Kezdődik: összefogtak Európa vezetői, olyan szövetséget ajánlottak Zelenszkijnek, amire még nem volt példa

Londonban tartják a pénteki csúcstalálkozót.

Volodimir Zelenszkij pénteken Londonba érkezett, ahol a brit miniszterelnökkel és több európai vezetővel egyeztet a háború negyedik telén. A találkozó középpontjában Ukrajna hadi támogatásának bővítése áll, különösen a hosszú hatótávolságú fegyverek és a biztonsági garanciák kérdése.

Volodimir Zelenszkij pénteken Londonba utazott, hogy Keir Starmer brit miniszterelnökkel és több mint húsz európai vezetővel tárgyaljon az Ukrajnát támogató hajlandók koalíciója csúcstalálkozóján – írta a The Guardian. A tanácskozás célja, hogy a szövetséges országok összehangolják katonai és pénzügyi erőfeszítéseiket, és újabb formákat találjanak Ukrajna védelmi képességeinek erősítésére.

A brit külügyminisztérium közlése szerint a tanácskozáson személyesen vesz részt Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Dick Schoof holland ügyvezető kormányfő és Mark Rutte NATO-főtitkár, míg további húsz ország vezetője online kapcsolódik be. A megbeszélések középpontjában a hosszú hatótávolságú fegyverrendszerek szállítása, valamint az orosz olaj- és gázexport teljes kizárása áll a nemzetközi piacokról.
Ezt is ajánljuk a témában

Londonban tartják a pénteki csúcstalálkozót.

Keir Starmer a Downing Streeten fogadta az ukrán elnököt, akit vörös szőnyeggel és személyes üdvözléssel várt. A BBC szerint a brit miniszterelnök úgy fogalmazott:
Óriási lépéseket tettünk előre ezen a héten Ukrajna támogatásában, de van még mit tennünk a hosszú hatótávolságú képességek terén.
Hozzátette, hogy Nagy-Britannia Kijev legközelebbi támogatója és szövetségese, de Európának is növelnie kell vállalásait. A Telegraph jelentése szerint Starmer arra is figyelmeztette partnereit, hogy tovább kell menni a fegyverszállításokban, és biztonsági garanciákat kell nyújtani Ukrajnának egy jövőbeli békemegállapodás esetére. A brit és francia kormány tavaly már átadta a Storm Shadow és Scalp rakétákat.
Zelenszkij a brit kormánynak és III. Károly királynak is köszönetet mondott a támogatásért, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin „humanitárius katasztrófa felé sodorja” Ukrajnát. Az orosz hadsereg az elmúlt napokban ismét az energetikai infrastruktúrát támadta, több nagyvárosban – köztük Kijevben és Csernyihivben – áram- és vízhiány alakult ki.
Putyin nem mutatja, hogy meg akarná állítani a háborút
– idézte az ukrán elnök szavait a BBC. Zelenszkij szerint Moszkva célja az, hogy megtörje a civil lakosság kitartását, miközben szerinte Oroszország továbbra is elutasítja a tárgyalásokat. Starmer részvétét fejezte ki az ukrán áldozatok miatt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „Putyin egyre gyakrabban támad civileket és gyerekeket is”, és „abszolút hajlandóságot sem mutat a párbeszédre”.
A Downing Street-i egyeztetést követően a brit kormányfő és Zelenszkij átvonult a külügyminisztériumba, ahol megkezdődött a koalíció plenáris ülése. A Telegraph szerint a találkozón részt vesz
A brit külügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint Starmer arra kéri partnereit, hogy „távolítsák el az orosz olaj- és földgázexportot a világpiacról”, valamint fontolják meg a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását Ukrajna védelmére.
London már létrehozott egy több mint kétmilliárd fontos hitelkeretet az ilyen pénzügyi eszközök kamataiból, ám a tőke felhasználásáról egyelőre nem született döntés. A nap folyamán Zelenszkij találkozott III. Károly királlyal is Windsorban, ahol a brit uralkodó „rendíthetetlen támogatásáról” biztosította az ukrán népet. Az ukrán elnök ezt követően közösségi oldalán arról írt, hogy hálás az Egyesült Királyságnak „a béke melletti határozott kiállásért”.
A londoni csúcstalálkozó mindeközben feszült légkörben zajlik: az Egyesült Államok továbbra sem döntött a Tomahawk rakéták átadásáról, az Európai Unió pedig elhalasztotta a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szóló határozatot.
A nyugati egység fenntartása így egyre nehezebb feladatnak tűnik, miközben Ukrajnában újra elsötétülnek a városok, és az orosz–ukrán háború negyedik telén a civil lakosság viseli a legnagyobb terhet.
Nyitókép: Kirsty Wigglesworth / POOL / AFP