Berlin visszalép: a németek egy dolgot már biztos nem adnak Zelenszkijnek

Bár az európaiak létrehozták a „hajlandóak koalícióját” úgy tűnik, a német békefenntartókat azért nem küldenék el Ukrajnába.

A WSJ szerzője szerint a nyugati kommentátorok félreértik Trump külpolitikáját, azért döbbennek meg minden egyes lépésén.
Walter Russel Mead, a Hudson Intézet kutatója a Wall Street Journal hasábjain fejtette ki, hogy a nyugati kommentátorok teljesen félreértik Trump politikáját, és tévesen ítélik meg a Trump-Putyin találkozót, valamint a hétfői washingoni egyeztetést Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel.
„Vlagyimir Putyin és Donald Trump pénteki alaszkai csúcstalálkozója, majd Trump elnök hétfői találkozója Volodimir Zelenszkijjel megdöbbentette a világot. A kommentátorok hevesen bírálták Trump Putyinnak tett, szerintük »gyáva« engedményeit. Aztán megdöbbentek az amerikai elnök milyen barátságosan fogadtata Zelenszkijt a Fehér Házban, majd ismét megdöbbentek az amerikai-európai szeretetünnepen, amely a kétoldalú csúcstalálkozót követte. Ezeknek nem kellene meglepőnek lennie. Az orosz-amerikai kapcsolatok, akárcsak az amerikai-izraeli kapcsolatok, fontosak, érzelmekkel telítettek és széles körben félre vannak értve” – írja Mead.
A nemzetközi kapcsolatok szakértője megjegyzi: az amerikai-orosz kapcsolatoknak a gazdasági dimenziója soha nem volt jelentős, sokkal inkább meghatározta a geopolitika, a kultúra és az ideológia.
A szakértő arról írt, hogy Washingtonban a kétpárti külpolitikai elit szerint Oroszország az Európai Unió és a NATO biztonságát veszélyezteti.
„Egy kisebbség azonban Oroszország Kínával szembeni ellensúlyként betöltött szerepét fontosabbnak tartja, mint az Európára jelentett fenyegetést”
–írja. Hozzáteszi: Moszkvában Putyin kritikusai azt suttogják, hogy a Nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal való jobb gazdasági és politikai kapcsolatok segíthetnek Oroszországnak megbirkózni a Pekingből származó hosszú távú fenyegetéssel szemben.
„Sok amerikai továbbra is szkeptikus mind Oroszországgal, mind Putyin személyével szemben. De néhány amerikai szélsőjobboldali „posztliberális” ideológiai szövetségesnek tekinti őt a nyugat erkölcsi, intellektuális és politikai dekadencia elleni harcában” – írja Mead.
Az amerikai orosz politikáról szóló vitát tovább mérgezi és polarizálja az orosz állítólagos beavatkozása a 2016-os amerikai elnökválasztásba, valamint az Obama-kormány tisztviselőinek arra irányuló törekvése, hogy ezeket az állításokat fegyverként használják Trump elnök ellen.
A szerző megjegyzi: az amerikai-orosz kapcsolatok geopolitikája rendkívül összetett.
„Az alaszkai csúcstalálkozóról szóló nyugati kommentárok többsége azt állította, hogy a Trump-adminisztráció jelentős engedményeket tett az orosz félnek. Valószínűleg nem így látja a dolgokat Putyin, amikor globális kontextusban vizsgálja Amerika Oroszország-politikáját”
– írja. Példaként említi a Trump-kormány legutóbbi beavatkozását az örmény-azeri konfliktusba, amely csapás volt az oroszoknak.
A szerző szerint Kremlnek azt is elemeznie kell, hogy a Fehér Házból érkező legutóbbi jelek szerint Washington érdekelt az amerikai-kínai kapcsolatok javításában. „Kína támogatása Oroszország ukrajnai háborús erőfeszítéseinek legalább részben tükrözi Peking törekvését, hogy alkupozíciót szerezzen az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon. Ha a Washington és Peking közötti viszony enyhülne, ami megkönnyítené Kína problémás gazdaságát, csökkenne-e Hszi Csin-ping lelkesedése orosz szövetségesei iránt?” – teszi fel a kérdést az elemző.
Nyitókép: Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Bár az európaiak létrehozták a „hajlandóak koalícióját” úgy tűnik, a német békefenntartókat azért nem küldenék el Ukrajnába.
***