A német kormány eltörölné az elutasított menedékkérők automatikus jogi képviseletét, hogy felgyorsítsa a kitoloncolásokat.
Németországban újabb kemény migrációs szigorítás körvonalazódik: a kormány eltörölné az elutasított menedékkérők kötelező jogi képviseletét – írta meg a The Telegraph.
A döntést Friedrich Merz kancellár vezette kabinet azzal indokolja, hogy a bíróságokat túlzottan leterheli a fellebbezések özöne, és a jelenlegi rendszer akadályozza a gyors kitoloncolásokat.
A tervezett reform szerint azok a menedékkérők, akik minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek, a jövőben nem részesülnének automatikus jogi támogatásban.
Az intézkedéstől azt várják, hogy felgyorsuljon a kitoloncolások menete, különösen azokban az esetekben, ahol a hatóságok nemzetbiztonsági kockázatot látnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Apró szikra lobbant Szíria déli tartományában, és nőtte ki magát hatalmas tűzvésszé. A drúzok védelmében Izrael légi csapásokat hajtott végre Damaszkusz ellen, és aztán minden elszabadult.
A jogvédők azonban élesen bírálják a tervet: szerintük alapvető jogok sérülhetnek, és fennáll a veszélye annak, hogy sok embert majd jogtalanul tarthatnak őrizetben.
Egy migránsokat védő ügyvéd példaként említette: tapasztalatai szerint ügyfelei több mint felét részben jogellenesen zárták be. A belügyminisztérium ezzel szemben úgy látja, hogy
a kötelező jogi képviselet a kitoloncolások egyik fő akadálya.
A szigorítás nem állna meg itt: a biztonságosnak minősített országok listáját is bővítenék, ami újabb gyorsított visszaküldéseket tenne lehetővé.
A CDU szerint erre sürgős szükség van, miután
az elmúlt időszakban több terrortámadást is elutasított menedékkérők követtek el.
A közvélemény felháborodását leginkább a solingeni eset keltette, amikor egy Szíriából érkezett férfi – akit nem tudtak kitoloncolni, mert eltűnt a menekültszállásról – halálos támadást hajtott végre egy fesztiválon. Az eset erős politikai nyomás alá helyezte a kormányt, hogy lépjen a migráció ügyében.
Bár a menedékkérelmek száma 2025-ben közel felére esett vissza, a migráció továbbra is a német politika egyik központi vitatémája.
A Merz-kormány abban bízik, hogy a szigorítások erősítik a közbiztonságot. Kritikusai viszont arra figyelmeztetnek, hogy a lépések hosszú távon a jogállamiság alapjait áshatják alá.
Ezt is ajánljuk a témában
Olaf Scholz embereinek a Bundestag előtt kell felelniük, az ellenzék csak úgy zúdítja rájuk a kérdéseket.
Nyitókép: Hannibal Hanschke/MTI
A német újságíró szerint a „gender-misszionáriusok” elfelejtették a többséget: 88 százalék heteroszexuális, 49 százalék családban él, mégis minden a kisebbségről szól.
„Ha én nem lennék, akkor őneki nem lenne politikai karrierje” – fogalmazott a miniszterelnök.
Gál Kinga Strasbourgban exkluzív interjút adott a Mandinernek Ursula von der Leyen évértékelőjét követően.
A miniszterelnök szerint „amit ma a brüsszeli Bizottság elnöke bejelent, azt a Tisza holnap a nyakunkra hozza”.
A Patrióta-frakció vitát kezdeményezett a tömeges migráció következményeiről az Európai Parlamentben, de a baloldali frakciók levetetnék azt a napirendről
Kéne egy oktatóvideó, amiben Mucsi elmagyarázza, hogyan illene viselkedni politikai rendezvényeken!
Orbán Viktor világosan fogalmazott: Magyarország történelmi szövetségese Lengyelországnak, és teljes szolidaritást vállal a dróntámadás után.
Nagy kérdés, mit lép erre az ír szakember.
