Magyarország és az EU összhangban: együttműködés a Száhel-válság kezeléséért – exkluzív interjú az Unió különmegbízottjával

Az EU Száhelért felelős különmegbízottja először látogatott Magyarországra, ebből az alkalomból beszélgettünk João Gomes Cravinhóval az Európai Unió megújított megközelítéséről a Száhel-régióval kapcsolatban, annak geopolitikai jelentőségéről és Magyarország szerepéről a regionális kihívások kezelésében.   

Először jár Budapesten az EU Száhelért felelős különmegbízottjaként. Mi a látogatás célja?

Munkám célja, hogy előmozdítsam a közös álláspontot az Európai Unió 27 tagállama között. Bár tökéletes egység nem érhető el, az európai külpolitikához elengedhetetlen, hogy a tagállamok közös célokat valljanak. Ehhez széles körű párbeszéd szükséges. Budapesti látogatásom célja, hogy megosszam nézeteimet a Száhel-régióval való kapcsolataink előmozdításáról, valamint meghallgassam a magyar érdekelt felek perspektíváit és benyomásait, hozzájárulva a közös célok kialakításához.

Miért fontos a Száhel-régió az Európai Unió számára, és mik a legégetőbb problémák a térségben?

A Száhel rendkívül fontos az EU és 27 tagállama számára, ebben egyetértés van. Geopolitikai szempontból stratégiailag jelentős régió, különösen a világ más részein zajló események, például az ukrajnai háború vagy a közel-keleti helyzet fényében. Bár a média kevesebb figyelmet szentel a Száhelnek, mindenkinek meg kell értenie, hogy kulcsfontosságú térség. Problémái nem tűnnek el egyik napról a másikra, ezért foglalkoznunk kell velük. Egy hatalmas, körülbelül 3 millió négyzetkilométeres régióról beszélünk – összehasonlításképp, az EU teljes területe körülbelül 4 millió négyzetkilométer –, rendkívül fiatal népességgel, mégis társadalmi és gazdasági kilátástalansággal, valamint olyan körülményekkel, amelyek kedveznek a terrorszervezetek toborzásának. Ezek a tényezők migrációt idéznek elő, az emberek átkelnek a Szaharán és a Földközi-tengeren – vagy az Atlanti-óceánon a Kanári-szigetek felé –, hogy Európába jussanak.

Az EU-nak van stratégiája a Száhelre. Hogyan halad ennek végrehajtása, és hogyan járulhat hozzá Magyarország?

A stratégiát 2021-ben fogadták el, ami nem volt régen, de sok minden változott azóta. Egyetértés van arról, hogy új megközelítésre van szükség. Jelenleg ezen dolgozunk, meghatározzuk az európai érdekeket, amelyeket előmozdítani szeretnénk, és azt, hogy hogyan tudjuk ezeket a régió országaival való kapcsolatainkon keresztül elősegíteni. Egyetértés van abban, hogy nem fordíthatunk hátat a Száhelnek, mert ezzel elveszítenénk érdekeink képviseletének lehetőségét. Most azon dolgozunk, hogy konkretizáljuk ezt az új megközelítést.

Bár ismert, hogy Magyarország és az EU több külpolitikai kérdésben eltérő nézeteket vall, a Száhel ügyében erős az együttműködés. Mivel Magyarország aktív a régióban, fontos számomra, hogy idejöjjek és meghallgassam a magyar döntéshozókat – találkoztam a külügyi államtitkárral, a nemzetbiztonsági tanácsadóval és a honvédelmi miniszterrel –, hogy megértsem Magyarország nézőpontját, és feltérképezzem, hogyan dolgozhatunk együtt közös érdekeinkért.

Egyesek szerint a kisebb tagállamoknak nincs keresnivalójuk a régióban. Mi a véleménye erről? Ez csak a nagyobb tagállamok ügye, vagy minden tagállamot érint?

Portugáliából származom, amelynek lakossága 10 millió, hasonló Magyarországhoz. Mégis határozottan úgy véljük, hogy a közepes méretű országok – mert az EU tagállamai között nem tartozunk a legkisebbek közé – fontos szerepet játszhatnak. 

Úgy gondolom, hogy egy olyan ország számára, mint Magyarország vagy Portugália, fontos, hogy legyenek olyan specifikus területek, ahol befolyásolni tudják az EU-t. Ez szükséges ahhoz, hogy az EU külpolitikája ne csak három-négy nagy tagállam preferenciáit tükrözze, hanem mind a 27 tagállam igényeit.

A Száhel kapcsán néhányan kritizálják Önt vagy Magyarországot, amiért katonai juntákkal vagy diktátorokkal működnek együtt. Hogyan reagál ezekre a kritikákra?

