Alexandre Liebeskind, a Centre for Humanitarian Dialogue szakértője Budapesten, a Mandinernek exkluzív interjút adott a térség robbanásveszélyes helyzetéről. A beszélgetés során feltárult, hogyan szorítja ki Oroszország a Nyugatot, miközben Magyarország kulcsszerepet kaphat a béke közvetítésében a Száhel-övezetben.
Alexandre Liebeskind, a Centre for Humanitarian Dialogue (HD Centre) szakértője Budapestre érkezett a „Concepts of the Geopolitical Sahel: Europe’s Neighbourhood from the Red Sea to the Atlantic Ocean” című rendezvény keretében. A szakértővel a Száhel-övezet fontosságáról, és Magyarország térségbeli lehetőségeiről beszélgettünk.
Miért fontos a Száhel-övezet Európa számára, és mik a legfőbb kihívások?
A Száhel-övezet egy óriási terület, amely Mauritániától a Vörös-tengerig nyúlik, érintve Szomáliát, Csádot, Eritreát és Etiópiát is. Itt a lakosság medián életkora csupán 17 év, a népességnövekedés robbanásszerű – átlagosan 6-7 gyermek jut egy nőre –, miközben az erőforrások szűkösek: kevés a termékeny föld, és az ásványkincsek sem elegendők a gazdagság megteremtéséhez.
A régiót átszövik a konfliktusok, legyen szó a nyugati Száhelről, Szudánról vagy Etiópiáról, így gyakorlatilag egy kontinensnyi harctér alakul ki az Atlanti-óceántól az Indiai-óceánig.
Bár nem közvetlen szomszédaink, ezek a problémák hatással vannak Európára, mint a „szomszédok szomszédjai”. Az elmúlt 10-15 évben a dzsihadista csoportok – mint az al-Kaida vagy az Iszlám Állam helyi szervezetei – miatt került a figyelem középpontjába, amit Európa terrorfenyegetésként értelmezett. Ma már azonban világos, hogy ezek a csoportok elsősorban helyi célokat követnek, nem globális terrorhálózatok részei. A helyzet folyamatosan romlik, miközben Európa figyelme más konfliktusokra – Ukrajnára és a Közel-Keletre – terelődik.
Miért csökkent a nyugati befolyás a Száhelben, és hogyan erősödött Oroszország szerepe?
A nyugati hatalmak – elsősorban az EU és Franciaország – által támogatott kormányok elfordultak a Nyugattól, mivel hatástalannak ítélték a segítséget, és vonzóbb alternatívát találtak Oroszországban. Ez a folyamat illeszkedik az afrikai nacionalizmus erősödéséhez, az elitellenes hangulathoz és a nyugati befolyás általános elutasításához.
Oroszország a Szovjetunió összeomlása után elvesztette afrikai pozícióit, de a Wagner-zsoldosok bevetésével – például a Közép-Afrikai Köztársaságban – gyorsan visszatért: leverte a lázadókat és visszaállította az állami szuverenitást.
Az ukrajnai invázióval párhuzamosan anti-kolonialista narratívával hódít, ami nagy sikert arat az afrikai közvéleményben. A katonai rezsimek ezt kihasználva fiatal, dinamikus, anti-nyugati imázst építenek ki orosz támogatással. Bár a terepen a hatás korlátozott, propaganda szempontjából óriási győzelem: Oroszország úgy tünteti fel magát, mintha visszavette volna a francia gyarmatokat.
Lehet-e Magyarország, mint kisebb ország, hatékonyan bekapcsolódni a Száhel-konfliktus megoldásába?
Természetesen igen, két fő szempontból. Először is, a régió Európára gyakorolt hatása miatt fontos a befolyás fenntartása, ahol olyan hatalmak erősödnek, mint Kína, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország.
Magyarország előnye, hogy nincs gyarmati múltja, így könnyebben építhet bizalmat.
Másodszor, a humanitárius szolidaritás kulcsfontosságú: a konfliktusok legsebzettebb áldozatai – a civilek – megérdemlik a segítséget, függetlenül a kormány minőségétől. A diplomácia lényege éppen az, hogy fenntartsa a kapcsolatot az ellenségekkel is, nem csak a barátokkal. Ha a helyi kormányok tárgyalni akarnak a dzsihadistákkal, Magyarország semleges közvetítőként léphet fel, ha mindkét fél megbízik benne – bár valószínűbb, hogy helyi vallási vezetők vagy üzletemberek töltik be ezt a szerepet. Magyarország hagyományosan szolidáris, így érdemes aktívan részt venni.
HD: 25 Éve a Béke Szolgálatában
A HD (Humanitarian Dialogue) nevű svájci alapítvány 1999 óta elkötelezett a világbéke előmozdításában. Tevékenysége kiterjed többek között az indonéziai Aceh szeparatista konfliktusra, a spanyolországi ETA felkelésre, a Fülöp-szigetek déli részének erőszakos eseményeire és a líbiai zavargásokra is. A HD Globális Stratégiája 2024-2027-re épít az alapító elvekre, a 25 év eredményeire, a folyamatos tanulásra és izgalmas új módszerekre. A stratégia három fő célt tűz ki:
A hosszú évek alatt kiépített hálózatok és partnerségek révén a HD kreatívan tevékenykedik nemzetközi, államközi és helyi szinteken. Kulcsfontosságú tevékenységek:
A HD célja a globális elérést mélyíteni és erősíteni megbízható, pártatlan és független közvetítő szereplőként való identitását.
