Zelenszkij arcára fagyhat a mosoly: kellemetlen híreket kapott Ukrajna az EU-s csatlakozásról

Az Európai Bizottság kedden közzétett éves bővítési jelentése szerint Ukrajna „figyelemre méltó elkötelezettséget” mutatott az uniós csatlakozás iránt, de a háború sújtotta ország nem kerülheti el az újabb brüsszeli figyelmeztetést. Az Euronews beszámolója alapján a Bizottság elismerte, hogy Kijev számos kulcsfontosságú reformot elindított, de kiemelte: a korrupció elleni küzdelemben és az intézmények függetlenségének megőrzésében negatív trendek alakultak ki, amelyeket sürgősen vissza kell fordítani.

A Bizottság pozitívan értékelte azokat az útitervdokumentumokat és cselekvési terveket, amelyeket Kijev az elmúlt hónapokban fogadott el a jogállamiság, a közszolgálati reform és a demokratikus intézmények megerősítése terén. A testület ugyanakkor leszögezte: a bővítési tárgyalások sikeres lezárása 2028 előtt csak akkor képzelhető el, ha Ukrajna gyorsítja a reformfolyamatokat és helyreállítja a korrupcióellenes szervek függetlenségét.

– figyelmeztetett a dokumentum.

Ukrajna és a korrupciós törvény vitája

A figyelmeztetés hátterében az a júliusi törvénymódosítás áll , amely a Nemzeti Korrupcióellenes Irodát (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséget (SAPO) az ukrán legfőbb ügyész közvetlen irányítása alá helyezte. A döntés gyorsan ment át a parlamenten, és Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta – ám ez heves tiltakozást váltott ki Ukrajnában, és Brüsszelből is azonnal érkezett a bírálat.

A két szerv függetlenségét kulcsfontosságúnak tartják ahhoz, hogy az ország valóban készen álljon az uniós tagságra. Az intézmények a korrupcióellenes reformok sarokköveinek számítanak, és szerepük nélkül az EU nem lát garanciát a rendszer átláthatóságára. Zelenszkij végül visszakozott: néhány héttel később új törvénytervezetet nyújtott be, amely visszaállítaná a NABU és a SAPO önállóságát.

Bár ez a lépés ideiglenesen megnyugtatta Brüsszelt, a mostani jelentés óvatos hangneme arra utal, hogy az Európai Bizottság továbbra is aggódik a reformok következetes végrehajtása miatt. A testület figyelmeztetése szerint a háború árnyékában sem engedhető meg, hogy a demokratikus intézmények függetlensége gyengüljön.

A felgyorsított csatlakozás politikai vitákat kelt

Az orosz invázió 2022-es kezdete új lendületet adott az Európai Unió bővítési politikájának. A háború óta Brüsszel mindent megtesz, hogy közelebb hozza keleti szomszédait, de a gyorsított eljárás komoly politikai feszültségeket okoz. 

Orbán Viktor és a magyar kormány már többször is vétót helyezett kilátásba, és a brüsszeli döntéshozók szerint a bővítési folyamat minden szakaszában fennáll a veszély, hogy egyetlen tagállam blokkolhatja a haladást. A Bizottság ezért hangsúlyozta, hogy a tagországoknak is „szállítaniuk kell” a maguk részéről, azaz politikai konszenzust kell teremteniük a bővítés ügyében. Marta Kos, a bővítésért felelős biztos az Európai Parlament külügyi bizottságában úgy fogalmazott: 

Ugyanakkor hozzátette, hogy a csatlakozási folyamat csak akkor működhet, ha mindkét fél – a tagállamok és a jelöltek – valóban betartják vállalásaikat.

A Bizottság tehát kettős üzenetet küldött: egyfelől elismeri, hogy Ukrajna a háború ellenére is komoly reformokat hajtott végre, másfelől világossá teszi, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárásához a politikai akarat mellett a jogállamiság megerősítése is nélkülözhetetlen.

Brüsszel számára a korrupcióellenes intézmények függetlensége a hitelesség próbája, és ha ebben nem lát tartós előrelépést, a bővítés lendülete is megtörhet.

Nyitókép: ANDRII NESTERENKO / AFP