Nem, nem nyírták ki a drónok a harckocsizást – éppen ellenkezőleg

A negyvennegyedik Leopard harckocsi megérkezésével teljessé vált a magyar harckocsiflotta – jelentette be a honvédelmi miniszter decemberben. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzáfűzte, a Leopard 2 A7HU a világ egyik legmodernebb harckocsija, a rendszert a Leguan hídvetők és a műszaki mentőszerek teszik teljessé. Legújabb generációs eszközök ide vagy oda, egyesek mégis megkérdőjelezik a harckocsizás jövőjét, mivel az ukrán és orosz hadijelentésekben kilőtt páncélozott járművek tömkelegéről olvasnak, a háborúról szóló cikkek és elemzések pedig a drónok uralmát vetítik előre. Sőt: egyes vélemények már ki is hirdették a drónokat győztesnek a harckocsikkal vívott csatájukban. Mi értelme akkor harckocsikat gyártani és beszerezni manapság? Somkuti Bálint hadtörténészt, biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

Mit kell tudni a Magyarországnak fejlesztett Leopard harckocsiról?

„Ez az eszköz jelenleg az egyik legmodernebb változata a világszerte elterjedt Leopard 2 harckocsinak. Ezt az is mutatja, hogy a Leopard legújabb változatának, a 2A8-nak az alapját a magyar célokra végrehajtott fejlesztések képezik. Az eszköz olyan magas szinten van számítógépesítve, hogy a legénység között felcserélhetőek a szerepek, tehát a parancsnok és az irányzó ki tudják segíteni egymást. Emellett több olyan képességgel is rendelkezik a harckocsi, amelyek a modern harcászat követelményeinek maximálisan megfelelnek. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a hírek szerint rendelkezni fog aktív védelmi rendszerrel, ami jelentős mértékben növeli a harckocsi túlélőképességét” – fogalmazott Somkuti Bálint.

Az aktív védelmi rendszer márpedig – ahogy az a későbbiekből kiderül majd – rendkívül fontos lesz a jövő harcászatában az orosz-ukrán háború tapasztalatai alapján.

Továbbra sem lehet harckocsik nélkül megvédeni egy országot

A magyar kormány megnyilvánulásaiból kitűnik, nem szándékoznak mostanság háborúba vinni Magyarországot, de a nemrég teljessé vált hacrkocsiflottának nem is ez a célja, hanem hogy Magyarország és a NATO védelmi képességeit növelje.

– jelentette ki ezzel kapcsolatban Somkuti Bálint.

A szakértő ettől függetlenül rámutatott arra is: „Áttörést, valamint mélységi műveleteket továbbra is lehetetlen elképzelni harckocsik nélkül. Az orosz-ukrán háborúban fel szokott merülni, hogy van-e még létjogosultsága a harckocsiknak, hiszen a konfliktusban a drónok, illetve egyéb eszközök miatt jelentősen megnőtt az megsemmisített harckocsik száma. A legtöbb videóban azonban, amelyekben azt látni, hogy drónok semmisítenek meg harckocsikat, álló, sérült, mozgásképtelen járművekről van szó.”

„Több helyről érkezett arról információ, hogy 

Egy harckocsit először mozgásképtelenné kell tenni ahhoz, hogy utána meg lehessen semmisíteni drónokkal. Sok esetben látszik, hogy elhagyott harckocsit semmisítenek meg, mert a jármű búvó nyílásai nyitva vannak” – tette hozzá.

A szakértő szerint koránt sincs vége még a harckocsiknak, mert arra még nincs igazi ellenszer, ha egy harckocsi egység megfelelő légvédelemmel rendelkezik kifejezetten a drónok ellen. Legalábbis ebben az esetben nem olyan egyértelmű a drónok fölénye.

Min is változtattak pontosan a drónok?

„A dróntechnológia valójában elsősorban nem azzal változtatta meg a háborút, hogy képesek elpusztítani harckocsikat velük, hanem hogy a felderítő drónok lehetetlenné tették a mélységi áttörést, azt a fajta »blitzkrieg« harcmodort, melynek lényege, hogy a frontvonal leggyengébb részét gyorsan és váratlanul áttörik. Akkora mennyiségű felderítő eszköz van a levegőben és a világűrben, hogy ez már nem megvalósítható. A felderített harckocsi kötelékekre pedig relatíve egyszerű akár tüzérségi, akár páncéltörő eszközökkel csapást mérni” – vélekedett a szakértő.