Miért kudarc a nyugati ideológia-vezérelt diplomácia Afrikában?
A nyugati diplomácia utóbbi években egyre inkább a liberális értékek – például az emberi jogok és a demokrácia – terjesztésére fókuszált, de ez nem hozott tartós eredményt. Ehelyett „nyugatiasította” ezeket az univerzálisnak szánt értékeket, és egy egész gazdaságot épített rájuk: workshopok és konferenciák sora alakult ki Afrikában, amelyek egy kis elit réteget képeztek ki. Ezek az emberek elsajátították a nyugati kódokat, de leváltak saját közösségeiktől, és nyugati ügynököknek tűntek, így az egész kezdeményezés kudarcba fulladt.
A diplomáciának pragmatikusnak kell lennie: az érdekek képviseletére, az erőszak megelőzésére és megoldására koncentráljon.
Hosszú távon érdemes befektetni az oktatásba és a köztisztviselők képzésébe – ezek nem látványosak, de tartós hatásúak, és éppen ezek hiányoznak Afrikából. Itt Magyarország oszthatja meg saját tapasztalatait.
Milyen szervezetekkel és módokon dolgozhat együtt Európa, köztük Magyarország, a Száhel-övezetben?
A legsebzettebb területeken csak néhány szervezetnek van meg a logisztikai kapacitása és a konfliktuskezelési tudása: ilyen a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC), az Orvosok Határok Nélkül (MSF), valamint az ENSZ nagy logisztikai ügynökségei, mint a Világélelmezési Program (WFP) vagy az UNHCR. Ezeknek sürgős támogatásra van szükségük, mivel az USA év eleji költségvetési vágásai 40-50%-kal csökkentették a forrásokat – itt Európa, így Magyarország is beléphet.
A hangsúlyt érdemes az oktatásra helyezni: Jó példák a katolikus iskolák vagy a köz-privát partnerségek, amelyek hatékonyabbak a nyilvános rendszernél. Magyar szervezetekkel – think tankekkel, vallási együttműködésért felelős államtitkársággal – cserélhetők elemzések és hálózatok. Az oktatás kulcsa a fejlődésnek és a békének, bárki legyen is hatalmon.
Hogyan mediálhatók a vallási és egyéb konfliktusok a régióban, és mi lehet Magyarország szerepe?
Három fő konfliktust érdemes megkülönböztetni. Először a Száhel dzsihadista harcai: itt csak akkor lehet közvetíteni, ha a kormányok kifejezetten kérik a tárgyalásokat ellenfeleikkel – addig nem kínálható szolgáltatás. Ha mégis megtörténik, Magyarország segíthet a békemegállapodások konszolidációjában, például helyi vallási vezetőkkel vagy tuareg üzletemberekkel együttműködve.
Másodszor Szudán: ez egy proxy-háború, ahol számos ország – Egyiptom, az Emírségek, Oroszország, Ukrajna – érintett. A kulcs a szponzorok egyeztetése; az USA most próbálkozik, de szuperhatalmi befolyás kell hozzá. Az EU egységes hangja segíthet, de az Öböl-országok, Törökország, az USA és Oroszország bevonása elengedhetetlen.
Harmadszor Kelet-Kongó: itt az USA és Katar mediál, és Magyarország – más európai országokhoz hasonlóan – technikai szakértelemmel és erőforrásokkal járulhat hozzá a megállapodások végrehajtásához. Általánosságban az afrikai konfliktusokat afrikaiaknak kellene kezelniük, de jelenleg nyugati dominancia figyelhető meg. Magyarország szerepe elsősorban az implementációban lehet erős, ám a helyzet valószínűleg romlik, mielőtt javul – közben Európának saját problémáit is rendeznie kell.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár az Európai Unió és Magyarország külpolitikája gyakran eltér, van egy terület, ahol Brüsszel és Budapest szoros együttműködésben dolgozik.
***
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
Spanyolország szocialista kormánya szabadjára engedné a migránsait Európában.
A nyomozók szerint a vádlott robbantásokat, gyújtogatásokat és késes akciókat készített elő európai és amerikai helyszíneken.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Újabb útkereszteződéshez érkezett Bosznia-Hercegovina, amely a háború 1995-ös befejezése óta lényegében nemzetközi protektorátus alatt működik (vagy inkább nem működik).
Afrika népességrobbanása, az instabil régiók és a digitális bűnhálózatok együtt formálhatják át Európa biztonságát és politikáját a közeljövőben.
Tölgyessy Péter a Partizán vendége volt, ahol elmondta, hogy Magyar Péter „internetes politikus”, aki nem érti a mélyebb összefüggéseket, valódi kormányzás helyett csupán „kívánságlistákat” hagy jóvá, saját minisztereit pedig egyszerű „melósokként” kezeli.
Már a roncsok is megvannak.
