Betelt a pohár Németországban és Lengyelországban: elegük van Ukrajnából az embereknek

Az orosz–ukrán háború iránti szolidaritás Németországban és Lengyelországban is kezd megkopni. A két ország eddig élen járt Ukrajna segítésében, ám a közvélemény már egyre kevésbé támogatja a folytatást – írta a Remix News.

A német belügyminisztérium adatai szerint a Kijev által augusztusban bevezetett új, enyhébb utazási szabályok hatására hirtelen megugrott az Ukrajnából érkezők száma. Míg augusztusban hetente mindössze 19 ember lépte át a határt, szeptemberben ez az adat már meghaladta az ezret, októberre pedig elérte az 1400–1800 főt hetente. Markus Söder bajor miniszterelnök szerint a helyzet tarthatatlanná vált. 

– mondta a Bildnek, hozzátéve, hogy az EU-nak és Berlinnek hatnia kell Kijevre, hogy ismét szigorítsa a kivonulási szabályokat. Egy, a Bild megbízásából készült INSA-felmérés azt is kimutatta, hogy a németek többsége már nem akarja tovább finanszírozni az ukrán menekültek juttatásait. Csupán a megkérdezettek 17 százaléka válaszolt igennel vagy inkább igennel a kérdésre, miszerint támogatni kellene az ukránokat. 

A felmérés egy másik kérdésben is egyértelmű volt: a németek 62 százaléka szerint az Ukrajnából érkezett, hadra fogható korú férfiaknak vissza kellene térnie hazájukba, hogy a fronton szolgáljanak.

Egyre nagyobb a háború terhe Lengyelországban is

Lengyelországban szintén növekszik a feszültség a háború és az Ukrajnának nyújtott támogatások miatt. A lengyel–ukrán együttműködési tanács elnöke, Paweł Kowal a „Polish Aid to Ukraine 2022–2023” című jelentést ismertetve elmondta: 

Az összeg magában foglalja a kiképzést, a logisztikai és orvosi támogatást, a javításokat, valamint az ukrán menekültek egészségügyi és oktatási ellátását. A lengyel GDP 3,83 százalékát fordították erre a célra, és több mint 19 500 Starlink-terminált is adományoztak a front számára.

– vagyis a segítségért cserébe Varsó gazdaságilag is érintett maradt. Mindeközben mind Németországban, mind Lengyelországban egyre többen érzik úgy, hogy a háború és az ukránok támogatása aránytalan terhet ró rájuk – és egyre hangosabban teszik fel a kérdést: meddig még?

Nyitókép: Ivan SAMOILOV / AFP