Nem gondoltuk volna, de Japánban tényleg vannak emberek, akik magyarul akarnak tanulni

2026. január 04. 09:39

Még egyszer és utoljára visszatér a tévénézők képernyőire a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat. Az utolsó évad úticélja a messzi Japán, mely megannyi magyar érdekességet rejt. Ismerkedés Japánnal – Hungarikumokkal a világ körül 9/1.

2026. január 04. 09:39
Japán

Meruk Dávid, a Hungarikumokkal a világ körül c. műsor stábjának írása

Forrás: Hungarikumokkal a világ körül

Mivel a kilencedik évadról nem publikáltunk útinaplókat (1-7. évadaink útinaplói elérhetők honlapunkon), engedjétek meg, hogy már személyesebb meglátást és kulisszatitkot is megosszunk veletek.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”
Tovább a cikkhezchevron

A sorozat végére már sajnos megszoktuk, hogy minden évadban történik valami, ami megpróbálja meghiúsítani a forgatást. Most ez rögtön Japánba való megérkezésünkkor történt – vagyis még előtte, csak nem tudtunk róla. Ugyanis miután leszálltunk a repülőről Oszakában, jött a felfedezés, hogy 

mikor valahol Budapest és Isztambul között jártunk a levegőben, feltörték a Google-fiókunkat.

Ez persze önmagában sem jó, viszont egyrészt a feltörő az összes addig feltöltött videónkat is törölte YouTube-csatornánkról, másrészt ott kommunikáltunk az összes interjúalanyunkkal, szerveztük le az interjúkat, és a szállásainkat is arról az email címről foglaltuk. Ráadásul a feltörés miatt a szállásportál rendszere valószínűleg gyanúsnak ítélte meg a fiókunkat, tehát nem csak, hogy nem tudtunk belépni az email fiókunkba, majdnem az összes szállásunk le lett mondva. Így késő este, tizenegy órai repülés után még egy idegen ország hatalmas nagyvárosában próbáltunk valahogy valamit intézni, hogy legalább ne az utcán kelljen aludnunk. De hát furcsa is lett volna, ha minden könnyen jön.

 

Első benyomások és furcsaságok Japánból

A szabotázs-akción túltéve magunkat elkezdtük felfedezni Oszakát. Legelső benyomásaink egyike, hogy mennyire fülledt volt a levegő. Ez persze érthető, ugyanis júniusban érkeztünk, a cuju, vagyis az esős évszak kezdetekor, mikor egyszerre van nagyon meleg és esik rengeteget az eső. Oszakában, ahogy más japán nagyvárosban is, tömegközlekedés szempontjából abszolút a metró dominál. A kártyás rendszer nagyon hasonló ahhoz, ami Londonban van: az összeg attól függ, honnan hova megy az ember, és csak a be- és kijáraton kell a kapuhoz érintenie az embernek a speciális kartyáját. Egyesült Királysághoz hasonlóan az emberek általában nagyon kedvesek (de ugyanolyan tartózkodóak) és egyébként itt is baloldali közlekedés van.

Gyakran látni alvó embereket: a metrón vagy egy padon a parkban. Nem zavartatják magukat.

A metrón amúgy is mindenki a saját dolgával van elfoglalva, legyen az a már említett alvás, sminkelés, halk beszélgetés, olvasás vagy, ami a legjellemzőbb, telefonozás. Mondjuk az alvás elég para. 

Amikor valaki melletted alszik a metrón, attól félsz, rettegsz, mikor fog a feje a válladra borulni (szerencsére végül nem történt ilyen, de nagyon sokszor majdnem).

