A liberális vezetők csak addig voltak nagylelkűek a bevándorlókkal, amíg nem az ő életüket nehezítették meg.
Az Egyesült Államokra nehezedő migrációs nyomás elleni küzdelem évek óta fontos eleme a republikánusok kampányának, akik nem győzik hangsúlyozni annak kártékony hatását az ország lakosságára nézve. A demokraták ezzel szemben humanitárius elvekre hivatkozva
eddig támogatólag léptek fel a migrációval kapcsolatban,
vagy legalábbis elbagatellizálták ezt a kérdést, nagyobb figyelmet fordítva az LMBTQ-ideológia vagy éppen az abortuszhoz való jog népszerűsítésére. Egészen addig, amíg saját bőrükön meg nem tapasztalták a kontrollálatlan migránsáradattal járó társadalmi, anyagi és adminisztrációs nehézségeket.
Számos kutatás kimutatta, hogy a Biden-kormány idején csúcsosodott ki az amerikai migrációs válság az ország déli határánal.
Míg eddig csak a déli, republikánus vezetésű államokban okozott gondot az évi több százezer migráns érkezése, mára már több demokrata vezetésű nagyvárost is érint a tömeges bevándorlás problémája. New Yorkban a legvészesebb a helyzet, ahová 2022 óta összesen 110 ezer migráns érkezett. De hasonlóan rossz a helyzet Chicagóban és Bostonban is. Mindhárom nagyváros vezetése több százmillió dollárt költött már a migránsok elhelyezésére. Az érkezőket, szállodákban, templomokban, iskolákban, parkokban és rendőrkapitányságokon helyezik el, de ez sem elég, újabb és újabb helyekre lenne szükség.
Több város és állam vezetője már egyértelművé tette: külső segítség nélkül nem tud megbirkózni a nyomással, ami nem csak az újonnan érkezők, de a helyi lakosok felől is nehezedik rájuk.
Chicago fekete lakóközössége például arra panaszkodik, hogy a városvezetés milliókat szánna újabb befogadó központok létrehozására,
miközben a város egyes részein évek óta nem történtek fejlesztések.
Massachusetts állam demokrata kormányzója, Maura Healey nemrég szükségállapotot hirdetett a kialakult helyzet miatt.
New York város polgármestere, Eric Adams, illetve New York állam kormányzója, Kathy Hochul nyíltan szembe mentek egymással, miután Adam felszólította Hochult, hogy az állam többi városa vállalja át néhány migráns befogadását, hogy tehermentesítse az ország legnagyobb városát.
Hochul szerint nem az állam, hanem a Biden-adminisztráció felelős a problémáért,
és nem tagállami, hanem országos szinten kell törekedni a megoldásra.
A Fehér Ház egyik tisztviselője azonban visszautasította a kormányzó felvetését, szerinte ugyanis az ország vezetése már több százmillió dollárt küldött New Yorknak a probléma rendezésére.
Andrew Seele, a Migration Policy Institute igazgatója szerint a jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy
a demokraták ideológiai hozzáállása a migráció kérdéséhez csak elméletben működik.
„Amint a határvédelem őrzése nem csupán ideológiai kérdés, hanem egy valódi, a nagyvárosokat érintő probléma, azonnal megváltozik a politikai hozzáállásuk. Amint látható lesz, pénzbe kerül a városnak, a demokrata városvezetők reakciója teljes fordulatot vesz” – idézi Seele-t a CBS News.
Az, hogy a liberális nagyvárosokban is megérezték a mexikói határra egyre súlyosabban nehezedő nyomás hatásait, részben a déli, republikánus államok elégedetlen vezetőinek is köszönhető.
Mivel Biden elnöksége alatt rekord mennyiségű migránst engedtek be az országba a déli határnál,
a határhoz közeli államok kormányzói kezdték megelégelni az őket sújtó társadalmi és gazdasági problémát.
Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója azzal fejezte ki tiltakozását a demokrata vezetés felelőtlenségével szemben, hogy buszokon a liberális nagyvárosokba küldte az államba érkező bevándorlók egy részét. Így New Yorkba 12 ezer, Washington D.C.-be 11 ezer, Chicagóba 5600, Phliadelphiába 2300, Denverbe és Los Angelesbe pedig több száz migránst buszoztattak át.
A „buszos kirándulások” mások kedvét is meghozták,
hogy továbbutazzanak, és a befogadásukról és sokszínűségről ismert nagyvárosokban próbáljanak szerencsét.
Ráadásul a határ menti települések önkéntesei is előszeretettel segítettek megtalálni nekik a New Yorkba, Chicagóba vagy épp Bostonba vezető utat.
Miután a demokraták is elkezdtek panaszkodni, azt feltételeznénk, hogy a Biden-kormány elkezdte fontolóra venni a migráció szabályozásának kérdését. Bár 770 millió dollárnyi támogatást elkülönítettek a nagyvárosok tehermentesítésére, és újabb 600 millió odaítélését kezdeményezték a kongresszusnál, látszólag semmi más intézkedést nem tettek a migráció megfékezése érdekében.
A kormány tétlensége heves indulatokat váltott ki az érintett városok vezetőiből, akik nyíltan Biden politikája ellen fordultak. Bár korábban a demokraták egységes álláspontot képviseltek a migráció kérdésében, az elmúlt évek fejleményei azt mutatják, hogy
egyre több demokrata vezetőnek kezd elege lenni Bidenék tétlenkedéséből.
Ráadásul a választók meggyőzése sem elhanyagolható szempont, akik szintén addig bizonyulnak befogadónak, amíg nem a saját városukba, saját otthonaikba kell beengedniük az érkezőket.
Nyitókép: Karla Ann Cote / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Donald Trumpéknál betelt a pohár: mostantól a kormányzati honlapon, név szerint listázzák az elfogult újságírókat és a fake news-gyárakat. A „szégyenfalon” a CNN és a New York Times mellett ott virít a Magyarországról is gyakran ferdítő Politico.
Törnek fel az olyan baloldali politikusok Amerikában, akik divatból és nem meggyőződésből lettek szocialisták, de akik épp annyi bajt okozhatnak, mint ha hívő kommunisták lennének.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
„Őszintén reméljük, hogy a méltányos béke és a garantált biztonság közös eredményünk lesz!” – fogalmazott az ukrán elnök.
Ezzel egy „elitcsapathoz” csatlakoznak, a lengyel pilóták már gyakorlatoznak is a gépeken.
Az amerikai elnök terrortámadásnak nevezte a lövöldözést, amely során az afgán támadó lelőtte a Nemzeti Gárda két tagját.
Ismert, Karol Nawrocki mégsem találkozik a magyar kormányfővel annak moszkvai látogatása miatt.
Régen volt olyan vezetője Magyarországnak, akinek nagyhatalmak veszik számba a véleményét – mondta a miniszter.