És ha lesznek más Robinsonok is? Mi lesz velünk és a jövő nemzedékekkel? Imádkozzunk és dolgozzunk – hogy mentsük, ami menthető

Hatalmas tömeg emlékezett meg a hétvégén a merénylet áldozatává lett Charlie Kirkről az Egyesült Államokban. A fiatal keresztény-konzervatív aktivistáról Donald Trump azt mondta: „Azért ölték meg, mert a szabadságért és az igazságért beszélt, Istenért, a hazáért, a józan észért.” Az elnök előtt az özvegy a gyászolókkal megosztotta, hogy folytatja férje munkásságát és Turning Point USA nevű mozgalmuk vezetését:

Magyarországon is megemlékeztek Kirkről a budapesti Szent István-­bazilika előtt és a Szabadság téren mécsest gyújtva. Ezzel egy időben a pesti ferences templomban Udvardy György veszprémi érsek miséjén nyolcvan évvel ezelőtti mártírokra emlékeztek: Hajnal Zénó és Martincsevics Pál katolikus papokra. 

1945-ben, amikor a szovjet hadsereg kivezényelte Gyékényes népét az országútra, a két pap reverendában kísérte a közösséget – mire egy bolgár kommunista fegyveres nemtelen egyszerűséggel lelőtte őket. A rájuk bízott közösség melletti kiállásuknak célja, ereje és értelme volt, az ellenük elkövetett gyilkos erőszaknak semmi. Nihil. Manapság, az újra fokozódó ideológiai erőszak és a keleti fenyegetések korszakában ismét van miért emlékezni rájuk. És sokan másokra. 

– hogy valamennyire képben legyünk a korszellemről és arról, milyen világ veszi körül a fiatalokat, akik közül ez a merénylő is kikerült. A válaszok nyugtalanítók. Mondhatjuk kétségbeejtőknek is. Könnyen lehet egysze­rűen szélbalosnak nevezni a merénylőt, de ez leegyszerűsítés. A régi radikális baloldalnak, ahogy ellenpólusának, a szélsőjobbnak is, világos ideológiája, mindent átfogó történelem- és társadalomszemlélete volt; ahogy céljaikat is egyértelműen meghatározták, nyílt és aljas eszközökkel egyaránt harcoltak értük.

Ez a Robinson viszont már a 21. században született, az eltelt két évtized internetes és számítógépes játékos- (gamer-) kultúrájába nőtt bele, ebben élt. Ebben a virtuális valóságban, az egyre csak gyorsuló információk, egymást érő élmények, villódzó behatások, azonnali impulzusok kiváltotta érzelmek kakofón szimfóniájában.

kizárva életéből a saját republikánus, konzervatív érzelmű családját, eltávolodva a való világ tartós értékeitől. Kirknek szánt lövedékeire antifasiszta dal címe (Bella Ciao) és csakis internetes szubkultúrák által érthető, dupla csavaros értelmű mémszövegeket irkált. Nem volt világos ideológiája, kiérlelt világnézete, semmije. 

Talán az ön gyereke vagy unokája is. Vannak Amerikától Európán át a Távol-Keletig tömegek, amelyek felnőve is benne ragadnak ebben a virtuális univerzumban. Brain rot – agyrohasztás –, így nevezik ezt az új univerzumot és fogalmat, amely beszippantja a többre és jobbra érdemes gyerekek tömegeit. Amelyből elég, ha csak egy ilyen Robinson-féle lép elő, hogy a való világban egy másik ember életét elvéve, a sajátját egy értelmetlen erőszaktettnek feláldozva – valószínűleg halálbüntetés vár rá – egy végső mémet alkosson mások szórakoztatására vagy felháborodására.

Mindannyiunknak, önmagunknak tettem fel e nyugtalanító kérdéseket. Imádkozzunk – és dolgozzunk. Hogy mentsük, ami menthető.

***

(Nyitókép: AFP)

***