Ilyen egy tipikus japán nagyváros: tiszta utcák, amik vagy nagyon szűkek, vagy nagyon szélesek, 10 méterenként van egy éjjel-nappali kisbolt és három italautomata, a járdán az emberek egymást és a bicikliseket kerülgetik, ha pedig felnézünk, nem az eget látjuk, hanem az elektromos vezetékeket, ezek Japánban ugyanis nem a föld alatt, hanem a házak, épületek között futnak. Bár, mint említettük, rettentő meleg van nyáron napközben, a japánok 99%-a mégis hosszú ujjú felsőt és hosszú nadrágot vagy szoknyát hord. A túl sok fedetlen bőrfelület illetlenség.  Mi meg majd’ meghaltunk a melegtől rövidnadrágban és rövidujjúban.

 

Az Oszakai Egyetem magyar szakja – az egyetlen magyar szak Japánban

Nem gondoltuk volna, de Japánban tényleg vannak emberek, akik magyarul akarnak tanulni, vagy magyar szakra szeretnének menni az egyetemen, bár mint kiderült, a legtöbben előzetesen semmit vagy csak nagyon keveset tudnak az országról és a nyelvről.

Furcsa belegondolni, hogy a legtöbb japán pont azért választja a magyart, mert egy ismeretlen és idegen nyelv számukra. Nekik mi számítunk egzotikumnak. Bár a két végzős diák esetében, akikkel interjút készítettünk, nem ez, vagy nem csak ez volt a fő indíttatás.

Egyikük azt hallotta, hogy a magyarnak nagyon különleges és szép a szókincse, másikuk nagypapája pedig Zsolnay porcelánt gyűjtött, és így a nagypapája miatt kezdett el magyart tanulni, ami nagyon szép dolog.

A 4 éves képzés minden évfolyamán nagyjából 15-en tanulnak. Viszont szomorú volt hallani, hogy mesterképzésre már csak ketten jelentkeznek évente.

Nagyon érdekes volt látni, hogy miben más egy japán egyetem az itthoniakhoz képest és jó volt japánokat Japánban magyarul beszélni hallani, hiszen ez volt az első interjúnk az évadban. Az interjúk után elmentünk még a belvárosba vágóképeket készíteni, ahol tanúi lehettünk, ahogy egy szirénázó mentőautó szépen megvárja (perceken keresztül!), hogy elengedjék, majd még meg is köszöni. Ehhez persze hozzátartozik, hogy hiába szirénázott, az autók nem adtak neki elsőbbséget. Hát ez Japán.

Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket, magyar emlékeket és lábnyomokat hozunk el nektek januártól hét héten keresztül egyenesen Japánból.

Elsőként január 3-án szombaton 10:30-kor a TV2 csatornáján!

Hungarikumokkal a világ körül 9. évad

1. rész: 2026. január 3. 10:30 TV2

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. 

Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!

Nyitókép: Szenszódzsi templom
Fotó: Maráczi Tamás

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jump-ing
2026. január 05. 00:21
Példát vehetne róluk a Mandiner szinte mindegyik újságírója.-....
Válasz erre
0
0
szemlelo-2
2026. január 04. 18:34
A nagyvárosokban tényleg szabadon lógó villanyvezetékek vannak, sokszor tucatnyi, oszlopokon és a házak oldalára aggatva. Állítólag a földrengések miatt, de pl. Tokióban a belváros szívében valahogy meg tudják oldani a föld alá helyezést. Talán nagyon drága az eljárás, hogy földrengés-biztos legyen.
Válasz erre
0
0
Welszibard
2026. január 04. 13:41 Szerkesztve
Sokan nem bocsájtják meg (sem Magyarországnak sem Japánnak) hogy a II. világháborúban szövetségesek voltunk. Amúgy a legendás japán udvariasság és a tartózkodás a gyors döntéstől - nem érvényes a történelmi politikájukra: kőkeményen lerohanták Indonéziát, Koreát, az őslakos ajnukat kis híján kiirtották, alig maradt belőlük néhány, erre gyorsan csináltak nekik egy szuper múzeumot.
Válasz erre
1
0
stormy
2026. január 04. 12:45
angolul sem tundak megtanulni rendesen pedi gaz egy primitv nyelv...
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!