Alexandre Liebeskind, a Centre for Humanitarian Dialogue szakértője Budapesten, a Mandinernek exkluzív interjút adott a térség robbanásveszélyes helyzetéről. A beszélgetés során feltárult, hogyan szorítja ki Oroszország a Nyugatot, miközben Magyarország kulcsszerepet kaphat a béke közvetítésében a Száhel-övezetben.
Alexandre Liebeskind, a Centre for Humanitarian Dialogue (HD Centre) szakértője Budapestre érkezett a „Concepts of the Geopolitical Sahel: Europe’s Neighbourhood from the Red Sea to the Atlantic Ocean” című rendezvény keretében. A szakértővel a Száhel-övezet fontosságáról, és Magyarország térségbeli lehetőségeiről beszélgettünk.
Miért fontos a Száhel-övezet Európa számára, és mik a legfőbb kihívások?
A Száhel-övezet egy óriási terület, amely Mauritániától a Vörös-tengerig nyúlik, érintve Szomáliát, Csádot, Eritreát és Etiópiát is. Itt a lakosság medián életkora csupán 17 év, a népességnövekedés robbanásszerű – átlagosan 6-7 gyermek jut egy nőre –, miközben az erőforrások szűkösek: kevés a termékeny föld, és az ásványkincsek sem elegendők a gazdagság megteremtéséhez.
A régiót átszövik a konfliktusok, legyen szó a nyugati Száhelről, Szudánról vagy Etiópiáról, így gyakorlatilag egy kontinensnyi harctér alakul ki az Atlanti-óceántól az Indiai-óceánig.
Bár nem közvetlen szomszédaink, ezek a problémák hatással vannak Európára, mint a „szomszédok szomszédjai”. Az elmúlt 10-15 évben a dzsihadista csoportok – mint az al-Kaida vagy az Iszlám Állam helyi szervezetei – miatt került a figyelem középpontjába, amit Európa terrorfenyegetésként értelmezett. Ma már azonban világos, hogy ezek a csoportok elsősorban helyi célokat követnek, nem globális terrorhálózatok részei. A helyzet folyamatosan romlik, miközben Európa figyelme más konfliktusokra – Ukrajnára és a Közel-Keletre – terelődik.
Miért csökkent a nyugati befolyás a Száhelben, és hogyan erősödött Oroszország szerepe?
A nyugati hatalmak – elsősorban az EU és Franciaország – által támogatott kormányok elfordultak a Nyugattól, mivel hatástalannak ítélték a segítséget, és vonzóbb alternatívát találtak Oroszországban. Ez a folyamat illeszkedik az afrikai nacionalizmus erősödéséhez, az elitellenes hangulathoz és a nyugati befolyás általános elutasításához.
Oroszország a Szovjetunió összeomlása után elvesztette afrikai pozícióit, de a Wagner-zsoldosok bevetésével – például a Közép-Afrikai Köztársaságban – gyorsan visszatért: leverte a lázadókat és visszaállította az állami szuverenitást.
Az ukrajnai invázióval párhuzamosan anti-kolonialista narratívával hódít, ami nagy sikert arat az afrikai közvéleményben. A katonai rezsimek ezt kihasználva fiatal, dinamikus, anti-nyugati imázst építenek ki orosz támogatással. Bár a terepen a hatás korlátozott, propaganda szempontjából óriási győzelem: Oroszország úgy tünteti fel magát, mintha visszavette volna a francia gyarmatokat.
Lehet-e Magyarország, mint kisebb ország, hatékonyan bekapcsolódni a Száhel-konfliktus megoldásába?
Természetesen igen, két fő szempontból. Először is, a régió Európára gyakorolt hatása miatt fontos a befolyás fenntartása, ahol olyan hatalmak erősödnek, mint Kína, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország.
Magyarország előnye, hogy nincs gyarmati múltja, így könnyebben építhet bizalmat.
Másodszor, a humanitárius szolidaritás kulcsfontosságú: a konfliktusok legsebzettebb áldozatai – a civilek – megérdemlik a segítséget, függetlenül a kormány minőségétől. A diplomácia lényege éppen az, hogy fenntartsa a kapcsolatot az ellenségekkel is, nem csak a barátokkal. Ha a helyi kormányok tárgyalni akarnak a dzsihadistákkal, Magyarország semleges közvetítőként léphet fel, ha mindkét fél megbízik benne – bár valószínűbb, hogy helyi vallási vezetők vagy üzletemberek töltik be ezt a szerepet. Magyarország hagyományosan szolidáris, így érdemes aktívan részt venni.
HD: 25 Éve a Béke Szolgálatában
A HD (Humanitarian Dialogue) nevű svájci alapítvány 1999 óta elkötelezett a világbéke előmozdításában. Tevékenysége kiterjed többek között az indonéziai Aceh szeparatista konfliktusra, a spanyolországi ETA felkelésre, a Fülöp-szigetek déli részének erőszakos eseményeire és a líbiai zavargásokra is. A HD Globális Stratégiája 2024-2027-re épít az alapító elvekre, a 25 év eredményeire, a folyamatos tanulásra és izgalmas új módszerekre. A stratégia három fő célt tűz ki:
A hosszú évek alatt kiépített hálózatok és partnerségek révén a HD kreatívan tevékenykedik nemzetközi, államközi és helyi szinteken. Kulcsfontosságú tevékenységek:
A HD célja a globális elérést mélyíteni és erősíteni megbízható, pártatlan és független közvetítő szereplőként való identitását.
