Na, végre: Brüsszel most először kimondta, amit Magyarország évek óta próbál megértetni Európával

Brüsszelnek egyre kényelmetlenebb Ukrajna, a háborús szövetségesből kínos partnerré vált.

Az Európai Bizottság új jelentése szerint Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus „migrációs nyomás” alatt állnak, ezért más országoknak kellene segíteniük. A javaslat értelmében Magyarországra is juthatnának migránsok – akár akarja, akár nem.

A Bizottság legfrissebb, kedden bemutatott éves menekültügyi és migrációs jelentése szerint Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus „aránytalanul magas” számú migránst fogadott tavaly, ezért 2026-tól más tagállamoknak is „szolidaritást” kell tanúsítaniuk. Az Euronews beszámolója szerint ez azt jelenti, hogy az uniós országoknak vagy be kell fogadniuk egy meghatározott számú menedékkérőt, vagy fejenként húszezer eurót kell fizetniük azok után, akiket nem fogadnak be.

A Bizottság az új rendszer alapját az úgynevezett „szolidaritási alap” (Annual Solidarity Pool) képezné, amely meghatározná, hogy hány menedékkérőt kell áthelyezni a terhelt országokból, illetve milyen összeggel válthatják meg kötelezettségüket azok, akik nem fogadnak be senkit. A részletes kvótajavaslatot a tagállamok év végéig vitatják meg, de a tervezet szerint legalább harmincezer menedékkérőt osztanának szét, és minimum hatszázmillió eurós befizetéssel járna a rendszer.
A tagállamoknak népességük és gazdasági teljesítményük arányában kellene hozzájárulniuk, vagyis minél nagyobb az ország, annál több migránst kellene befogadnia – vagy annál többet fizetnie.
A Bizottság közlése szerint csak azok az államok mentesülhetnek, amelyeket szintén „jelentős migrációs helyzet” sújt, ilyen például Ausztria vagy Lengyelország. Magyarország viszont semmilyen mentességet nem élvezne, így egyértelműen célkeresztbe kerülne a brüsszeli tervvel.
Ezt is ajánljuk a témában

Brüsszelnek egyre kényelmetlenebb Ukrajna, a háborús szövetségesből kínos partnerré vált.

A jelentés a kötelező „szolidaritás” új szakaszát nyitná meg az uniós migrációs politika reformjában. A Bizottság szerint a mechanizmus „igazságosabb elosztást” teremtene a tagállamok között, de valójában kötelező kvótarendszert vezetne be, amely ellentétes Magyarország álláspontjával.
Az Euronews által idézett uniós tisztviselő szerint, ha egy ország nem hajlandó részt venni a rendszerben, az az uniós jog megsértésének minősülne, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Brüsszel büntetné azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a migránsok befogadására.
Orbán Viktor, Donald Tusk és Robert Fico már egyértelművé tették, hogy nem hajlandók végrehajtani a migrációs paktum szabályait.
Lengyelország nem fogad be migránsokat a migrációs paktum alapján. Fizetni sem fogunk érte
– írta Tusk közösségi oldalán a jelentés bemutatása után. A magyar kormány szintén elutasította az uniós diktátumot:
Budapest nem nyújtott be végrehajtási tervet a Bizottságnak, ahogy Varsó sem.
Ezt az uniós belügyi biztos, Magnus Brunner is megerősítette a sajtótájékoztatón.
Ezt is ajánljuk a témában

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, hogy az együttműködés kulcsfontosságú a Közel-Kelet biztonsága és stabilitása szempontjából.

A brüsszeli javaslat valójában újraéleszti a kvótavitát, amelyet a közép-európai országok már korábban is egyhangúlag elutasítottak. A „szolidaritás” szóval takart kötelező befogadási rendszer nem oldja meg a migrációs válságot, hanem tovább mélyíti az ellentéteket az EU tagállamai között. A Bizottság azzal érvel, hogy a migrációs helyzet „javult”, mivel az illegális határátlépések száma 35 százalékkal csökkent az elmúlt évben.
Ugyanakkor maga is elismeri, hogy továbbra is komoly kihívást jelent az illegális migráció, a migránsok uniós mozgása és a migráció fegyverként való felhasználása Oroszország és Fehéroroszország részéről.
Magyarország és szövetségesei szerint épp ezért a megoldás nem a migránsok kötelező elosztása, hanem
Brüsszel viszont kitart amellett, hogy a „kötelező szolidaritás” lesz az új norma. A döntést minősített többséggel akarják elfogadni, vagyis az ellenző országokat is rákényszeríthetik – akár akarják, akár nem.
Kapcsolódó vélemény
A kérdés már nem az, hogy jönnek-e – hanem, hogy fel vagyunk-e készülve rá, kiket és hogyan engedünk be.
Nyitókép: GIOVANNI ISOLINO / AFP