Ha valaki nem úgy táncol, ahogy az ukrán elnök fütyül, könnyen a vádlottak padján találhatja magát.
Terjedelmes írást közölt az ismert Politico véleményrovatának vezetője, Jamie Dettmer Volodimir Zelenszkij „sötét oldaláról”. Dettmer rögtön a cikk elején kiemelte, hogy
ellenzéki képviselők és civil aktivisták szerint Ukrajna vezetése jogi eszközökkel próbálja megfélemlíteni ellenfeleit, és elhallgattatni a kritikus hangokat.
Ezután ismertette, hogy amikor Oroszország majdnem négy éve megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját: Volodimir Kudrickij, az állami tulajdonú Ukrenergo, az országos villamosenergia-hálózat vezetője azóta kétségbeesetten próbálta fenntartani az áramellátást. Valahogy sikerült is neki – nemcsak abban az esztendőben, hanem az azt követő években is.
Az energiapiac szereplői világszerte elismerték teljesítményét, amiért képes volt úgy megvédeni az ország energiarendszerét az orosz rakéta- és dróntámadásoktól, hogy elkerülte a katasztrofális áramszüneteket. Egészen addig, amíg 2024-ben hirtelen lemondatták.
Kudrickij eltávolítását sokan felháborodással fogadták, Brüsszelben pedig egyenesen aggodalmat keltett. Az egykor vezető pozícióban lévő férfi akkor a Politicónak azt mondta, hogy
„a hatalom könyörtelen központosításának” esett áldozatául, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a rendkívül befolyásos kabinetfőnöke, Andrij Jermak rendszeresen gyakorolnak.
Az interjúban kifejezte abbéli aggodalmát is, hogy a vállalatot végül „korrupt személyek” veszik át. Támogatói szerint éppen az efféle kijelentések – és az, hogy nem volt hajlandó hallgatni – a magyarázatok arra, miért találta magát Kudrickij múlt héten egy „üvegkalickában” az egyik kijevi bíróságon, ahol sikkasztás vádjával állították bíróság elé.
Az eset nem meglepő mód felháborította az ellenzéki képviselőket és a civil aktivistákat, akik közül többen kijelentették, hogy itt egy újabb példa arra, hogy
Ukrajna vezetése „jogi hadviselést folytat”: vagyis törvényi eszközökkel próbálja megfélemlíteni és elhallgattatni az ellenfeleket, akikre korrupció vagy Oroszországgal való együttműködés vádját sütik rá. Zelenszkij hivatala nem kívánt kommentárt fűzni az ügyhöz – fűzte hozzá a Politico munkatársa.
Az összeállításból kiderült, hogy ez a bánásmód másokat is utolért, köztük Zelenszkij elődjét, Petro Porosenkót is, akit idén szankciók sújtottak, és szintén korrupciós vádakkal állítottak bíróság elé.
Ezzel a lépéssel megakadályozhatják, hogy a volt elnök egy jövőbeni választáson indulhasson
– húza alá Jamie Dettmer.
Az ellenzékkel szemben a szankciók gyakran fenyegetésként vagy ténylegesen eszközként is megjelennek, befagyasztva az érintettek vagyonát és ellehetetlenítve minden pénzügyi műveletet, beleértve a bankkártya-használatot és a bankszámlákhoz való hozzáférést is. Porosenko azóta azzal vádolja Zelenszkijt, hogy úgynevezett „kúszó autoriterizmust” valósít meg, és arra törekszik, hogy „eltüntessen minden politikai vetélytársat a színtérről”.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre feszültebb a helyzet Ukrajnában. Kijev polgármestere után Petro Porosenko is Zelenszkij tekintélyelvű vezetését kritizálja: a korábbi elnök szerint egyetlen célja van az ukrán államfőnek.
Ez magyarázhatja Kudrickij ügyét is – legalábbis Mykola Knjazhitszkij ellenzéki képviselő szerint, aki úgy véli, hogy
az ellenfelek lejáratására szolgáló jogi hadviselés csak súlyosbodni fog, ahogy az elnöki hivatal egy lehetséges jövő évi választásra készül, ha addig tűzszünet lesz.