Mint mondta, a mai napig használnak harckocsikat tűztámogató szerepben a kiépített állások ellen, és „hogyha létrejön egy olyan technikai feltétel – például elektronikus zavarás –, melynek köszönhetően a drón elleni védelem az eddigieknél hatékonyabban megvalósul, akkor ugyanúgy lehet majd őket használni, mint korábban”.

A szakértő szerint a harckocsi továbbra is 

• a mozgékonyság, 
• a páncélvédettség 
• és a tűzerő 

olyan ötvözete, amellyel más eszköz nem rendelkezik.

Hasonlóan temették a repülőgép-hordozókat is

Jó szempont lehet, hogy eldöntsük, tartogat-e még bármit a jövő a harckocsik számára, ha megnézzük, hogyan árazza be őket az ipar. Magyarán, hogy megállt-e a termelésük a nagyhatalmak fegyvergyáraiban.

Ezzel kapcsolatban Somkuti Bálint rámutatott: 

„Az a fajta mobil tűzerő, amivel egy harckocsi rendelkezik, egész egyszerűen továbbra sem megkerülhető. Ma nem feltétlenül közvetlenül a gyalogság mellett harcolva, de egy-két kilométerrel az arcvonal mögül hatékonyan tudja közvetlen irányzású tűzzel támogatni a gyalogság harcát, ami továbbra is elengedhetetlen” – vélekedett.

Mint rámutatott: „Nem véletlenül próbálkoznak az oroszok és az ukránok egyaránt számtalan megoldással a harcjárműveik védelmére. A »grillrácstól« kezdve a »sündisznóig« minden megoldást kitaláltak, és úgy néz ki, hogy működnek. Tehát a továbbiakban is vesznek majd részt harckocsik harcokban, és értelemszerűen eközben érik őket veszteségek is. Nagyon elhamarkodott dolog lenne temetni a harckocsikat”.

„Amikor megjelentek a repülőgép-hordozók, sokan kijelentették, hogy a csatahajóknak végük van, ehhez képest az Egyesült Államok flottájában még negyven évvel később is szolgáltak. Amikor pedig a nukleáris meghajtású tengeralattjárók jelentek meg, akkor a repülőgép-hordozókat temették, ehhez képest köszönik, jól vannak, sőt máig a hadiflották legfejlettebb eszközeinek számítanak” – fejtette ki.

A tudományos-fantasztikus filmek világa jöhet a gyalogsági támogatás helyett

De nem feltétlenül „grillrácsé” vagy a „sündisznóé” a jövő, hiszen ahogy arra Somkuti Bálint rámutatott, léteznek aktív védelmi rendszerek is, mint például az izraeli Trophy. „Aktív védelmi rendszer lehet bármi, ami 

A rendszer automatikusan működésbe lép, nem kell kézzel vezérelni. Ez a terület még rengeteget fejlődhet a következő időszakban, a harckocsiknak egyre komolyabb számítógébes rendszerük van” – fogalmazott.

Lényeges szempont tehát, hogy szükség esetén a magyar harckocsikat el lehet-e látni aktív védelmi rendszerrel. Az mindenesetre tény, hogy a kifejezetten a magyar igények szerint összerakott Leopard A7-es-ből továbbfejlesztett A8-as éppen az említett Trophyval van felszerelve.

Somkuti Bálint szerint az aktív védelmi rendszerek elterjedése taktikai téren szintén sok változást hozna magával. Mint fogalmazott: „Igaz, hogy az aktív védelmi rendszer elrobbantásos megoldása ellehetetleníti, hogy a harckocsik közvetlen gyalogsági támogatást kapjanak, az ugyanis veszélyeztetné a gyalogosokat, de erre is vannak új megoldások, például, hogy a gyalogosok távolabbról látják el a támogatást”.

De az is lehet, hogy a tudományos-fantasztikus filmek világa már csak egy lépésre van. A biztonságpolitikai szakértő felvetésünkre ugyanis hozzátette: 

„Éppen ezért nem érdemes a drónok miatt temetni a tankokat. 

– húzta alá Somkuti Bálint.

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás