A konzervatív világ példaképe Magyarország – új transzatlanti összefogás formálódik a nyugati világban

Szeptember 26. és 28. között rendezték meg a Hungarian Scruton Hub „How Conservative Values Can Save Our Societies” című őszi szemináriumát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) révfülöpi táborában. A háromnapos esemény célja Sir Roger Scruton filozófiájának és értékeinek bemutatása volt, miközben válaszokat kínált a modern társadalmi kihívásokra, különös tekintettel a fiatalok életét befolyásoló globális jelenségekre. Az előadók között szerepelt Sean Nottoli, a Danube Institute vendégkutatója, valamint Alexander Baker, a brit Prosperity Institute kutatója. Interjúikban az amerikai-magyar-brit konzervatív kapcsolatok dinamikáját, a globális kihívásokat és a konzervatív értékek szerepét elemezték, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást, és egy transzatlanti konzervatív mozgalom alapjait vázolják fel.

Kulturális és ideológiai összhang

Sean Nottoli, aki korábban a Trump-kampányban is dolgozott, az amerikai és magyar konzervatívok közötti szoros kulturális és ideológiai kötődést emelte ki. „Nagyon hasonló kulturális attitűdökkel és közös hitrendszerrel rendelkezünk az államról, a nemzeti identitásról” – fogalmazott. Szerinte az amerikai konzervatívok körében Magyarország népszerűsége abban rejlik, hogy itt olyan értékek valósulnak meg, amelyekre Amerikában is vágynak. 

Példaként említette Magyarország EU-val szembeni ellenállását, különösen a határvédelem terén, amit az Európai Unió napi egymillió eurós bírsággal sújt. Ez különösen szimpátiát kelt az amerikai konzervatívokban, akik Texasban hasonló kihívásokkal szembesültek a Biden-adminisztráció alatt, ahol a szövetségi kormány akadályozta a határvédelmet. Nottoli szerint az amerikai és magyar konzervatívok „98 százalékban egyetértenek” a kulcsfontosságú kérdésekben, például az ESG (környezeti, társadalmi és kormányzási) témákban, valamint a „woke ideológia” elleni küzdelemben.

A brit perspektíva

Alexander Baker, a brit Prosperity Institute kutatója a magyar konzervativizmus brit jobboldalra gyakorolt hatásáról beszélt. Szerinte a brit konzervatívok három okból tekintenek Magyarországra példaképként.

• Először is, Magyarország határozottan képviseli a konzervatív értékeket – a nemzetállam elsődlegességét, az erős határokat, valamint a család és a hit szerepét –, még nemzetközi nyomás és belső kihívások ellenére is.
• Másodszor, Budapest nyíltan a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, akár hagyományos szövetségeseivel szemben is, ami inspirálja a brit jobboldalt, hogy hasonlóan őszinte és bátor politikát folytasson.
• Harmadszor, Magyarország nemcsak beszél, hanem cselekszik is: migrációs politikája hatékony, családpolitikája pedig aktívan kezeli a demográfiai kihívásokat, például a termékenységi ráta növelésére tett lépésekkel.

Baker szerint a brit Konzervatív Párt 14 éves kormányzása alatt „csak névleg” volt konzervatív, elfogadva a liberális univerzalizmust és figyelmen kívül hagyva a konzervatív filozófia alapelveit. Ez a párt válságához vezetett, amit a magyar példa segíthet orvosolni. Magyarországon az MCC példája azt mutatja, hogyan lehet vonzóvá tenni a konzervativizmust a fiatalok számára új intézmények létrehozásával, ahol vitákat lehet lefolytatni és hálózatokat lehet építeni. Baker hozzátette, hogy a Prosperity Institute hasonló kezdeményezéseket indít Nagy-Britanniában.

Globális kihívások

Mindkét szakértő kitért a globális hatalmi dinamikákra. Nottoli a magyar-amerikai kapcsolatok kontextusában Magyarország keleti kapcsolatait elemezte, különösen Kínával és Oroszországgal. Elmondása szerint az Egyesült Államok nem várja el, hogy Magyarország megszakítsa üzleti kapcsolatait Kínával, hiszen Amerika is fenntart ilyeneket. A kérdés inkább biztonsági természetű:

– hangsúlyozta. Nottoli a „Hungarian Specification” című tanulmányára hivatkozva Magyarországot a hidegháborús Svájchoz hasonlította, és javasolta, hogy az Egyesült Államok vonja be Magyarországot a Kínával kapcsolatos stratégiájába.

Baker az EU-val kapcsolatban pesszimistább hangot ütött meg. Szerinte az unió föderalista projektként folyamatosan a politikai harmonizáció felé halad, ami aláássa a nemzetállamok szuverenitását. Nagy-Britannia Brexit utáni tapasztalatai és Magyarország EU-val szembeni ellenállása közös pontot jelent. Baker szerint az európai jobboldalnak országonként kell meghatároznia a jövőjét, különösen a védelmi politika terén, ahol az EU törekvései a szuverenitást veszélyeztetik.

A poszt-igazság kora és a konzervatívok jövője

Nottoli szerint a konzervatívok legnagyobb kihívása a „poszt-igazság” korszak, ahol a mesterséges intelligencia és az érzelmi alapú liberális mozgalmak miatt a tények elvesztik súlyukat. Példaként hozta fel az amerikai konzervatívok elleni erőszakot, például a Charlie Kirk halála körüli reakciókat, és hangsúlyozta, hogy

Baker kiemelte, hogy a konzervatívoknak vissza kell térniük filozófiai gyökereikhez, és strukturális változásokat kell végrehajtaniuk. Magyarországon a kormány 2010 óta tartó harca az egyetemekkel és NGO-kkal mutatja, milyen hosszú távú küzdelem ez. A kulturális fronton a konzervativizmust vonzóvá kell tenni a fiatalok számára, akik egyre inkább elfordulnak a „woke” kultúrától. A Hungarian Scruton Hub a hasonló kezdeményezések kulcsfontosságúak ebben.

Összefogás egy transzatlanti konzervatív mozgalomért

Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy a konzervatív mozgalmaknak nemzetközi szinten össze kell fogniuk a globalizáció és a liberális túlkapások ellen. Nottoli szerint Magyarország stratégiai szerepet játszhat az amerikai külpolitikában, miközben az Egyesült Államok segíthet Budapestnek a globális kihívások kezelésében.

Baker hangsúlyozta, hogy a brit jobboldal tanulhat Magyarország bátor nemzeti érdekérvényesítéséből és gyakorlati politikáiból. A Scruton Hub szemináriuma platformot biztosított e transzatlanti párbeszéd elmélyítésére, kiemelve a konzervatív értékek szerepét a modern társadalmak megmentésében.

Nyitókép forrása: Scruton Hub

***