Na, végre: Brüsszel most először kimondta, amit Magyarország évek óta próbál megértetni Európával

Az Európai Bizottság idei bővítési jelentése szerint Brüsszel egyre kevésbé hajlandó elnézni Ukrajna lassú reformfolyamatait. A dokumentum a háborús körülmények figyelembevétele mellett is kemény hangot üt meg, és világossá teszi: az Európai Unió támogatása nem feltétel nélküli. A Zerkalo Nedeli elemzése szerint az Európai Bizottság mostani jelentése éles váltást jelez Brüsszel hozzáállásában: a korábbi feltétel nélküli dicséret, amely szerint Ukrajna példásan halad a reformokkal és a korrupció elleni harccal, mostanra számonkéréssé változott. A Bizottság már nem a háborús szövetségest, hanem a kötelezettségeit elhanyagoló partnert látja Kijevben.

A bírálat középpontjában az igazságszolgáltatás, az ügyészség és a korrupcióellenes szervek állnak. A jelentés emlékeztet arra, hogy a parlament olyan törvényt fogadott el, amely megszüntette a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SAP) függetlenségének garanciáit, és működésüket politikai befolyás alá helyezte. 

– olvasható a jelentésben. Brüsszel szerint az ügyészség irányítása és a legfőbb ügyész kiválasztásának folyamata továbbra sem átlátható, ezért módosítani kell a jogszabályokat, hogy a kinevezések objektívek, érdemalapúak és politikai befolyástól mentesek legyenek. Az Európai Bizottság úgy fogalmazott: a legfőbb ügyész kiválasztásának jobban kell hasonlítania a bírói versenyvizsgákhoz, hiszen a tisztség betöltője az igazságszolgáltatási rendszer része.

Brüsszel a nemzetközi szakértők szerepének megerősítését követeli

Az Európai Bizottság szerint Ukrajnának nemcsak formálisan, hanem ténylegesen is biztosítania kell a függetlenséget az igazságszolgáltatásban. Ennek egyik kulcsa a nemzetközi szakértők bevonása a bírói és ügyészi kiválasztási folyamatokba. 

 – különösen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság esetében. A jelentés rámutat:

Ez a mondat Brüsszel részéről egyértelmű jelzés: az Európai Unió nem fogadja el, ha Kijev a külső ellenőrzés csökkentésére törekszik. A Zerkalo Nedeli megfogalmazása szerint a Bizottság diplomáciai szempontból kedvező, de politikailag egyértelmű üzenetet küldött, miszerint bármilyen, a korrupcióellenes mechanizmusokat gyengítő kísérlet azonnali reakciót vált ki az EU részéről. A jelentés külön fejezetben foglalkozik 

• a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, 
• a Bírák Legfelsőbb Minősítő Bizottsága 
• és az Alkotmánybíróság működési problémáival. 

A Bizottság szerint az elmúlt években ezek a testületek többször is megbénultak a határozatképesség hiánya miatt, ami a stabil demokráciákban elfogadhatatlan. Az EB kiemeli: 

A dokumentum arról is beszámol, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a bírói testületek az utóbbi évtizedben többször működésképtelenné váltak, ami megkérdőjelezi a jogállamiság stabilitását. Az Európai Bizottság ezért nemcsak a reformok felgyorsítását, hanem a bíróságok intézményi kapacitásának bővítését is elvárja, beleértve az informatikai fejlesztéseket és az adatbázisokhoz való hozzáférés javítását.

Az ügyvédi kamara reformját is számon kérik

A Bizottság szerint Ukrajnában az ügyvédi kamara működése szintén reformra szorul. A dokumentum úgy fogalmaz: 

Az Európai Bizottság most először nevezte meg konkrét követelésként, hogy Ukrajnának haladéktalanul el kell indítania az ügyvédi rendszer átfogó reformját, különös tekintettel a képesítési rendszer javítására és a pénzügyi átláthatóságra. A jelentés szerint a háború nem szolgálhat többé indokul a reformok elhalasztására: a kamarának új vezetést kell választania, és helyre kell állítania az ügyvédi önkormányzatiság működését. 

A Zerkalo Nedeli értékelése szerint az Európai Bizottság 2025-ös jelentése ugyan diplomatikus hangvételű, de egyértelműen jelzi Ukrajna felé: a reformok lassúsága és a politikai befolyás fenntartása már nem fér bele az uniós elvárásokba. Brüsszel emellett több konkrét ajánlást is megfogalmazott, köztük a Korrupcióellenes Bíróság új épületének biztosítását és az Igazságszolgáltatás-fejlesztési Stratégia elfogadását.

Nyitókép: Simon Wohlfahrt / AFP