Demkó Attila: Korszakos változások zajlanak, és új hatalmak emelkedhetnek fel

Demkó Attila és Dobos Gábor írása a Mandiner-hetilapban

Prométheusz titán a görög mitológiában a tűz elhozója, jelképesen modern civilizációnk és technológiánk atyja. Az emberiség lassan fél évezrede technológiai forradalomban él, de a hétköznapi élet még a francia forradalom idején sem különbözött nagyon az ókoritól. Többet tudtunk persze a világról, mint a Római Birodalom idején, de az emberek nem éltek sokkal tovább, nem volt se vasút, se gőzhajó, se elektromos eszközök. A maihoz hasonló világ a 19. század második felében jött el, robbanásszerűen.

A fejlődés sokszor nem lineáris, hanem exponenciális, ha csak az utóbbi száz évet nézzük is. Persze vannak platók, az átlagéletkor egy ideje már nem vagy csak nagyon lassan növekszik a legfejlettebb országokban, de nem biztos, hogy ez a következő évtizedekben is így marad. A stagnáló időszakokat akár hihetetlen gyorsulás követheti, legfőképpen nagyobb háborúk idején. Ha a következő két-három évtizedet nézzük, jó eséllyel egy a 19. századihoz hasonló hirtelen ugrást fogunk látni.

A technológia fejlődése egy szűk emberöltőn belül alapvetően változtathatja meg nemcsak a hétköznapjainkat, de az országok közötti erőviszonyokat is. Nem nagyon van olyan terület, amelyet ne érintene nagy horderejű változás. A legizgalmasabb – mert magáról az emberről van szó, az életéről, annak hosszáról, minőségéről – a biotechnológia. A genetikai kutatások, új orvosi felfedezések, technikák, gyógyszerek, de a big data is forradalmasíthatja a területet a következő évtizedekben. Megérthetjük a betegségek minden apró részletét, tömeges lehet a személyre szabott terápiák alkalmazása, vagy megfejthetjük akár az öregedés titkait is. Hogyan alakul át a társadalom, ha az élettartam akár egy évtizeddel nő, és emellett megnövelhető a produktív időszak? Nem biztos, hogy baj, ha még 75 évesen is dolgozunk, ha egészségesek és erősek tudunk maradni. De ha 75 évesen is dolgozunk, kell-e annyi bevándorló, különösen akkor, ha az MI és az automatizáció sok millió munkahelyet szüntet meg vagy alakít át?

Forradalom zajlik az energetika területén: a fosszilis energiahordozókat végre kiválthatjuk tiszta villamos energiával, de ez elképzelhetetlen a kibocsátásmentes, időjárás-független, megfizethető, megbízható, biztonságos és szinte korlátlanul skálázható nukleáris energia nélkül. A hagyományos atomerőművek mellett eljöhet a kis moduláris reaktorok (SMR) ideje, sok ezer is kellhet a globális átálláshoz. Az elektromosság rövid távú (legfeljebb néhány napos) tárolásában egyre nagyobb szerepet játszanak a nagy energia­sűrűségű akkumulátorok.

Két kulcstechnológia kapcsolódik az űr­repüléshez. A rakétatechnológia fejlődésének – a hatékonyság növelésének, az újrafelhasználhatóság megteremtésének – köszönhetően az utóbbi tizenöt évben radikálisan csökkent a Föld körüli pályára állítás költsége. A hordozórakéták teljesítménye – a Starshipét leszámítva – nem haladja meg jelentősen az 1960-as évekbeliekét, de akkor minden egyes indítás egy vagyonba került, ma pedig a terület már nem viszi, hanem hozza a pénzt. Az űrtevékenység megtérülő üzleti vállalkozássá vált, a SpaceX sikere nyomán létrejött egy iparág, amelyben – és ez az űrrepüléshez kapcsolódó másik terület – ma már tucatnyi űrhajógyártó vállalkozás verseng, nem is beszélve arról az ezernyi beszállítóról, amely valamilyen speciális terméket vagy szolgáltatást kínál az űriparnak. Mit jelent ez a jövőben? Visszatérhetünk a Holdra, és megindulhat a Naprendszer valódi felfedezése, hiszen eddig csak a felszínt kapargattuk.

