Ez már Brüsszelnek is sok volt: kiakadtak az ukránokra a korrupció miatt

Az ukrán korrupcióellenes ügynökségek ezen a héten felfedték, hogy Volodimir Zelenszkij néhány közeli munkatársa állítólag részt vett az összeesküvésben, ami arra késztette az ukrán elnököt, hogy szankciókat vezessen be volt üzleti partnere ellen, és több magas rangú minisztert is elbocsásson – írja a Politico.

A fejlemények a lap szerint megosztják Kijev európai partnereit. Sokak számára a leleplezések Ukrajna korrupcióellenes szerveinek függetlenségét jelentik. Egyesek azonban konkrét kötelezettségvállalásokat szeretnének az országtól, hogy komolyan gondolja a hasonló incidensek megelőzését a jövőben.

– mondta egy EU-tisztviselő, aki – a cikk más szereplőihez hasonlóan – névtelenséget kapott, hogy szabadon beszélhessen az érzékeny ügyről, szerinte ez „nem segít” az ország hírnevének a nemzetközi partnerek előtt.

„Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak minden bizonnyal újra kell értékelnie, hogyan költi el” a forrásokat Kijev energiaszektorára – érvelt a tisztviselő, hozzátéve, hogy a jövőben „Ukrajnának nagyobb figyelmet és átláthatóságot kell fordítania a pénzköltésekre”.

„Azt várjuk, hogy Ukrajna folytassa a korrupcióellenes intézkedéseket és reformokat saját országában” – mondta Friedrich Merz német kancellár csütörtökön, miután felhívta Zelenszkijt.

Az elnöknek „mindenkit biztosítania kell” – tette hozzá egy EU-kormánytisztviselő –, „valószínűleg egy tervvel a korrupció felszámolására”.

Kényes időszak

A botrány Ukrajna számára kényes időszakban történt. Az ország jövőre 41 milliárd eurós költségvetési válsággal néz szembe, miközben az EU-országok jelenleg patthelyzetben vannak a Kijevnek nyújtott 140 milliárd eurós jóvátételi hitel feloldásában, amelyet befagyasztott orosz eszközökből finanszíroznának.

Ukrajna külügyminisztériuma és energiaügyi minisztériuma nem reagált a Politico megkeresésére. Szerdán azonban 

hozzátéve: „Támogatom... a bűnüldöző szervek és a korrupcióellenes tisztviselők által végzett vizsgálatokat”.

A Zelenszkijt 2019-es hivatalba lépése óta a legsúlyosabb botrány eddig nem készteti a szövetségeseket arra, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyek csökkentésével fenyegetőzzenek – írja a Politico.

Csütörtökön az EU megerősítette, hogy 6 milliárd euró új segélyt különít el Ukrajnának. A hét elején Észtország hivatalosan jóváhagyott további 150 ezer eurót Kijev energiaszektorának, míg Németország állítólag 3 milliárd eurós kiegészítést fontolgat az ország számára a jövő évben.

Amikor szerdán a G7-csúcstalálkozón találkoztak és csütörtökön Varsóba mentek az EU-Ukrajna Beruházási Konferenciára, a szövetségesek egységes frontot igyekeztek kialakítani.

– mondta Žygimantas Vaičiūnas litván energiaügyi miniszter. „De mi határozottan kiállunk Ukrajna népe mellett – a támogatásunk nem fog megszűnni” – mondta a Politicónak.

A kijevi energiaszektor támogatásának megszüntetése „szörnyű” hatással lenne a tél előtt – mondta Aura Sabadus, az ICIS energiatanácsadó cég kelet-európai szakértője.

Moszkva az elmúlt hónapokban fokozta bombázásait Ukrajna kritikus energiainfrastruktúrája ellen, gáztermelő létesítményeit és szénerőműveit támadva. Ennek eredményeként az ország 500 millió eurós segélyt kapott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól a vészhelyzeti gázimport felvásárlására.