Miért kudarc a nyugati ideológia-vezérelt diplomácia Afrikában?
A nyugati diplomácia utóbbi években egyre inkább a liberális értékek – például az emberi jogok és a demokrácia – terjesztésére fókuszált, de ez nem hozott tartós eredményt. Ehelyett „nyugatiasította” ezeket az univerzálisnak szánt értékeket, és egy egész gazdaságot épített rájuk: workshopok és konferenciák sora alakult ki Afrikában, amelyek egy kis elit réteget képeztek ki. Ezek az emberek elsajátították a nyugati kódokat, de leváltak saját közösségeiktől, és nyugati ügynököknek tűntek, így az egész kezdeményezés kudarcba fulladt.
A diplomáciának pragmatikusnak kell lennie: az érdekek képviseletére, az erőszak megelőzésére és megoldására koncentráljon.
Hosszú távon érdemes befektetni az oktatásba és a köztisztviselők képzésébe – ezek nem látványosak, de tartós hatásúak, és éppen ezek hiányoznak Afrikából. Itt Magyarország oszthatja meg saját tapasztalatait.
Milyen szervezetekkel és módokon dolgozhat együtt Európa, köztük Magyarország, a Száhel-övezetben?
A legsebzettebb területeken csak néhány szervezetnek van meg a logisztikai kapacitása és a konfliktuskezelési tudása: ilyen a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC), az Orvosok Határok Nélkül (MSF), valamint az ENSZ nagy logisztikai ügynökségei, mint a Világélelmezési Program (WFP) vagy az UNHCR. Ezeknek sürgős támogatásra van szükségük, mivel az USA év eleji költségvetési vágásai 40-50%-kal csökkentették a forrásokat – itt Európa, így Magyarország is beléphet.
A hangsúlyt érdemes az oktatásra helyezni: Jó példák a katolikus iskolák vagy a köz-privát partnerségek, amelyek hatékonyabbak a nyilvános rendszernél. Magyar szervezetekkel – think tankekkel, vallási együttműködésért felelős államtitkársággal – cserélhetők elemzések és hálózatok. Az oktatás kulcsa a fejlődésnek és a békének, bárki legyen is hatalmon.
Hogyan mediálhatók a vallási és egyéb konfliktusok a régióban, és mi lehet Magyarország szerepe?
Három fő konfliktust érdemes megkülönböztetni. Először a Száhel dzsihadista harcai: itt csak akkor lehet közvetíteni, ha a kormányok kifejezetten kérik a tárgyalásokat ellenfeleikkel – addig nem kínálható szolgáltatás. Ha mégis megtörténik, Magyarország segíthet a békemegállapodások konszolidációjában, például helyi vallási vezetőkkel vagy tuareg üzletemberekkel együttműködve.
Másodszor Szudán: ez egy proxy-háború, ahol számos ország – Egyiptom, az Emírségek, Oroszország, Ukrajna – érintett. A kulcs a szponzorok egyeztetése; az USA most próbálkozik, de szuperhatalmi befolyás kell hozzá. Az EU egységes hangja segíthet, de az Öböl-országok, Törökország, az USA és Oroszország bevonása elengedhetetlen.
Harmadszor Kelet-Kongó: itt az USA és Katar mediál, és Magyarország – más európai országokhoz hasonlóan – technikai szakértelemmel és erőforrásokkal járulhat hozzá a megállapodások végrehajtásához. Általánosságban az afrikai konfliktusokat afrikaiaknak kellene kezelniük, de jelenleg nyugati dominancia figyelhető meg. Magyarország szerepe elsősorban az implementációban lehet erős, ám a helyzet valószínűleg romlik, mielőtt javul – közben Európának saját problémáit is rendeznie kell.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár az Európai Unió és Magyarország külpolitikája gyakran eltér, van egy terület, ahol Brüsszel és Budapest szoros együttműködésben dolgozik.
***
Magyar Péternek lőttek.
Ezt is meglépte Von der Leyen és Kaja Kallas.
Komoly sikert értek el Olaszország vezetésével.
Végre volt egy bátor politikus, aki helyre tette Pottyondy Edinát. Az internet vicsorgó démona már nagyon hosszú ideje mérgezi a közéletet a lázító, pökhendi és sok esetben alpári stílusban előadatott videóival.
Döbbenetes számokat közöltek.
Ne legyen az, hogy arról bezzeg nem beszélek.
Adrian Onciu szerint öt Orbán Viktor kellene Európának, hogy megszabaduljon Brüsszeltől.
„Orbánék a maguk szempontjából megnyerték a meccset, az kérdés, hogy hosszabb távon ennek a gólarány milyen következménye lesz” – véli a volt külügyminiszter.