Az informatikában három területen zajlik technológiai robbanás: a félvezetőgyártás, a processzortervezés és a mesterséges intelligencia a leginkább meghatározó a jövőnk szempontjából. Idekapcsolódik a kvantumprocesszorok, a humanoid robotok és az agy-számítógép interfész fejlődése. A kvantum- és hagyományos processzorokból vegyesen felépülő hibrid szuperszámítógépek hosszú távon jelentősen meghaladhatják a mai számítógépek teljesítményét. A mesterséges intelligencia fejlődése hamarosan lehetővé teszi autonóm humanoid robotok létrehozását, amelyek az emberihez hasonló formájuk jóvoltából otthonosan mozoghatnak a ránk szabott környezetben. A beültetett agy-számítógép interfészek orvosi célú alkalmazása már néhány éven belül várható, hosszabb távon pedig az egészséges emberek számára is lehetővé tehetik a nagyságrendekkel szélesebb sávú kommunikációt a számítógépekkel.

Mindez természetesen kihat a nagyhatalmi versenyre is. Mi is itt a helyzet? Azt például könnyű belátni, hogy ha az elektrifikáció következtében kevesebb olaj kell, akkor az árak jelentősen csökkenni fognak, az olajtermelő országok befolyása, hatalma kisebb lesz, mint ma. Oroszország, a harmadik legnagyobb olajtermelő és második legnagyobb exportőr aligha tudja kiváltani ezt a bevételi forrást, és ez fokozottan igaz olyan országokra, mint Irak, Irán vagy Nigéria. Csak a mikor a kérdés, nem az, hogy eljön-e ez a kor. A napelemek már eddig is jelenős változást hoztak Magyar­országon. E téren hazánk Chile és Görögország után a harmadik a világon, energiatermelésünk több mint 18 százalékát adja a napenergia. Ez már ma is a fosszilis energiahordozók kisebb importját és kisebb külső függőséget jelent. Sok ország járhat be hasonló utat, a vártnál gyorsabban.

Ennél is fontosabb, hogy ki lesz az újítások élén. A technológiai forradalmat vizsgáló magyar Prométheusz Társaság által összeállított lista szerint a versenyben ma még az Egyesült Államok az első, de Kína hamar felzárkózik, mások pedig csak alig-alig tudnak beleszólni a küzdelembe. A világ 71 vezető vállalatából 32 amerikai és 18 kínai. Hat olyan további ország van, ahonnan 1-nél több cég került fel a listára: Dél-Korea, Franciaország, India, Japán, Kanada és Oroszország. Az Oroszországon kívüli teljes Európa a harmadik helyezett 7 vállalattal, messze lemaradva az Egyesült Államok és Kína mögött, de egyértelműen megelőzve mindenki mást. A kontinens első számú technológiai vállalata a hollandiai ASML, Franciaországnak van egy versenyképes atomreaktor-gyártója, a Framatome, egy kevésbé versenyképes, de azért jelentős hordozórakéta-gyártója, az ArianeGroup – és ezzel a nagyvállalatok sorának végére is értünk. Vannak ígéretes startupok is: a mesterséges intelligencia terén az élvonallal az Egyesült Államokon és Kínán kívül egyedüliként lépést tartó, szintén francia Mistral, az agy-számítógép interfészt fejlesztő spanyol InBrain és német CorTec, illetve a humanoid robotokat gyártó norvég 1X Technologies. A jó hír az, hogy szinte minden területen van legalább egy ígéretes európai vállalat az élvonalban. Ha azt szeretnénk, hogy a kontinens ne az elszenvedője, hanem egyik alakítója legyen a 21. századnak, ezekre kell építenünk, és segítenünk kell őket abban, hogy más szektorokban is előrelépjen Európa.

Két terület rettenetesen koncentrált: 

a hozzájuk szükséges extrém ultraibolya fotolitográfiás gépek előállítására pedig csak egyetlenegy, a már említett ASML. Itt nyugati előny van – ma még. Az akkumulátor-előállítás jórészt Kínáé, az elektromos járművekhez való akkuk teljes gyártási kapacitásának kétharmadát három cég adja: a kínai CATL és BYD, illetve a dél-koreai LG Energy Solution.

Összegezve: a két technológiai nagyhatalom a legtöbb területen fej fej mellett halad, de Kína lemaradásban van a félvezetőgyártás, a kvantum-számítástechnika és az újrahasznosítható hor­dozórakéták, az Egyesült Államok pedig az akkumulátorgyártás terén. A mai állapotot persze csak óvatosan lehet extrapolálni, de nem kétséges, hogy 

Feljöhet még India, magához térhet Európa és Japán, lehetnek meglepetések, de a változás, a forradalom biztos.

Demkó Attila az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai jövők programjának vezetője, Dobos Gábor a Prométheusz Társaság vezetője

Nyitókép: Starship rakéta indítóállomása Texasban, a SpaceX cég Starbase nevű űrközpontjában
Forrás: AFP / Sergio Flores