Brüsszel folytatja a hadjáratot: ismét Magyarországra lő, méghozzá nehéztüzérséggel

Nem indult jól az október sem Magyarország, sem a Patrióták szempontjából. Október első hetében a Bizottság Brüsszelben bemutatta huszonnégy oldalas LMBTQ-stratégiáját, de a magyarverő antifa Ilaria Salis mentelmijogának fenntartását is megszavazta a Parlament.

A héten folytatódhat az őrület, Brüsszel számára még mindig fontosabb a politikai ideológiák terjesztése, Ukrajna feltétel nélküli támogatása és Oroszország megbüntetése, mint saját tagállamai lakosságának anyagi és energetikai biztonsága.

Összeszedtük, mi várható a héten uniós szinten, ami Magyarországot is érinti.

Ez történt a múlt héten

Magyar szempontból az előző hét legfontosabb történése az Európai Parlament mentelmi jogokról szóló szavazása volt, amelyen végül Dobrev Klára, Magyar Péter, és a magyarverő olasz antifa politikusnő, Ilraia Salis mentelmijogának megvonását is leszavazták. Utóbbi végül egy szavazat különbségen múlt, Magyar Péter nem szavazott.

Hadja Lahbib esélyegyenlőségért felelős uniós biztos ugyanezen a héten mutatta be azt az LMBTQ-stratégiát, amellyel gyakorlatilag totális kontroll alá helyeznék az európai unió polgárainak életét és jelentősen csorbítanák a szólásszabadsághoz való jogukat.

A dokumentumban, amely például célként tűzi ki, hogy kötelezzenek minden tagállamot a „szivárványcsaládok” jogainak elismerésére, Magyarországot egyedüliként név szerint is megemlítik.  Azt írják, hogy az Európai Bizottság 2022 júliusában az Európai Bíróság elé vitte Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, mert az „diszkriminálja az embereket szexuális irányultságuk és nemi identitásuk alapján”.

Brüsszelben az LMBTQ mindenek felett

A tagállamokon belüli LMBTQ-jogok érvényesítésének kérdése, és a nem eléggé LMBTQ-barát országok elleni fellépés lehetőségeinek megtárgyalása a héten több uniós szakbizottság ülésén előkerül. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) előtt hétfőn mutatták be az „Alapvető emberi jogok helyzete az Európai Unióban 2024-2025-ben” nevet viselő dokumentumot, amelyben több ponton is elítélik Magyarországot és Szlovákiát az LMBTQ személyek elleni diszkrimináció, valamint „LMBTQ-ellenes propaganda” terjesztése miatt. A jelentéstervezet elfogadásról majd csak tavasszal fog dönteni a szakbizottság.

A héten csütörtökön délután az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága is ülésezni fog, hogy megtárgyalják és megszavazzák a jövő évre vonatkozó költségvetés elemeit. A költségvetés sorsa azért is lesz kiemelten fontos Magyarország számára, mert többek között szó lesz benne a hazánknak járó források felfüggesztéséről, valamint a migrációs paktum pénzügyi hozadékairól is. 

A 2026-os évi költségvetésre azonban nemcsak magyar szempontból lesz érdemes odafigyelni. A tervezetből ugyanis kiderül, hogy a bizottság több olyan szervezetet is készül támogatni, amelyek versenyképességi vagy technológiai szempontból egyértelműen nem hajtanak hasznot az EU számára, egyetlen érdemük, hogy az LMBTQ- és a woke-ideológia támogatói. Olyan programokra adnának euromilliós támogatásokat, mint „A transznacionális anti-gender politika elleni queer feminista interszekcionális ellenállás támogatá” (Fostering Queer Feminist Intersectional Resistances against Transnational Anti-Gender Politics), „A queer állampolgárság időbeli alakulásának nyomon követése: öregedés, életkorral kapcsolatos diszkrimináció és az életkorral kapcsolatos LGBTI+ politika Európában” (Tracing Queer Citizenship over Time: Ageing, ageism and age-related LGBTI+ politics in Europe), vagy éppen az „A queer rokonság újragondolása: gyermekes LGBTIQ* családok Közép- és Kelet-Európában” (Rethinking Queer Kinship: LGBTIQ* Families with children in Central and Eastern Europe).

