Donald Trump harca a bűnözés ellen: a demokraták szerint politikai erőfitogtatás, de a számok másról árulkodnak

Donald Trump amerikai elnök augusztus 11-én bejelentette, hogy Washington DC-be vezényli az amerikai Nemzeti Gárdát, hogy rendet tegyenek az utcákon, és visszaállítsák a közbiztonságot, amely szerinte jelenleg tragikus állapotban van, és a demokrata városvezetés nem képes megbirkózni ezzel a problémával.

Az amerikai főváros nem az első, és Trump ígérete szerint nem is az utolsó demokrata vezetésű amerikai nagyváros, ahol az elnök állami szinten avatkozna közbe a bűnmegelőzés érdekében. A Nemzeti Gárdát korábban, augusztusban San Franciscóba is kivezényelte, akkor arra hivatkozva, hogy a bevándorláspárti tüntetések erőszakossá fajultak a városban, ami akadályozta a Bevándorlás- és Vámvégrehajtás (ICE) tisztjeinek munkáját. Az elnök akkor azt nyilatkozta, ha Kalifornia állam kormányzója, Gavin Newsom „nem képes elvégezni a munkáját, akkor a szövetségi kormány fogja azt megtenni” helyette.

De nem csak a migránspárti tüntetők okoztak komoly fennforgást San Franciscóban. Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy egyre rosszabb a közbiztonság a kaliforniai nagyvárosban, hasonlóan New Yorkhoz, Los Angeleshez, Chicagóhoz és Washigtonhoz.

Trump beavatkozását Washingtonban – és az ígéretét, hogy a főváros után a többi nagyváros következik –, a demokrata politikusok nehezményezik, egyesek arra hivatkoznak, hogy az elnöknek jogilag nincsen meg a hatásköre arra, hogy rendfenntartás céljából bevesse a nemzeti hadsereget.

Ez történik most Washingtonban

Trump augusztus 11-én biztonsági vészhelyzetet hirdetett, amire hivatkozva a Nemzeti Gárda 800 egységét vezényelte az amerikai fővárosba. Továbbá az elnök a DC Home Rule Act 740. szakaszára hivatkozva a föderális kormány irányítása alá vonta az állami rendőrséget, amely intézkedés időtartalmát a törvény értelmében akár harminc napra is meghosszabbíthatja.

„Történelmi jelentőségű intézkedést jelentek be, amelynek célja, hogy megmentsük nemzetünk fővárosát a bűnözéstől, a vérontástól, a zűrzavartól, a nyomortól és még ennél is rosszabb dolgoktól” – mondta az elnök augusztus 11-i bejelentésében.

Pár nappal a Nemzeti Gárda bevetése után több speciális egységet fegyverekkel is elláttak a rend fenntartása érdekében, nem sokkal később pedig Trump közölte, hogy visszaállítaná a halálbüntetést az államban, gyilkosság esetén.

A Gárda első bevetését követően alig két héttel az elnök máris jelentős eredményekről számolt be:

A fővárosban ez idő alatt ezernél is több embert vettek őrizetbe bűncselekmény elkövetése miatt, vagy annak gyanújával, köztük törvénytelenül az országban tartózkodó bűnelkövetőket, valamint illegálisan tartott fegyverek tucatjait kobozták el, számolt be a hírről Mandiner is.

A CNN szerint sokan vitatják, hogy valóban szükség volt-e Trump radikális intézkedéseire. Az Axios például a 2018-2025 közötti statisztikák alapján arról számol be, hogy 2023 óta csökken a bűnözés a fővárosban. Ugyanakkor ők is elismerik, hogy még így is jóval magasabb az erőszakos bűnesetek aránya az amerikai átlaghoz képest. 

Ilyen állapotok uralkodnak a Trump által említett demokrata vezetésű nagyvárosokban

A washingtoni sikereken felbátorodva Trump bejelentette, hogy országos szinten kiterjeszti a katonai egységek belbiztonsági szempontból történő bevetését. Az elnök korábban már beszélt is róla, hogy melyek azok a – demokrata vezetésű, demokrata államokban található – nagyvárosok, amelyekben aggasztóan magas az elkövetett gyilkosságok aránya. Ezek között szerepelt Washingtonon kívül New York City, Chicago, Baltimore és Los Angeles is.

A Fox News arról számol be, hogy a Pentagon dolgozóitól úgy értesültek, az elkövetkezendő hetekben összesen 1700 gárdistát fognak bevetni tizenkilenc államban, Donald Trump migráció- és bűnözésellenes rajtaütésének keretében.

Bár a statisztikák szerint – és többnyire erre hivatkoznak azok, aki ellenzik Trump tisztogatásait – az elmúlt években országos szinten visszaesett a bűnözés mértéke, New York City továbbra is kiemelkedően teljesít, de nem jó értelemben. 

– írja a Bloomberg. A lapban bemutatott diagramról leolvasható, hogy a bűnözés mértéke azóta emelkedett meg rohamosan, hogy Eric Adam 2022-ben átvette a város vezetését. Az újságíró hangsúlyozza, nem a demokrata polgármestert teszi felelőssé a bűnözés növekedéséért, de az mindenesetre jól látszik, hogy Adamnek nem sikerült jó irányba mozdítania a helyzetet.

Az, hogy Trump a demokrata vezetésű nagyvárosokat vette célba – a nyilvánvaló politikai ellentétek mellett – annak is köszönhető, hogy 

 Ahogy annak idején mi is beszámoltunk róla, Eric Adam 2023-ban arra szólította fel a New York állami kormányzót, hogy a szomszédos városok vegyenek át néhány migránsot, mert New York City már nem bír a menedékkérőkkel, akiket a migrációs válság csúcsán busszal szállítottak a határról a liberális nagyvárosba. Adam kérését elutasították, arra hivatkozva, hogy a város rengeteg pénzt kap a migrációs kérdés rendezésére.

Bár a pénz nem old meg mindent, a szintén migrációs nyomással küzdő Chicagónak jól jönne. Illinois állam kormányzója ugyanis aláírt egy törvényt egy új nyugdíjkedvezményről, amelynek következtében a városnak további 11 milliárd dollárnyi kötelezettséget jelent a chicagói rendőri és tűzoltói nyugdíjalapjának finanszírozására, aminek jelenleg csak 18 százalékát képes fedezni.

Ráadásul egyre több rendőrre lenne szükség, a városvezetés ugyanis annak ellenére, hogy 2022 óta több mint 50 ezer bevándorló érkezett az országba, „továbbra is arra költené az adófizetők pénzét, hogy minél vendégszeretőbbé tegye a várost” – írta az ABC 7 márciusban Brandon Johnson demokrata polgármester kijelentései alapján.

Rendelkezik az amerikai elnök a szükséges jogkörrel a Gárda kivezényléséhez a nagyvárosokba?

A Trump intézkedését kritizálók többek között két ellenérvet szoktak felhozni az elnökkel szemben. Egyrészt, hogy az általa kiszemelt városokban messze nem olyan magas a bűnözési ráta, mint azt állítja, és szándékosan a demokrata irányítás alatt álló településeket veszi célba. Másrészt, hogy az amerikai elnök nem rendelkezik elég jogkörrel ahhoz, hogy beavatkozzon egy állam rendőri intézkedéseibe, vagy ő maga adja ki a parancsot a Nemzeti Gárda mozgósítására.

Ez utóbbi akkor került igazán előtérbe, amikor kiderült, a Trump adminisztráció már hetek óta azon dolgozik, hogy Chicagóban is mihamarabb bevethessék a Gárdát a migrációs válság elleni küzdelem eszközeként, amire az elnök szerint már a jövő héten sor kerülhet. Az elnök továbbá hétfőn aláírt egy rendeletet, amelynek értelmében új, „különleges egységeket” hoznak létre a nemzeti Gárdán belül, amelyek kifejezetten a városi bűnözés megfékezésére szakosodnának. A CNN szerint ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni, mivel az államok már most is rendelkeznek ilyen rendfenntartó erőkkel.

Donald Trump hétfőn újságírók kérdésére beszélt arról is, hogy „vagy megvárja, vagy nem”, amíg a helyi kormányzók kivezénylik a Nemzeti Gárda csapatait, majd egyértelműen is kijelentette, ha valamelyik állam kormányzója nem hajlandó bevetni a csapatokat, előfordulhat, hogy „csak bemegyünk, és tesszük a dolgunkat”.

Az elnök kijelentésére több chicagói demokrata vezető is reagált, arra hivatkozva, hogy Trump törvényellenes lépésre készül azzal, hogy a kormányzók feje fölött vetné be a Nemzeti Gárdát. Helyi vészhelyzet esetén a Gárda mozgósítására való felszólítás ugyanis az adott állam kormányzójának a hatásköre alá tartozik.

„Amit most az elnök tervez, az nem csak alkotmányellenes, hanem egyenesen az amerikai demokrácia létét fenyegeti” – állította Chicago polgármestere, Brandon Johnson.

A Chicagónak otthont adó Illinois állam kormányzója, J. B. Pritzker pedig úgy vélekedett: 

 – jelentette ki, majd fogadkozott, hogy amennyiben a Gárda csapatai megérkeznek Chicagóba, Trumpék hamar a bíróságon találhatják magukat.

Washingtonnal kapcsolatban azért nem merült fel ez a kérdés, mert a fővárosban az amerikai elnök hatáskörébe tartozik a Nemzeti Gárda helyi csapatainak mozgósítása. Így Trump jogszerűen cselekedett.

Ugyanakkor az amerikai elnöknek joga van bármelyik államban „szövetségi küldetésen” bevetni a Gárdát a kormányzó jóváhagyása nélkül, amennyiben valóban indokolt a beavatkozás. Ez történt júniusban San Francisco esetében, és Trump tervei szerint ez fog történni a többi érintett nagyvárosban is.

Nyitókép: SAUL LOEB / AFP