A nem egészen másfél milliós Észtország örömmel küldene katonákat Ukrajnába az oroszok ellen

Észtország jelezte, hogy kész részt venni abban a nemzetközi biztosító erőben, amelyet az úgynevezett „hajlandók koalíciója” országai állítanának fel Ukrajnában egy esetleges tűzszünet után.

Alar Karis észt elnök brüsszeli látogatásán hangsúlyozta:

Tallinn „nem igazán aggódik” amiatt, hogy a misszió gyengíthetné a NATO keleti szárnyát, ugyanakkor folyamatosan egyeztetnek a szövetséggel.

Karis úgy fogalmazott:

Hozzátette:

Az észtek mellett Litvánia, Lettország, a tengerentúlról pedig Kanada is jelezte csatlakozási szándékát, bár Riga feltételekhez kötné részvételét. Lengyelország viszont közölte:

Mark Rutte NATO-főtitkár szintén igyekezett mérsékelni az aggodalmakat. Leszögezte, hogy a szövetség közvetlenül nem vállal szerepet az ukrajnai biztonsági garanciákban.

Jelenleg mintegy 80 ezer amerikai katona állomásozik Európában, ám Washington ázsiai-óceániai fókuszváltása miatt,illetve az ukrajnai háborús pszichózis erősödése miatt az európai szövetségesek már jó ideje azt szuggerálják magukba, hogy számuk hamarosan drasztikusan csökkenni fog.

Donald Trump elnök világossá tette: amerikai szárazföldi csapatok nem vesznek részt a misszióban, de az Egyesült Államok kész „háttértámogatást” nyújtani, például légvédelmi lefedettséggel és hírszerzési adatok megosztásával.

Mindeközben az uniós tagállamok saját védelmi iparuk megerősítésén dolgoznak, tartva attól, hogy Oroszország a következő évtized végére újabb agresszióra lehet képes. A balti államok és Lengyelország már 1 milliárd eurót igényeltek az EU védelmi hitelkeretéből, hogy kiépítsék a „balti védelmi vonalat” az orosz és belarusz határ mentén.

Fotó: Jaap Arriens / AFP