Orbán egy pillanat alatt megfordítaná a történelem kerekét: Brüsszel száznyolcvan fokos fordulatot vehet

„Ha hárman leszünk, az már lázadás” – szögezte le a miniszterelnök.

Petr Pavel köztársasági elnök már előre jelezte, hogy nem fog olyan minisztereket kinevezni, akik Csehország NATO-ból és EU-ból való kilépését támogatják.
Két dolog volt biztosra vehető a múlt hét péntekjén és szombatján tartott csehországi parlamenti választás előtt: az egyik, hogy Andrej Babiš győzni fog, a másik pedig, hogy egyedül nem lesz többsége – ahogy arról előző lapszámunkban is írtunk. Végül a várakozásoknak megfelelő nagyságrendű győzelmet arattak Babišék – azzal a különbséggel, hogy mind az ő pártja, mind a fő ellenfél, az eddig kormányzó centrista Együtt (Spolu) szövetség néhány százalékkal több voksot kapott a korábbi felmérésekhez képest,
vagyis a két fő erő szívott magához szavazatokat.
Az Elégedetlen Emberek Akciója (ANO) végül 34,5 százalékkal 80 képviselőt tud küldeni a 200 fős parlamentbe, ez a cseh demokrácia történetében a valaha volt legnagyobb támogatottságú győzelem egy pártnál. A Spolu 23,3 százalékot elérve 52 képviselővel rendelkezik majd. Fő szövetségese, a Polgármesterek és Függetlenek 11, a Kalózpárt 9, a radikális jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) 7,8, az Autósok Önmagukért nevű új jobbos tömörülés pedig mintegy 7 százalékot szerzett.
A választás nagy vesztese a cseh–morva kommunistákból és az összeomlott szocdemekből alakult Elég! (Stačilo!) szövetség,
amely az 5 százalékos küszöb alatt végzett, így nem került be a parlamentbe, és nem is állhat be potenciális szövetségese, Andrej Babiš mellé.
A cseh választási térkép is a vártnak megfelelően alakult: a nagyvárosok, Prága és Brno vonzáskörzetében a Babiš-ellenes, liberálisabb erők győztek, viszont ezeken kívül az egész cseh vidéken Babiš lett a nyerő. Továbbra is Csehország hegyes, erdős, posztindusztriális, relatíve szegényebb határ menti peremvidékei számítanak az ANO bástyájának.
A voksolást megnyerő, így ismét a kormányfői székre pályázó
Babišnak a parlamenti többség megszerzéséhez két partnert kell meggyőznie: a 15 képviselővel rendelkező SPD-t és az új erőként 13 képviselővel a parlamentbe kerülő Autósokat.
Mindkét párt jobboldali – a Fideszhez nagyjából hasonló nézeteket valló ANO-tól jobbra álló – erő.
Babiš szombaton kijelentette: nem tervez formális koalíciót kötni. Egypárti, az ANO-ból álló, kisebbségi kormányt szeretne alakítani, amihez az SPD és az Autósok külső támogatását kéri.
Petr Pavel, a tábornokból lett nyugatos, atlantista köztársasági elnök vasárnap találkozott a parlamentbe bejutó pártok vezetőivel. Már előre jelezte, hogy nem fog olyan minisztereket kinevezni, akik Csehország NATO-ból és EU-ból való kilépését támogatják – utalva ezzel az SPD és a kommunisták EU-ellenes álláspontjára.
Ha azonban Babiš csak a saját, mérsékeltebb pártjából állítja össze a kormányát, e konfliktusnak a méregfogát könnyen ki tudja húzni.
A nagy kérdés tehát, milyen kormányprogramot fog összerakni Babiš, és ahhoz hogyan fogja megszerezni a nála radikálisabb kis pártok támogatását. Vasárnapi és hétfői megszólalásai alapján az SPD és az Autósok bizony kormányra akar kerülni; és már arról is beszélnek a prágai lapok, hogy az SPD a belügyi, az oktatási és a védelmi tárcát, az Autósok pedig a külügyi és a környezetvédelmi tárcát szemelte ki magának.
A kicsiknek tehát megjött az étvágyuk – meglátjuk, mi lesz erre Babiš válasza.
„Mi világosan Európa- és NATO-pártiak vagyunk – mondta Andrej Babiš a választás estéjén. – Az EU-nak huszonhét tagja van, Ukrajna nem tagja az EU-nak. És mi egyértelműen beszélni akarunk Európáról, az európai polgárokról, az energiaárakról és a migrációs paktumról.”
Ami bizonyosan várható egy Babiš vezette új kormánytól:
le fogja csavarni Ukrajna eddigi támogatását, nem fogja forszírozni az ukrán uniós csatlakozást,
továbbá erőre fog kapni a visegrádi szövetségesekkel, a magyar és a szlovák kormánnyal való szimbolikus és gyakorlati együttműködés.
Nyitókép: AFP / Michal Cizek