Vita Ukrajna körül

Zárt ajtók mögött Ukrajna EU-támogatói attól is tartanak, hogy a túlzott felháborodás táplálhatja az ellenfelek narratíváit, amelyek célja Kijev hiteltelenítése és a blokkhoz való csatlakozási erőfeszítéseinek meghiúsítása.

– idézi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a Politico, akit Ukrajna következetes kritikusának nevezett a lap. „Ez az a káosz, amelybe a brüsszeli elit az európai adófizetők pénzét akarja beleönteni.”

„A korrupciós botrányok [kiemelésével] csak muníciót adnak azoknak, mint például Magyarország, akik korrupt nemzetnek mondják” – mondta egy EU-diplomata. „Azok, akik Ukrajna ellen vannak..., mindenáron ki fogják használni ezt” – mondja egy másik diplomata a Politicónak.

Egy volt magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta: arra számít, Brüsszel megduplázza erőfeszítéseit, hogy a finanszírozás egy részét reformokhoz kösse. „De az Ukrajna nyilvános kritizálásával kapcsolatos általános tabu továbbra is fennáll” – idézi a megszólalót a lap.

 Néhány szövetséges azonban továbbra is további reformokat szeretne látni.

A vizsgálat eddig nagyrészt az Energoatomra, Ukrajna állami atomenergia-vállalatára összpontosított, hét tisztviselőt vádolva azzal, hogy manipulálták a szerződéseket, hogy a szerződések értékének 10-15 százalékát kitevő jutalékot szerezzenek.

„Megtisztítják az Energoatom vezetőségét” – ígérte Zelenszkij szerdán.

A Bizottság összesen „több mint 3 milliárd euró” energiával kapcsolatos segélyt nyújtott Kijevnek 2022 óta – mondta az EU végrehajtó szervének szóvivője. Ennek körülbelül egytizedét az Energiaközösségen keresztül folyósították, amely egy nemzetközi szervezet, amely Kijev kéréseire természetbeni energiaberendezéseket, például trafókat szállít Ukrajnának. Összesen 1,5 milliárd eurónyi adományt mozgósított Ukrajna nyugati partnereitől.

A bécsi székhelyű szervezet szerint azonban a korrupciós kockázat „csökkent” – mondta –, mivel „teljes mértékben ellenőrzik” a berendezések koordinációját, beszerzését és érkezés utáni felügyeletét – a beszerzést egy független brit ügynökség kezeli.

Az EBRD eközben 3,1 milliárd eurós segélyt különített el Ukrajna energiaszektorának – mondta egy banki szóvivő –, ami a 2022 óta nyújtott teljes támogatásának körülbelül egyharmada. A „nagyon szigorú beszerzési követelmények”, beleértve a nyílt pályázatokat és a vállalkozóknak nyújtott közvetlen kifizetéseket, „nagyon nagyfokú biztonságot” adnak a banknak a jövőbeni adományok tekintetében.

Mások azonban azzal érvelnek, hogy még hosszú utat kell megtenniük az ágazatban tapasztalható korrupció felszámolása érdekében. A jövőben Ukrajnának átláthatóbbá kell tennie energiaszektorát, és biztosítania kell európai partnereit arról, hogy pénzüket jól fogják elkölteni – mondta két uniós diplomata és két európai kormánytisztviselő. „Ez egyben egy lehetőség a megtisztulásra és az erősebb újjáépítésre is” – mondta Vaičiūnas miniszter.

Andrij Zsupanin, Zelenszkij kormányzó Nép Szolgája pártjának képviselője, aki a parlament energiaügyi bizottságában is helyet foglal, egyetértett ezzel. Kijevnek azzal kellene kezdenie, hogy javítja az állami tulajdonú energiacégek vállalatirányítását és megerősíti felügyelőbizottságaikat – mondta, hozzátéve: „Nagyobb átláthatóságra van szükség, az biztos.”

Fotó: Tetiana DZHAFAROVA / AFP