„A bíróságokat arra használják, hogy megtisztítsák a terepet a versenytársaktól, és ezzel egy tisztességtelen választást készítsenek elő” – fogalmazott Knjazhitszkij.
Mások, köztük a neves ukrán aktivista, Darja Kaleniuk, az Antikorrupciós Akcióközpont vezetője, úgy vélik,
az elnök és szűk környezete a háborút arra használja fel, hogy olyan mértékben monopolizálja a hatalmat, ami már Ukrajna demokráciáját veszélyezteti”
– idézte a külpolitikában jártas szerző.
A cikkben arra is rámutattak, hogy Oroszország az elmúlt időszakban minden korábbinál intenzívebb rakéta- és dróntámadásokat indított, így Ukrajna energiaellátásának biztosítása még komolyabb kihívást jelent. Ráadásul – ellentétben az előző telekkel –
az orosz támadások most már nemcsak az elektromos hálózatot, hanem a földgázkitermelő, tároló és elosztó létesítményeket is célba veszik.
Jelenleg pedig az ukrán lakosság mintegy 60 százaléka földgázzal fűti otthonát – ismertette a szerző.
Detter hozzáfűzte, hogy egyes ukrán energetikai vezetők attól tartanak, hogy
Kudrickij elleni eljárás előzetes bűnbak keresési kísérlet lehet
– vagyis a felelősség áthárítása arra az esetre, ha az ország energiarendszere már nem bírná elviselni az orosz támadásokat. Erről az Ukrainszka Pravda című lap is közölt két hete egy írást, melyben meg nem nevezett forrásokra hivatkozott.
Egy ukrán kormányt korábban tanácsadóként segítő külpolitikai szakértő pedig arról beszélt nemrég, hogy „Ukrajna egyes részein valószínűleg tavaszig nem lesz áram.
Kijevben már most is csak tíz fok van a lakásokban, és könnyen lehet, hogy hosszabb áramszünetek lesznek.
Az emberek már most is elégedetlenek emiatt, ezért az elnöki hivatalnak szüksége van bűnbakokra” – tette hozzá, névtelenséget kérve, hogy szabadabban beszélhessen az ügyről.
„Az ellenzék azt fogja mondani, hogy Zelenszkij cserbenhagyta Ukrajnát, és azt fogják állítani, hogy már rég fel kellett volna készülnie az elhúzódó áramszünetekre és a nagy hidegre” – tette hozzá a tanácsadó.
Adrian Karatnycky, az Atlantic Council vezető kutatója, a Battleground Ukraine (Csatamező Ukrajna) című könyv szerzője szintén aggodalmát fejezte ki az ország politikai irányával kapcsolatban.
Bár Zelenszkij inspiráló és bátor háborús vezető, uralmának valóban vannak aggasztó vonásai”
– jelentette ki a kutató.
Nyitókép: Tetiana DZHAFAROVA / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Tóth Máté a Mandiner megkeresésére elmondta, hogy szemben azokkal a híresztelésekkel, hogy Magyarország nem a megfelelő ütemben válik le az orosz energiahordozókról, jelentős a hazai kitermelés. Arról nem beszélve, hogy nemcsak az oroszoktól vásárolunk.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a választói magatartást a mesterséges intelligencia megjelenése előtt sem egy-egy botrány vagy kampányelem formálta döntően.
„Magyarország nem csupán szövetségese, hanem barátja is Izraelnek” – jelentette ki Hankó Balázs Yoav Kisch izraeli oktatási miniszterrel folytatott találkozóján.
Közben az ukrán hadsereg eddigi legsúlyosabb veresége bontakozik ki a kelet-ukrajnai Pokrovszk városában.
Itt vannak a hét legolvasottabb cikkei.
Az útra felesége, Lévai Anikó is elkísérte.
Utasította a Hadügyminisztériumot, hogy készüljenek fel egy esetleges akcióra.
Egy olyan ember, aki úgy került a politikába, hogy közös otthonukban lehallgatta a feleségét, elárulta családját és saját közösségét.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a választói magatartást a mesterséges intelligencia megjelenése előtt sem egy-egy botrány vagy kampányelem formálta döntően.
