Seregszemle: összeszedte az Euractiv, kikre számíthat Ukrajna – nem túl megnyugtató, amit találtak

Újabb projektbe vágott bele az úgynevezett hajlandók koalíciója: az Ukrajna feltétlen támogatásán alapuló európai dacszövetség már egy „biztosító erővel” készül egy esetleges fegyverszünet vagy békemegállapodás utánra. Az Euractiv szerint a koncepció célja, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Kijevnek, elrettentse Moszkvát egy újabb agressziótól és biztosítsa a béke fenntarthatóságát.

Az elképzelést Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök vetette fel az év elején, és a két vezető

Bár azóta mintegy 30 ország állt be kisebb-nagyobb mértékben az ötlet mögé, fél évvel később továbbra sem világos,

• hogyan működne ez az elképzelt haderő,
• kikből állna,
• pontosan milyen jogkörökkel bírna és
• milyen feladatokat látna el Ukrajnában.

Mennyire hajlandók a hajlandók?

Az elemzés szerint

A szóba jöhető államok –

• Ausztrália,
• Belgium,
• Kanada,
• Észtország,
• Franciaország,
• Litvánia és
• az Egyesült Királyság

– vezetői nyitottak lennének erre, ám többen hangsúlyozzák:

Anthony Albanese ausztrál kormányfő „békefenntartó missziót” emlegetett, míg a cseh védelmi miniszter inkább a háború utáni újjáépítésben látná a katonák szerepét.

Mindennek van határa: a támogatásnak is

A résztvevő országok többsége inkább logisztikai és technikai segítséggel járulna hozzá a misszióhoz.

Donald Tusk lengyel kormányfő kijelentette:

Finnország ugyanezen az állásponton van, miközben 1350 kilométeres orosz határát sem hagyhatja figyelmen kívül.

Svédország légi és tengeri erőforrásokat ígért, Románia katonai bázisokat ajánlana fel, Szlovénia és Csehország pedig kiképzést és tervezést vállalna külföldön.

A mindössze ezer fős hadsereggel rendelkező Luxemburg légi szállítással és műholdas technológiával járulna hozzá az erőfeszítésekhez.

Magyarán az ukránok nagyjából ugyanazt a segítséget kapnák a hajlandóktól, amit jelenleg is megkapnak, talán csak az arányokban lenne imitt-amott némi eltolódás.

Berlin hezitál

Németország, bár a koalíció egyik vezető állama, eddig nem pontosította szerepvállalását. Johann Wadephul külügyminiszter szerint a katonai bevetés „túlterhelné” a Bundeswehrt, ugyanakkor Lars Klingbeil alkancellár arról beszélt:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte: a szövetségesek már a héten véglegesíthetik vállalásaikat. A tervek kidolgozása így még zajlik, de egyre világosabb, hogy a „biztosító erő” az európai biztonságpolitika következő kulcskérdésévé válik.

***

Fotó: Ludovic MARIN / POOL / AFP