A konzervativizmusnak ma ellen-kulturális mozgalommá kell válnia. Csak így mentheti meg azokat az értékeket, amelyeket Roger Scruton is fontosnak tartott.
Október 21-én a londoni magyar nagykövetségen rendezték meg a Roger Scruton Szimpóziumot, amelyen a öt éve elhunyt brit filozófus örökségét ünnepelték. A Hungarian Scruton Hub és a Roger Scruton Legacy Foundation által szervezett eseményen neves filozófusok, politikusok és kulturális szakértők vitatták meg Scruton gondolatait és a konzervativizmus mai kihívásait. A szimpózium négy panelbeszélgetésen keresztül vizsgálta a konzervativizmus lényegét, Scruton négy könyvének tematikájára építve: A Dove Descending, The Need for Nations, How to Be a Conservative és The West and the Rest.
Az eseményt Genda Noémi, a Hungarian Scruton Hub vezetője nyitotta meg, aki Scruton egyik alapgondolatát idézve hangsúlyozta: „A konzervativizmus abból a felismerésből indul ki, hogy a jó dolgokat könnyű elpusztítani, de nehéz létrehozni.” Beszédében kiemelte: „Ez az elv összecseng a saját életelveimmel, és hiszem, hogy mindenki, aki ma itt van, a maga módján alkotó ember, aki az igazság és a szépség szolgálatában áll, nem pedig ideológiák vagy társadalommérnökség eszközeként.”
Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete köszöntőjében felidézte, hogy hat évvel ezelőtt, ugyanebben a teremben ünnepelték Sir Roger Scrutont, amikor Orbán Viktor miniszterelnök személyesen adta át neki Magyarország egyik legmagasabb állami kitüntetését.
Ez is jól mutatja Scruton kiemelkedő helyét a magyar konzervatív gondolkodásban”
– fogalmazott a nagykövet. Hozzátette: „Ma, amikor Európában a szuverenisták és a föderalisták vitája zajlik, Scruton munkássága időszerűbb, mint valaha. A Brexit és Magyarország példája is bizonyítja, hogy gondolatai továbbra is relevánsak.”
Sophie Scruton de Courcy, a filozófus özvegye meghatottan beszélt a budapesti Scruton Hub elkötelezettségéről. „Különösen megható számomra, hogy Noémi és csapata ilyen odaadással ápolja Roger örökségét” – mondta. Kiemelte, hogy a budapesti Scruton kávéházak és kulturális programok méltó emléket állítanak a filozófusnak.
Az első panel Scruton közép-európai kapcsolatait és a régió hatását vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy a filozófus aktívan támogatta a kommunizmus idején a közép-európai disszidenseket. A panel címe Scruton A Dove Descending című esszéjére utalhat, amely Wagner Tristan und Isolde operájának szakrális dimenzióit elemzi, de itt metaforikusan a szabadság „leszállását” jelképezi Közép-Európára.
Douglas Hedley, a Cambridge-i Egyetem filozófiaprofesszora Scruton teológiai fordulatát emelte ki, hangsúlyozva, hogy a filozófus Közép-Európában a szabadság és a kultúra védelmének fontosságát látta, ami döntően befolyásolta gondolkodását.
Hörcher Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének vezetője személyes emlékeket idézett fel: „Rogerrel először 1987–88-ban találkoztam Oxfordban, majd 1992-ben Budapesten, a Collegium Budapest konferenciáján, ahol a rendszerváltás utáni szellemi elit gyűlt össze. Roger konzervatív nézőpontjával kiemelkedett. Mindig őszinte volt: kritikusan szemlélte a magyar politikát, de támogatta, ha az értékek védelméről volt szó.
Számára Közép-Európa a szabadság és a hagyomány megőrzésének terepe volt.”
Sebastian Morello, a St Mary’s Egyetem kutatója Scruton mentori szerepét hangsúlyozta: „Roger nem csupán filozófiai szövegeket elemzett, hanem élőben filozofált, ami új élményt jelentett. Közép-Európában a civilizációs örökség védelmét látta, és fiatalokat inspirált arra, hogy újra felfedezzék hagyományaikat.”
A második panel Scruton England and the Need for Nations című könyvére épült, amely a nemzetállamot állítja szembe a globalizációval, hangsúlyozva a nemzeti identitás és a polgári felelősség fontosságát.
Nicholas Tate történész a nemzetállamok „aranykoráról” beszélt: „Bár gyakran hallunk a nemzetállamok hanyatlásáról, történelmi perspektívából ez a korszak a virágkoruk. 1945-ben, az ENSZ alapításakor 51 nemzetállam létezett, ma 193 van. Bár külső erők – multinacionális cégek és nagyhatalmak – fenyegetik őket, az emberek életét befolyásoló döntések többsége továbbra is nemzeti szinten születik. Ezért kulcsfontosságú a nemzeti identitás fenntartása az oktatás és a kultúra révén.” Hozzátette:
Az oktatási reform létfontosságú, de nehéz, mert a kulturális elit gyakran Brüsszelt tartja civilizáltabbnak, mint saját nemzetét.”
Miguel Ángel Quintana Paz, a madridi Szociológiai, Gazdaságtani és Politikai Intézet vezetője a közös nyelv és kultúra szerepét hangsúlyozta: „A nemzetek léte a közös nyelven és kultúrán alapul. A demokrácia a közös megértésen múlik, amit a nemzeti nyelv tesz lehetővé. A magas kultúra – az irodalom, a művészet, a filozófia – védelme elengedhetetlen a multikulturalizmussal szemben, amely gyakran erodálja a nemzeti identitást. Scruton szerint a közös kulturális utalások – például viccek vagy mondások – teszik lehetővé a demokratikus párbeszédet. Ma azonban a magas kultúrát gyakran támadják, mondván, hogy szexista vagy gyarmatosító, ami veszélyezteti örökségünket.”
Bólya Boglárka, az Európai Uniós Minisztérium miniszteri biztosa az EU föderalizmusát kritizálta:
Európa válaszúton áll: vagy aláveti magát egy föderalista szuperállamnak, vagy megőrzi a szuverén nemzetek szövetségének eredeti koncepcióját.
Magyarország a szuverenitást védi, különösen az EU bürokráciájával szemben, amely gyakran figyelmen kívül hagyja a nemzeti döntéseket.” Hangsúlyozta, hogy a szuverenitás a demokrácia alapja, és csak a nemzetállamok képesek ezt garantálni.
Philip Cunliffe, az University College London docense a globalizáció kudarcát emelte ki: „Az elmúlt 30 év legnagyobb tanulsága, hogy a globalizáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Csak a szuverén nemzetállam képes politikai legitimitást és demokratikus önrendelkezést biztosítani. A szupranacionális intézmények, mint az EU, aláássák a nemzeti szuverenitást. Scruton szerint a szuverenitás a politikai felelősségvállalás alapja, és ezt csak nemzeti szinten lehet elérni. A Brexit és Magyarország példája mutatja, hogy a nemzetállamok továbbra is relevánsak.”
A harmadik panel Scruton How to Be a Conservative című könyvére épült, amely gyakorlati útmutató a konzervatív életmódhoz, az építésre és a hagyományok megőrzésére helyezve a hangsúlyt.
Francesco Giubilei, a Nazione Futura vezetője szerint a szekularizáció a Nyugat identitásának elvesztéséhez vezetett. „Scruton szerint a hagyományok rombolása 1968 óta zajlik, és ez a folyamat ma is folytatódik. Olaszországban Roger 1968-ban szembesült ezzel, amikor a lázadó diákmozgalmakat figyelte. A konzervatívoknak meg kell védeniük a keresztény identitást és a hagyományokat, különben elveszítjük kapcsolatunkat a múlttal.”
Matthew Goodwin akadémikus optimistán nyilatkozott: „Angliában látom a remény jeleit, ahogy a fiatalok ellenállnak a woke kultúrának és a multikulturalizmusnak, amely tagadja identitásunkat. Scruton szerint a konzervativizmus ösztön, nem merev ideológia. A családot és közösséget építő konzervatív életmódra kell koncentrálnunk. Optimista vagyok, mert a fiatalok lázadnak a globalista narratívák ellen.”
Szakos Enikő, az MCC kutatója hangsúlyozta:
A fiatalok ugyanazt akarják, mint amit mi vagy a nagyszüleink akartak: közösséget, kapcsolatokat. Ezeket azonban modern formában kell kínálni, hogy vonzóak legyenek.
A pedagógiában óvatosnak kell lennünk az újításokkal, különösen a technológiai változásokkal, amelyek gyakran károsak. Scruton szerint a konzervatívok nem állnak meg, hanem előre mennek, de a hagyományokra építve. Az értékeket trendivé kell tenni a fiatalok számára, például gondosan megalkotott nemzeti tantervekkel.
Justin Stover, az University of Edinburgh történésze Scruton erény- és értékfelfogását elemezte: „Scruton megkülönböztette az erényeket és az értékeket: az erények konkrétak, míg az értékek absztraktak, és gyakran politikai célokra használják őket. A technológia, például a közösségi média, komoly kihívás, különösen a gyerekekre nézve. Scruton Green Philosophy című könyvében helyi megoldásokat javasolt a globális problémákra.”
A konzervatív válasz a technológiai változásokra az, hogy megvizsgáljuk, valóban jobbá teszik-e az életet, és ha nem, korlátozzuk őket.
Az utolsó panel Scruton The West and the Rest című könyvére épült, amely a globalizációt és az iszlám terrorizmust elemzi, hangsúlyozva a Nyugat keresztény gyökereinek fontosságát és az integráció szükségességét.
Frank Füredi, az MCC Brussels vezetője a szekularizmus és spiritualitás közötti feszültség jelentőségét emelte ki: „A Nyugat sikerét a szekularizmus és a spiritualitás közötti kreatív feszültség adta, amely lehetővé tette a szabadság, a törvényesség és a kultúra fejlődését. Scruton nem volt anti-liberális; a klasszikus liberalizmus értékeit – mint a szabadság és a törvényesség – integrálta a konzervativizmusba. A probléma, hogy sem a szekuláris, sem a vallási vezetők nem tudták megvédeni ezeket az értékeket.”
A konzervatívoknak ma ellen-kulturálisnak kell lenniük, és radikális lépéseket tenniük a hagyományok védelmében.
„Magyarország vezető szerepet játszik ebben, de nem lehetünk önelégültek, mert a Nyugat kulturális háborúja folytatódik” – tette hozzá.
Mick Hume, a European Conservative főszerkesztője szerint: „A konzervativizmus ma ellen-kulturális mozgalom. A fiatalok éheznek a szépségre, igazságra és jóságra, amit a konzervatívok kínálhatnak. Scruton szerint a Nyugat keresztény gyökerei elengedhetetlenek a civilizáció fenntartásához. A Scruton szellemiségét követő kreatív kisebbség kulcsszerepet játszhat a jövőben. Magyarországon és más közép-európai országokban látjuk ennek jeleit, ahol a fiatalok visszatérnek a hagyományos értékekhez.”
Benedict Kiely atya a szekularizáció veszélyeit hangsúlyozta: A szekularizáció totalitárius rendszerekhez vezethet, ahogy azt a 20. századi kommunizmus és fasizmus megmutatta. Szerinte a szekularizmus az a liberális gondolat, hogy nincs örök igazság, és ez veszélyes. A keresztény kultúra a Nyugat alapja, és ezt védenünk kell. Magyarország példája reményt ad, mert ott a keresztény értékeket aktívan támogatják.
A Roger Scruton Szimpózium átfogó módon elevenítette fel a filozófus szellemi örökségét, hangsúlyozva a nemzeti identitás, a keresztény kultúra és a szuverenitás védelmének fontosságát egy globalizált világban. A panelbeszélgetések Scruton gondolatait a mai kor kihívásaira alkalmazva mutatták be, hogyan lehet a konzervatív értékeket a modern világban is érvényesíteni.
Nyitókép forrása: Bence Bianka / Scruton Hub
Ezt is ajánljuk a témában
Tovább bővülhet a szuverenisták tábora az Európai Unióban. A globalizmus elleni harc már meghaladta a jobb- és baloldalra való felosztást – véli Jorge Buxadé spanyol EP-képviselő, aki Magyar Péternek is nekiment Brüsszelben.
***
Shabana Mahmood szerint a tüntetők megfélemlítik az ország zsidó közösségét.
A konzervatív értékek lényege: Hogyan menthetik meg társadalmainkat?
Nagy-Britanniát elözönlötték a muszlim migránsok, és hozzák magukkal a saját törvényeiket is.
A The Economist szerint a Fidesz központi szerepet játszik Európa jobboldali mozgalmában.
Kemény szavakkal szállt bele Donald Trumpba London polgármestere.
Magyar Péter híveinek többsége nem szeretné, ha megvalósulna a budapesti békecsúcs.
A napokban Ukrajna nagy részén szükséghelyzeti áramszüneteket vezettek be.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