Végül, de nem utolsó sorban a külügyi és a fejlesztési bizottságok csütörtökön szavaznak a Szaharov-díj három döntőséről, akik közül a végső győztest a politikai csoportok vezetői és Roberta Metsola, a Parlament elnöke fogják kiválasztani.

A  Szaharov-díj a gondolatszabadságért „1988 óta olyan személyeket és szervezeteket ismer el, amelyek az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védik” – írják a programot bemutató uniós weboldalon. A díj esélyes jelöltjei között szerepel a Zöldek által jelölt Budapest Pride is, amelyet így jellemeznek: „A kormány által bejelentett tilalom ellenére megrendezett 2025-ös Budapest Pride menet a rendezvény történetének legnagyobb résztvevőit vonzotta, és Európa hetedik legnagyobb Pride menetévé vált. 

 A növekvő kormányzati korlátozások közepette az esemény az LMBTQ-aktivizmust és a civil szervezetek támogatását ötvözve fontos szerepet játszott a demokratikus értékek és a polgári szabadságjogok védelmében Magyarországon” – olvasható a hivatalos weboldalon, közvetlenül Charlie Kirk neve fölött, akit a Szuverén Nemzetek Európája csoport jelölt a díjra.

Brüsszel felgyorsítaná az orosz vezetékes gázról való leválást

Az LMBTQ+ kérdések mellett szintén nagy szerepet kap a héten Ukrajna háborús támogatása, valamint az orosz gáztól való függetlenedés szorgalmazása.

Hétfőn és kedden a bel- és igazságügyi tanács Luxemburgban ülésezik, amely előtt több uniós tagállam is felvetette, hogy létre kéne hozni egy törvényszéket, kifejezetten az ukrajnai háborúval kapcsolatos bűncselekmények vizsgálatára. Magyarország óvatosan áll a kérdéshez.

Ami viszont még ennél is aggasztóbb, hogy csütörtökön a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban (INTA) és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban (ITRE) is az orosz vezetékes gáz kivezetéséről szóló rendelkezésről fognak szavazni. Ráadásul a korábbi javaslathoz képest több módosítás is történt: egyrészt az eredeti javaslat szerint 2027 végétől szüntették volna meg az új szerződéskötéseket az orosz féllel, ezt a határidőt azonban az új javaslatban előre hozták 2026 végére. Másrészt az új javaslat értelmében a szabályozás nemcsak a közvetlenül, hanem a közvetetten, harmadik országon keresztül érkező csővezetékes gázra is érvényes.

A bizottság után várhatóan az Európai Parlament is megszavazhatja a javaslatot, ami így a Tanács elé kerül. Ebben a kérdésben nincs szükség egyhangú szavazásra.

A héten, szerdán ül össze a Külügyek Tanácsa is, ahol várhatóan az lesz a legfőbb kérdés, melyik tagállam mennyit fektetett a katonai kiadásokba, és ebből mennyit juttatott el Ukrajna számára.

Felkészül: Szlovákia

Mi, magyarok kezdjük megszokni, hogy az európai intézmények ülésein rendszeresen szóba kerül Magyarország szuverenista, békepárti vagy éppen hagyományos családbarát politikája miatt.

 ahol nemrég szavazta meg a parlament az alkotmány módosítását, amely ezentúl csak két nemet ismer el: a férfit és a nőt. Továbbá kimondja, hogy „kulturális és etikai kérdésekben” a szlovák nemzet érdekei megelőzik az uniós érdekeket.

Miközben Brüsszelben azért szurkolnak, hogy áprilisban Magyarországon leváltsák a Fideszt, és végre a magyar kormány is támogassa az unió intézkedéseit, amelyekkel könnyedén háborúba sodorhatja magát, Donald Trump amerikai elnök Egyiptomban, a Közel-Keleti Békemegállapodás aláírásának helyszínén nem győzte dicsérni Orbán Viktort.

„Támogattam őt a legutóbbi választáson, és 28 százalékponttal nyert. Ezúttal még jobban fogjátok csinálni. 100 százalékban mögöttetek állunk!”  - jelentette ki az amerikai elnök.

Nyitókép: ROMEO BOETZLE / AFP