a többi vezető is elfogadta, így elkerülték a vétót. Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet kapott, vagyis nem kell részt venniük a hitel visszafizetésében, miközben a többiek magukra vállalták a terhet.

A csúcs nagy nyertese a FT szerint Bart De Wever belga miniszterelnök lett, aki „kemény dióként” állt ellen a német nyomásnak, és megvédte országa érdekeit. Ezzel szemben Merz és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vereséget szenvedett. A lap megjegyzi: a kisebb tagállamok körében is nőtt az ellenérzés a német dominanciával szemben. „A kis tagállamok nem szeretik, ha összefognak ellenük – tudják, hogy legközelebb ők lehetnek soron” – mondta egy diplomata.

A végeredmény tehát egy klasszikus brüsszeli kompromisszum: Ukrajna megkapja a pénzt, de nem az orosz vagyonból, hanem hitelből, amit az európai adófizetők állnak majd – kivéve a magyarokat, akik sikeresen kimaradtak a számlából.

Nyitókép: Olivier HOSLET / POOL / AFP