A vészhelyzetek félremagyarázásával verné agyon a tagállami szuverenitást Brüsszel? – Mi az uniós alapszerződés 122-es klauzulája?

Az Európai Unió egyik kevéssé ismert, ám annál nagyobb hatalmú jogi eszköze korántsem arra lett kitalálva, hogy akár az Európai Tanács, akár az Európai Bizottság lesöpörhesse vele az egyes tagállamok tiltakozását. Tehát nem arra való, amire a december 18-ai uniós csúcson a háborúpárti uniós vezetők használni készülnek. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor szerint nem technikai kérdés, hogy visszaél-e ezzel a jogi lehetőséggel a brüsszeli elit, vagy a tagállami szuverenitás egyik utolsó védvonalát is átszakítja vele.

Mi is valójában a 122-es klauzula?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122-es cikke az a jogi klauzula, amely rendkívüli körülmények között lehetővé teszi, hogy az Európai Tanács minősített többséggel döntsön olyan kérdésekben is, ahol normál esetben egyhangúságra lenne szükség. Orbán Viktor szerint azzal, hogy Brüsszel olyan esetekben is ehhez az eszközhöz nyúlna, amelyek nem indokolják a használatát, tudatosan bontja le a nemzeti vétójog intézményét és teszi zárólejbe a nemzeti szuverenitást.

A 122. cikk kimondja, hogy

Eredetileg ez egy válságkezelő eszköznek készült, nem pedig általános döntéshozatali megoldásnak. Tehát olyan eshetőségekre, amikor a helyzet nem engedi meg, hogy politikai viták vagy egyéb hátráltató tényezők álljanak a minél előbbi cselekvés útjába. Az, hogy egyes uniós tagországok vezetői, illetve a Bizottság minden józan észnek ellentmondó módon, illetve a lehető leghamarabb a befagyasztott orosz állami vagyonnal akarja kitömni Ukrajnát, az semmilyen épeszű számítás szerint nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.

Miért kulcskérdés az egyhangúság megkerülése?

Számos stratégiai ügyben, például

• külpolitika,
• szankciók,
• közös hitelfelvétel,
• hadiipari finanszírozás,
• bizonyos költségvetési kérdések

az uniós szerződések egyhangú döntéshozatalt írnak elő.

Ez a kisebb tagállamok egyik legfontosabb garanciája arra, hogy ne lehessen őket politikailag vagy gazdaságilag figyelmen kívül hagyni, illetve felülírni az érdekeiket. Ez nem valamiféle kivételezés, vagy igazságtalan kegy, épp ennek az ellenkezője: az államszövetségen belüli erőviszonyok kiegyenlítése, a demokratikus folyamatok biztosításának egyik záloga.

A 122-es klauzula indokolatlan alkalmazása azonban könnyen veszélyes precedenst teremthet:

A vészhelyzet mint politikai eszköz

A magyar miniszterelnök a csütörtöki uniós csúcs előtt arra figyelmeztetett: Brüsszel nem reagál a válságokra, nem megoldja, hanem felhasználja azokat. Álláspontja szerint az energia- és háborús válságra hivatkozva az EU vezetése fokozatosan leépíti a nemzeti vétójogot, és ezzel „csendes szerződésmódosítást” hajt végre politikai úton.

A magyar kormány úgy véli, ez nem technikai jogértelmezés, hanem hatalomkoncentráció, amely

Mi a tét?

Ha a 122-es klauzula rutinszerű eszközzé válik, akkor

• az egyhangúság elve kiüresedik, értelmét veszti,
• a kisebb országok politikai súlya csökken,
• intézményesül a kétsebességes Európai Unió, ahol a kisebb tagállamoknak semmiféle beleszólása nem lesz az államszövetség ügyeibe, illetve
• az Európai Tanács szerepe erősödik a nemzeti kormányok rovására.

Orbán Viktor szerint ez az a pont, ahol a vita már nem Ukrajnáról, nem pénzről, hanem Európa jövőjéről szól: szuverén nemzetállamok együttműködéséről, vagy központilag irányított politikai unióról.

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP