Lecsaphat a törvény az emberre, aki megmérgezte Trump elnökségét

Ha létezik valahol lista azokról az emberekről, akik mindent megtettek, hogy Trump megbukjon, valószínűleg kiemelt helyet kapna rajta James Comey, az FBI langaléta ex-igazgatója. Comey először úgy szerzett hírnevet magának, hogy felrobbantotta Hillary Clinton 2016-os elnöki kampányát, majd azzal vezekelt ezért, hogy megtorpedózta Trump elnökségét. Trump végül néhány hónap után kirúgta, amit aztán Comey arra használt, hogy kételyeket ébresszen az elnök legitimitása és gyanút az elnök „orosz befolyásával” kapcsolatban, amelyek elindították az első demokrata követeléseket, hogy impeachment eljárással mozdítsák el a helyéről az elnököt. Bár James Comey már hosszú évek óta nem tényező az amerikai közéletben, és nem valószínű, hogy bármilyen esélye lenne politikai pályára lépni, neve újra bekerült a hírekbe, miután vádat emeltek ellene, hogy hamisan tanúskodott a Kongresszus előtt. 

A demokraták és az amerikai média elborzadt, mert szerintük Trump az Igazságügyi Minisztériumot használja saját személyes bosszújára. A jogi szakértők megosztottak azzal kapcsolatban, hogy valóban kellően erős-e a Comey elleni vád. A vékonyka (két oldalas) vádiraton túl nagyon is sok az olyan vád Comey ellen, amely vagy elévült, vagy pedig nem olyan jellegű, amely miatt bíróság elé lehet állítani valakit. 

James Comey eredendő bűne

James Comeyt 2013-ban nevezte ki Barack Obama az FBI élére, de az amerikaiak jelentős része csak a 2016-os választási kampány alatt ismerte meg. Az egykori tisztviselő azon amerikai párttól független washingtoni elit része, akik minden egyes döntésükről úgy beszélnek, mintha azt valami magasabb cél érdekében hozták volna. Éppen ezek az emberek azok, akik a republikánusok konzervatív ága szerint a „mélyállamot” alkotják.

2016-ban Trump egyik nagy ütőkártyája Hillary Clintonnal szemben az volt, hogy a korábbi külügyminiszter minősített iratokat tárolt a magán email-szerverén. Később hasonló ügyben emeltek vádat Donald Trump ellen is. Kevesebb, mint két héttel a választás napja előtt Comey egy levelet írt a Kongresszusnak, hogy újranyitja a nyomozást annak a kérdésében, miként használta Clinton a magán emailszerverét. „Ez megakasztotta a lendületemet. Elriasztotta tőlem a szavazókat. És ez volt a legfontosabb tényező a személyes vereségem szempontjából” – mondta 2017-ben Hillary Clinton. A felmérések is azt mutatták, hogy az ügy valóban hatással volt a szavazókra. Comey azzal indokolta a döntését, hogy „ez volt helyes” bár azt állította a Kongresszus előtt, hogy „rosszul van a gondolattól, hogy ezzel befolyásolta volna a választást.” Az bizonyos, hogy mindent megtett ezután, hogy „kijavítsa a hibáját”.

„Orosz befolyás” 

Donald Trump első ciklusát teljesen megmérgezte az a vád, hogy az oroszok befolyásolták a kampányát, és hozzájárultak a győzelméhez. Ma már közismert tény, hogy ez a vád egy demokraták által rendelt „ellenzéki nyomozás” alapján indult, amely egy Christopher Steele nevű megbízhatatlan brit hírszerző által összeállított dossziéra alapoztak. Ez a dosszié azonban elég volt, ahhoz, hogy szabotálják Trump adminisztrációját. 

Ahogy arról a Federalist részletesen írt: 

Trump győzelme után Obama arra utasította hírszerzési vezetőit – köztük Comeyt is –, hogy állítsanak össze egy hírszerzési értékelést (ICA), amelyben azonosítják „Oroszország tevékenységét és szándékait a legutóbbi amerikai választásokon”. Az ICA-ban arra a következtetésre jutottak, hogy „Putyin és az orosz kormány arra törekedett, hogy segítse Trump elnökjelölt választási esélyeit”. A CIA és a Comey vezette FBI „nagy bizalmat” fejezett ki e megállapítás iránt, míg az NSA „mérsékelt bizalmat” fejezett ki.

Ezt a narratívát végül a egy hivatalos nyomozásból született Mueller-jegyzőkönyv cáfolta, de a teljes amerikai média, a demokraták és a washingtoni elit is mindent megtett, hogy egy légből kapott vád alapján megbuktassák, vagy legalábbis ellehetetlenítsék Donald Trumpot. 

Ez nem más volt, mint Michael Flynn, Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója, akit az FBI pár nappal Trump beiktatása után jogalap nélkül hallgatott ki, amelynek az volt a célja, hogy csapdába csalják. Ez derült ki egy 2020-as nyomozás eredményéből mikor az Igazságügyi Minisztérium ejtette a nyugalmazott tábornok ellen az ügyét. Flynn az átmenti időszakban találkozott az orosz nagykövettel, amelyet úgy próbáltak beállítani, mint az orosz befolyás bizonyítékát. Bár a nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült: az FBI nem gondolta, hogy Flynn az oroszok emberek lenne, Comey mégis megparancsolta az ügynökeinek, hogy nyomozzanak ellene, és csalják csapdába úgy, hogy a kihallgatásról nem értesítik a Fehér Házat.

Flynn már 2017 februárjában lemondásra kényszerült, és később Robert Mueller különleges ügyész rávette, hogy vallja magát bűnösnek, de nem közölte vele azt az információt, hogy az FBI-nak nem is volt jogalapja a nyomozásra ellene. Felmentése 2020-ban, három évnyi jogi procedúra után történt, úgy, hogy a nyugalmazott tábornok jó hírét a földbe tiporták, és igazán soha nem lett az helyreállítva. 

A legtöbb főáramú amerikai lap a szeptemberi vádemelés után is ezt a narratívát ismételte meg. 

Ahogy egy cseppnyi tinta egy egész pohár vizet ihatatlanná tesz, ugyanúgy az orosz befolyás gyanúja kihatott Trump első elnökségének minden területére és a maradványai még mindig jelen vannak az amerikai közéletben. Comey számonkérése valószínűleg bonyolult feladat lesz, hiszen nagyon sok minden, amit tett ugyan etikátlan, de kérdés mennyire alakítható át konkrét vádirattá. Több elemző szerint Comey elleni vádemelés után várható, hogy az orosz-összeesküvés narratíváját kidolgozó tisztviselőket utoléri az igazságszolgáltatás. 

Nyitókép: MANDEL NGAN / AFP

***