Megszólalt a szakértő: az ukránok nem állnak le, ha romlik a háborús helyzet, folytatódnak a fenyegetések

A Politico arról írt, hogy Belgium légvédelmi ágyúkkal szereli fel Antwerpen kikötőjét. A brüsszeli lap ismertette: a létesítmény petrolkémiai nagyhatalom, valamint a NATO egyik kulcsfontosságú logisztikai csomópontja, többek között az Egyesült Államok katonai felszereléseinek Európába történő szállítása szempontjából.

Tehát nemcsak Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a kritikus energetikai infrastruktúra védelmére. Ennek kapcsán kerestük meg Somkuti Bálint hadtörténészt, biztonságpolitikai szakértőt.

„A kritikus infrastruktúra a mindennapi élet működéséhez szükséges alapvető rendszereket jelenti, 

• a közműszolgáltatástól 
• a víz- és gázellátáson át 
• egészen a mobilszolgáltatásig.

Ezek egy modern társadalom működéséhez feltétlenül szükségesek, és már a második világháborúban is katonai célpontnak tekintették őket. Erre volt példa a Chastise hadművelet, amely során a Brit Királyi Légierő 617. repülőszázada német gátak ellen intézett támadást egy erre a célra kifejlesztett bombával, és ezzel jelentősen megnehezítette, hogy a német ipar elektromos áramhoz jusson” – ismertette a szakértő.

Somkuti azzal folytatta, hogy ez a folyamat nem csupán az orosz–ukrán háború sajátossága. „Történelmi gyökerei vannak. Ezt a folyamatot láthatjuk a jelenleg is zajló csapásokban: mind az orosz, mind az ukrán erők az ellenfél energetikai létesítményeit támadják.”

A biztonságpolitikai szakértő felidézte, hogy az elmúlt időszakban Magyarország ellen is több olyan ukrán fenyegetés érkezett, amelyek csapásokat helyeztek kilátásba. „A legvalószínűbb nem egy katonai támadás, amely ellen a NATO erői alkalmazhatók, hanem egy szabotázsakció, amelyben drónokkal vagy más eszközökkel a létfontosságú infrastruktúra elemeit támadhatják” – magyarázta.

A hadtörténész emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években mindössze egy olyan eset történt, amikor egy hidegháborús eredetű drón Ukrajnából indulva áthaladt Magyarországon, majd Horvátországban csapódott be. Ennek kapcsán még mindig sok a kérdés, a válaszok egy része pedig minősített információ, azaz a közvélemény számára nem hozzáférhető.

„Ukrajna fenyegetéseivel kapcsolatban azonban fontos kiemelni, hogy azok jelentős részét nem kormányzati szereplők intézték, hanem ellenzéki politikusok, feloszlatott szervezetek tagjai, illetve leszerelt katonák. Tehát 

– húzta alá Somkuti Bálint.

További ukrán fenyegetések jöhetnek

A szakértő a fentiek alapján úgy véli, hogy a mostani kormányzati döntések óvintézkedések. „Úgy gondolom, hogy abban a helyzetben, amelybe Magyarország került, ez a lépés a szükséges előrelátásról tanúskodik, ugyanakkor egyelőre nem jelent közvetlen fenyegetést” – szögezte le.

Hozzátette: ha bármely nagyobb, Ukrajnában működő és kellő erővel rendelkező szervezet megpróbálna fellépni hazánk ellen, akkor mind a Magyar Honvédség, mind a NATO képes reagálni. Hangsúlyozta, hogy rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyek a magyar határ közelében zajló mozgolódásokat és szándékokat előre jelezhetik. 

– jegyezte meg.

Somkuti Bálint arra a kérdésünkre, hogy az áprilisi választás után – függetlenül annak eredményétől – várható-e, hogy belső okok miatt azok az országok, amelyek a szélsőségesek megítélése szerint nem tettek meg mindent Ukrajna támogatásáért, fenyegetéseknek lesznek kitéve, úgy válaszolt:

„Ebbe Lengyelország vagy Románia is beletartozhat, hiszen velük szemben is fogalmaztak már meg ukrán szélsőségesek olyan vádakat, hogy nem tettek meg mindent a segítségnyújtás érdekében.”

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy alapvetően nem a magyar választás időpontja lesz a döntő, hanem az ukrán politikai és katonai helyzet változása, illetve annak esetleges romlása.

Nyitókép illusztráció. Fotó: YASUYOSHI CHIBA / AFP