„Senki sem tudja, mi történik, ha rakétatalálat ér egy atomerőművet”

Varas ukrán kisváros a belarusz és lengyel határ közelében. Távol esik a harcoktól, mégis stratégiai a pozíciója: az ország nyugati részét energiával ellátó Rivnei Atomerőműnek ad otthont. Hogy milyen az élet egy nukleáris katasztrófa fenyegetésének árnyékában, arról Olekszandr Menzult, Varas polgármesterét kérdeztük a karpaczi Gazdasági Fórumon, amelynek az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány is szakmai partnere volt.

***

Varas városát érték orosz támadások?

A háború kirobbanása óta egyetlen orosz közvetlen támadás sem érte a városunkat. Egyetlen rakéta sem csapódott be a településen, vagy a nukleáris erőműbe. Ez éppen ma változott meg: nyolc Shahed drón vett célba minket Belarusz irányából, de sikerült mindet semlegesíteni. Olyan korábban többször előfordult, hogy közeli városokat vettek célba, például Luckot vagy Rivnét. Ahogyan olyan is sokszor történt, hogy a légvédelmünk a közelünkben szedett le orosz rakétákat. A stratégiai fontosságú nukleáris erőmű egyébként körülbelül négy kilométerre fekszik a városközponttól. 

Fel lehet készíteni egy nukleáris erőművet a háborúra?

Mielőtt erre válaszolnék, fontos leszögeznem, hogy magam is mérnök vagyok, aki huszonnégy évig dolgozott az erőműben. Szóval pontosan tudom, milyen külső fenyegetésekkel számolni. 

Egy hadsereg ellen nem lehet felkészülni. Szóval most új szabályok megalkotására van szükség az objektumok fizikai védelméről. Nemcsak nálunk, de az egész világon, Magyarországon is. Egyébként korábban szoros kapcsolatban álltunk a paksi kollégákkal. Tudja, szűk kör a mienk, ahol mindenki ismer mindenkit.

Már nem tartják a kapcsolatot a magyar kollégákkal?

Nem, az Ukrajna és Magyarország közötti viszony nagyon feszült lett. Magyarország az egyetlen ország, amely még mindig Oroszországtól veszi a nukleáris fűtőelemeket. Az összes szovjet technológián alapuló erőmű Szlovákiában, Csehországban, Ukrajnában már lecserélte. Szerintem Orbán Viktort valójában ez köti Vlagyimir Putyinhoz. Sokkal fontosabb az urán, mint a gáz. (Valójában a Paksi Erőmű 2027-től francia fűtőanyagot is használ, több európai erőmű még mindig vásárol orosz fűtőanyagot, az Egyesült Államok pedig még tavaly is az orosz urán legnagyobb felvásárlója volt – a szerző)

Előfordulhat nukleáris katasztrófa egy támadás miatt?

Igen, éppen ezért követ el Oroszország nukleáris terrorizmust. Arról születtek már számítások, mi történne, ha például egy harci repülőgép egy reaktorba csapódna. Viszont nem létezik terv rakétatámadásra. Eddig senki nem gondolt rá. 

Hasonló történt a csernobili katasztrófánál is, mikor a detonáció hatására nagy mennyiségű radioaktív anyag jutott az atmoszférába, amely azután az egész világon szétszóródott. A különbség, hogy a miénk más technológia, úgynevezett nyomottvizes reaktor. A lényeg, hogy nincs korábbi tapasztalat arról, mi történik, ha egy nukleáris erőművet kívülről robbantanak fel. A korábbi balesetek, mint a Three Mile Island-i az Egyesült Államokban, a csernobili Ukrajnában, vagy a fukusimai Japánban, mind belül történtek. 

Érzik a háború egyéb hatásait?

A gazdaság természetesen megszenvedi a háborút. Különösen a férfiak által uralt szakmákban, mint az építőipar. Ilyenkor ébredünk csak rá, hogy kár aggódni a nemi egyenlőség miatt, mert nem létezik. Bizonyos munkákat egy nő nem tud elvégezni. A nukleáris erőműben dolgozók státusza egyébként különleges, a hadkötelezettség alól is felmentést kapnak. Én magam sokszor jártam a fronton, de nem harcoltam. A fiam viszont angol tolmácsként szolgál.

Mikor lehet béke?

Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy Oroszországgal nem lehet tárgyalni. Le kell győzni. Ukrajna erre nem képes egyedül, de Európa és az Egyesült Államok segítségével igen. 

És akkor sem katonailag szenved vereséget Oroszország, hanem a gazdasága fog összeomlani. A szankciók működnek, ráadásul most már Ukrajna is képes támadni a hátországi infrastruktúrát. Időbe telik, de győzni fogunk.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese.

Nyitókép: Egy operátor a Rivnei Atomerőműben 2023-ban/Roman PILIPEY / AFP