A világ bonyolult hely. Amikor más világrészekkel lépünk kapcsolatba, gyakran olyan országokkal vagy rendszerekkel kell tárgyalnunk, amelyek eltérő értékeket és politikai rendszereket képviselnek. Ez ok arra, hogy ne foglalkozzunk velük? Szerintem nem. Számos érdekünk fűződik a Száhelhez és a világ más részeihez, ami azt jelenti, hogy fenn kell tartanunk a párbeszédet, még akkor is, ha nem értünk egyet partnereink kormányzati rendszereivel, például azokkal, amelyek katonai puccsok révén kerültek hatalomra. 

Nagyon fontosnak tartom, hogy kifejezzük aggodalmainkat, például egy adott ország emberi jogi helyzetével kapcsolatban, és felajánljuk támogatásunkat. Ki kell mondanunk, ha bizonyos kérdésekben nem értünk egyet, mert ezek fontosak számunkra. Ha találunk némi közös nevezőt, az nagyszerű. Ha nem, akkor egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet.

Az EU-t gyakran éri kritika, hogy nem a valóban fontos kérdésekre koncentrál. Hogyan biztosítható, hogy a Száhelben zajló projektek a helyi lakosság valódi problémáit célozzák?

A kiindulópont egy őszinte és folyamatos párbeszéd kell, hogy legyen. Jobban kell figyelnünk és világosabban kell magyaráznunk saját álláspontunkat. A párbeszéd nem lehet felszínes hallgatás vagy elégtelen magyarázat. Olyan módon kell kapcsolatba lépnünk ezekkel az országokkal, hogy mindkét fél olyan munkamódszert dolgozzon ki, amely az alapvető kihívásokat célozza, nem csupán a felszíni tüneteket. Ez az egyetlen módja annak, hogy hozzájáruljunk a nagyobb társadalmi és gazdasági ellenálló képességhez, és lehetőséget teremtsünk a helyi lakosságnak arra, hogy ott éljen, ne pedig migrációra kényszerüljön. A kritikákban van némi igazság, de ez olyasmi, amit meg tudunk oldani.

Magyarország régóta működteti a Hungary Helps programot, amely az üldözött keresztény közösségek támogatását célozza. Az elmúlt években több projektet valósítottak meg a Száhelben e program keretében. Mi a véleménye erről?

Ismerem a Hungary Helps programot és Magyarország segélyezési kezdeményezéseit általánosságban. A radikális iszlám komoly probléma a régióban, de nem csak a keresztények számára – mindenkit érint. A mi megközelítésünk arra irányul, hogy jobb feltételeket teremtsünk a helyi lakosság számára anélkül, hogy kifejezetten egy vallási csoportra fókuszálnánk. Ez Magyarország megközelítésének egyik jellegzetessége. 

Az utóbbi években a Száhel több globális és regionális szereplő figyelmét felkeltette, akik gyakran riválisként tekintenek egymásra. Lát olyan szereplőket, akikkel az EU együttműködhetne a régióban?

Igen, látok ilyen szereplőket. Nem feltételezhetjük, hogy kizárólagos jogunk van a Száhelre. A Száhel-országok szabadon működhetnek együtt más világrészek partnereivel. Oroszországgal teljes összeférhetetlenséget látok, de más esetekben vannak olyan területek, ahol közös nevezőt lehet találni. 

Fontos a párbeszéd az EU-hoz közel álló országokkal is, mint Svájc, Norvégia, az Egyesült Királyság vagy Kanada, amelyek jelentős szereplők a nemzetközi segélyezésben. Nyitottak vagyunk az együttműködésre.

Világosan meg kell határoznunk érdekeinket és azt, hogyan tudjuk előmozdítani őket a régióban. Az EU olyan eszközökkel és lehetőségekkel rendelkezik, amelyek más világrészek számára nem állnak rendelkezésre, például üzleti érdekek. Ezért mi lehetünk a régió országainak természetes partnerei. Ha bizonyos esetekben nem mi vagyunk azok, akkor vissza kell szereznünk ezt a pozíciót.

Sokan állítják, hogy az EU globális befolyása folyamatosan csökken. Egy olyan helyzetben, ahol egyszerre több kihívással kell szembenéznünk, hogyan tudja az EU fenntartani vagy akár erősíteni befolyását a Száhelben?

Jelentős kihívásokkal nézünk szembe külpolitikánkban, ami megnehezíti potenciális erőnk teljes kiaknázását. Ezt szem előtt tartva világosan meg kell határoznunk, hol vannak az érdekeink. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy távol maradjunk egy olyan régiótól, ahol kritikus érdekeink vannak.

Megvitathatjuk és párbeszédet folytathatunk a részletekről, de koherens nézeteket kell kialakítanunk a 27 tagállam között, és már jelentős lépéseket tettünk ebbe az irányba.

***