Izrael Katarban csapott le a Hamászra – a térség forr, Washington is aggódik

Az izraeli–katari viszony minden eddiginél mélyebb válságba került azután, hogy Izrael szeptember 9-én légicsapást mért a Hamász politikai vezetésének dohai központjára. Benjamin Netanjahu miniszterelnök másnap videóüzenetben védte meg az akciót, és annak ellenére hasonlította azt a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások utáni amerikai válaszlépésekhez, hogy Izraelnek állítólag egyetlen célszemélyt sem sikerült likvidálnia.

– idézte a Times of Israel a zsidó állam miniszterelnökét.

Netanjahu felszólította Katart: vagy kiutasítja a Hamász politikai szárnyát, vagy az igazságszolgáltatás elé állítja a vezetőit.

– ígérte. Szerinte Katar évek óta menedéket és fényűző életkörülményeket biztosít a szervezet vezetőinek, miközben azok a Gázából kiinduló terrortámadásokat irányítják.

A katari külügy felháborodott közleményben reagált:

Doha hangsúlyozta, hogy a Hamász az amerikai és izraeli kérések nyomán, hivatalos közvetítői keretek között tartja fenn Politikai Irodáját az országban.

A célpontok és a veszteségek

Az izraeli légicsapás célpontja egy olyan tanácskozás volt, amelyen a Hamász legfelsőbb vezetői vettek részt. A gyanú szerint ott volt

• Khalil al-Hajja, a gázai szervezet első számú embere és főtárgyalója, továbbá
• Zaher Jabarin, a ciszjordániai hálózat vezetője,
• Muhammad Darwish, a tanács testületének feje,
• Nizar Awadallah, a Politikai Iroda vezetője és
• Khaled Meshaal, a Hamász külföldi irányítója.

A Hamász állítása szerint egyik kulcsvezető sem halt meg, de öt alacsonyabb rangú tag – köztük al-Hajja fia és három testőr – életét vesztette. A szaúdi Asharq Al-Awsat szerint azonban

A lap szerint a támadás sikertelensége részben annak tudható be, hogy az izraeli hírszerzés telefonok geolokációjára támaszkodott, miközben a vezetők nem vitték magukkal készülékeiket a megbeszélésekre.

A Hamász egyik szóvivője közölte:

Nemzetközi tiltakozás

A támadás nemcsak Katar, hanem a nemzetközi közösség körében is felháborodást váltott ki. A katari kormány az ENSZ-hez fordult, „gyáva és jogsértő” lépésnek nevezve az akciót.

Sheikh Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari kormányfő a CNN-nek nyilatkozva úgy fogalmazott:

Doha azt is közölte, hogy újraértékeli közvetítői szerepét és a Hamász jövőjét a katari fővárosban.

A régióban sorra érkeztek a támogató üzenetek:

• a szaúdi,
• ománi és
• emirátusi külügyminiszterek is szolidaritást vállaltak Katarral.

Kanadában Anita Anand külügyminiszter bejelentette: Ottawa felülvizsgálja kapcsolatait Izraellel, sőt uniós mintára kereskedelmi intézkedések felfüggesztését is mérlegelik.

Az Egyesült Államokban Donald Trump elnök sem rejtette véka alá rosszallását, mondván:

A Wall Street Journal értesülése szerint Trump egy dühös telefonhívásban közölte Netanjahuval: nem volt bölcs döntés a dohai akció. Az izraeli miniszterelnök azzal érvelt, hogy csak rövid időablak állt rendelkezésére, és inkább a cselekvés mellett döntött. Később barátibb hangnemben beszéltek, de amerikai tisztviselők szerint Washington egyre frusztráltabb Netanjahu „önjáró” lépései miatt.

Belső izraeli viták

Izraelben sem örült mindenki egyöntetűen a lépésnek. Isaac Herzog államelnök szerint al-Hajja „túszalkuellenes magatartása” miatt vált jogos célponttá:

Ugyanakkor a Moszad vezetője, David Barnea ellenezte az akció időzítését, és azt javasolta, várjanak legalább egy hetet, amíg a Hamász válaszol az amerikai javaslatra.

Doha után: új helyzet a térségben?

Elemzők szerint a dohai csapás „történelmi esemény”, amely akár új korszakot nyithat. Izrael az elmúlt két évben sorra likvidálta ellenfelei vezetőit:

• a Hezbollah éléről Hassan Nasrallahot,
• több iráni tábornokot és
• jemeni húszi vezetőket is.

A Hamász katonai parancsnokai Gázában szinte teljesen eltűntek a célzott akciók nyomán. Egyedül a katari politikai vezetés tűnt érinthetetlennek, egészen mostanáig. „Ez győztes imidzset kölcsönöz Netanjahunak, és teljesítményt mutathat fel” – mondta Yoel Guzansky, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács korábbi munkatársa. Ugyanakkor figyelmeztetett:

A dohai vezetés közben regionális csúcstalálkozót készít elő, ahol a válaszlépésekről egyeztetnek. Bár katonai lehetőségei korlátozottak, gazdasági és diplomáciai nyomást gyakorolhat Izraelre. Kérdés, hogy Katar teljesen kilép-e a közvetítői szerepből, és átengedi a terepet Egyiptomnak, amely máris igyekszik megerősíteni pozícióit a Gázáról szóló tárgyalásokban.

***

Fotó: Ronen Zvulun / POOL / AFP