Magyarország nincs egyedül: újabb uniós tagállam kér mentességet Trumptól az amerikai szankciók alól

A Politico névtelen forrásoktól úgy értesült, hogy mentességet kérne az Egyesült Államok új szankciói alól Bulgária. A balkáni ország attól tart, hogy az Oroszország legnagyobb magántulajdonban lévő olajvállalata elleni intézkedések súlyos üzemanyaghiányhoz és népszerűségi válsághoz vezethetnének az államban. Arról nem beszélve, hogy 

Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök múlt héten jelentette be a szankciókat Oroszország két legnagyobb olajvállalatával, a Rosznyefttel és a Lukoillal szemben. Ennek betartása alól több uniós tagállam – így Németország is – mentességet kérne, mivel ezekben az országokban a cégek jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak.

Bulgáriában pedig a Lukoil burgaszi finomítója található, 

A vállalat évek óta meghatározó gazdasági szereplő a balkáni országban, a finomítót pedig korábban az EU-s szankciók kijátszásával is összefüggésbe hozták – írta a Politico.

A bolgárok zavargásoktól és üzemanyaghiánytól tartanak

A brüsszeli lap forrásai továbbá úgy tudják, 

mivel szeretné elérni, hogy a szankciók november 21-i életbe lépése után is működhessen a finomító. A kabinet attól tart, hogy a szankciók miatt a pénzintézetek elfordulnak a burgaszi üzem finanszírozásától, ami a finomító leállását, országos üzemanyaghiányt és tiltakozásokat idézhet elő – sorolták.

Hozzátették, hogy egy ilyen helyzet a kormány bukásához is vezethetne, ami belpolitikai ellenfelének, Rumen Radev bolgár elnöknek kedvezne. Őt egyesek Moszkvához közelállónak tartják, és nyilvánosan is felvetette már egy új politikai párt létrehozását.

Más szakértők azonban megkérdőjelezik azt az állítást, hogy ha Washington nem ad mentességet, Radev politikailag megerősödne. „Ez a kormány félelemkeltő taktikája” – mondta Ilian Vasilev, Bulgária volt oroszországi nagykövete, jelenleg az Innovative Energy Solutions tanácsadó cég vezetője, aki szerint ezzel csak a finomító eladásának elodázását próbálják igazolni – idézte a lap.

Az ügyben megszólalt Julian Popov, korábbi környezetvédelmi miniszter és a Strategic Perspectives agytröszt vezető elemzője is, aki szerint a bolgár kormány „nincs megfelelően felkészülve” a helyzetre, és „nem rendelkezik vészforgatókönyvvel” arra az esetre, ha a Lukoil kivonulna az országból.

Az egykori tárcavezető felhívta arra is a figyelmet, hogy 

Popov továbbá úgy véli, a bolgár kormánynak lépéseket kellene tennie a finomító működésének állami ellenőrzés alá vonására egy nemzetközi jogászokból és szakértőkből álló bizottság támogatásával, amely segíthetné Szófiát a stratégiai létesítmény kezelésében.

Magyarország is jelezte már kérését

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy november 7-én Washingtonba utazik, ahol egy nagy delegációval – több miniszter, gazdasági vezetők, fontos állami szervek vezetői és a nemzetbiztonsági főtanácsadó – tárgyal majd Trumppal és az amerikai kormány tagjaival.

A leendő amerikai–magyar megállapodás sarokpontja, hogy a tengeri kapcsolattal nem rendelkező Magyarország kap-e mentességet az orosz olajra kivetett brutális amerikai szankciók alól.

A kormányfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a szokásos péntek reggeli interjújában rámutatott, hogy az energiakérdés rendezése fontos az amerikai befektetések hazánkba hozatalához.

Meg kell győznöm az amerikaiakat arról, hogy Magyarország egy »bezárt ország«, nincs tengerünk, ezért mi ki vagyunk szolgáltatva azoknak a szállítási útvonalaknak, amelyeken keresztül érkezhet energia Magyarországra, és ezek leginkább csővezetékek” – jelentette ki a beszélgetés során.

Orbán Viktor a rádióinterjú során azt is megjegyezte, hogy a németeknek van tengerpartjuk, de szintén kivételt kérnek az amerikai szankciók alól az egyik finomítójukra nézve, miközben „a mi zakónk szárnyát rángatják, hogy jöjjünk le az orosz energiáról”.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay