Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
A határok ellenőrzése nem a sors kérdése, hanem politikai döntés – nyilatkozta Dieter Romann, a német szövetségi rendőrség vezetője a Welt szombati magazinjának adott interjúban. Arról is beszélt, hogy 2015-ben is meg lehetett volna állítani a határon a migránsokat, csakhogy akkor más volt a politikai utasítás.
Mint fogalmazott, „közel egy évtizeden át az volt a többségi vélemény, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 3700 kilométeres határai gyakorlatilag nem biztosíthatók hatékonyan – miközben ugyanakkor abból indultak ki, hogy a mintegy 50 000 kilométer hosszú schengeni külső határ viszont igenis védhető. Ez az ellentmondás mindig is nyilvánvaló volt. Legkésőbb a koronavírus-járvány idején bevezetett határellenőrzések mutatták meg, mire vagyunk képesek, ha a törvényhozás dönt, és a végrehajtó hatalom intézkedik: a semmiből tudtuk felállítani a határrendszert minden szárazföldi, légi és tengeri határszakaszon, jogszerűen és teljes körűen.”
„A határok ellenőrzése nem a sors kérdése, hanem politikai döntés. Ha megkapjuk a megbízást, akkor teljesítjük azt – a jogi, személyzeti és technikai lehetőségeink keretein belül. Ez volt a helyzet 2015-ben is, csak akkor a megbízatás még másról szólt” – ismerte el. Hozzátette:
Akkoriban a megbízás inkább a befogadásról szólt, nem pedig a migránsok feltartóztatásáról.”
Majd így folytatta: „Ma már egyértelmű a feladat: szabályozni kell a migrációt, alkalmazni kell a törvényt, meg kell fékezni a visszaéléseket, fel kell lépni az emberkereskedelem ellen – mindezt úgy, hogy a lehető legkevésbé avatkozzunk bele a törvényes utazásba és az áruforgalomba” – nyilatkozta a lapnak.
Az interjúban szó esett továbbá a német határőrök mindennapjairól, a csempészútvonalakról és a kitoloncolásokról is.
Ezt is ajánljuk a témában
Manuel Ostermann a 2015-ös migránsválságot is sűrűn emlegette, emellett arról is beszélt, hogyan látja az átlagnémet Magyarországot – nos, teljesen máshogy, mint gondolnánk. Exkluzív interjúnk!
Nyitókép: BERND VON JUTRCZENKA / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Berlin hivatalosan is kezdeményezte Washingtonnál, hogy a korlátozások alól három németországi üzem is felmentést kapjon.
A robbanások során mintegy 56 ezer tonna beton dőlt a földre.
Björn Höcke a jobboldali formációt Putyin kémjeinek tituláló szocialista belügyérnek is üzent.
Berlin egyre inkább veszít jelentőségéből a világpolitikában.
Milliárdok mennek el a segélyezésükre, közben Ukrajna kiürül.
A német kormány először volt kénytelen nyilvánosságra hozni azokat a számokat, amelyek a migráció következményeit mutatják. A statisztikák szerint a valóság messze áll attól a képtől, amit éveken át hangoztattak.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
