A Foreign Affairs újságírója szerint haldoklik a demokrácia, mert nem védik meg azok, akiknek kellene.
„Egy ilyen pillanatban, amikor a demokrácia a világ több pontján – köztük Magyarországon, Indiában, Törökországban és az Egyesült Államokban – visszaszorulóban van, jusson eszünkbe: a demokrácia gyakran lassan, fokozatosan tűnik el, mert azok, akiknek meg kellene védeniük, megadják magukat” – írja csütörtöki cikkében a Foreign Affairs újságírója, Daniel Ziblatt, aki a Weimari Köztársaság bukását és Hitler hatalomra kerülését állítja párhuzamba a mai nemzetközi helyzettel.
Az újságíró felidézi, hogy Hitler hatalomra jutásához az is hozzájárult, hogy 1933-ban a Centrumpárt megszavazta a felhatalmazási törvényt, ezzel segítve a diktatúra kiépítését. Ziblatt értelmezése szerint a párt vezetője, Ludwig Kaas azért támogatta Hitlerék törvényjavaslatát, mert félt a megtorlástól, és nem akart szembemenni a látszólag formálódó új rendszerrel. Ezt a helyzetet állítja párhuzamba a mai világpolitikai fejleményekkel, azt állítva:
a demokrácia ma is azért kerül veszélybe, mert azok, akiknek meg kellene védeniük, inkább megadják magukat.
„Ez a példa jól mutatja, milyen veszélyekkel járhat a lemondás logikája – az a gondolat, miszerint a demokráciát fenyegető, egyre növekvő veszélyekkel szemben megéri meghátrálni, a túlélés érdekében együttműködni az autokratikus rendszerrel, csakhogy elkerüljük a közvetlen megtorlást – cserébe azonban megnyitjuk az utat a hosszú távú autoriter uralom előtt” – írja. Majd hangsúlyozza: ma is érdemes visszanyúlni ennek a politikai korszaknak a tanulságaihoz. Szerinte a szélsőségesek felemelkedéséhez hozzájárulnak mindazok, akik hallgatnak.
„Minden egyes engedmény csak még merészebbé teszi az autokratákat; a védekezés ellenük egyre gyengül, és végül lehetetlenné válik a fordulat. Azok a reakciók, amelyek kezdetben pragmatikusnak tűnhetnek – mint a kivárás, a hallgatás vagy az alkudozás – végső soron csak bátorítják őket, és a demokrácia bukásához vezetnek”
– összegzi.
Nyitókép: AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Kilenc átverve egyszer, az tizenöt, a tizenöt pedig szemrebbenés nélkül huszonkettő” – magyarázza az adószakértő. Francesca Rivafinoli írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Oroszország a héten indított légicsapásokkal nem csak Kijevnek, de Párizsnak és Londonnak is üzent.
Menczer Tamás ennek kapcsán gratulált a svéd kormánynak, amennyiben volt 24 óra, amikor senkit nem lőttek le vagy robbantottak fel a „mintademokráciaként” emlegetett országban.
Kemény üzenetet küldtek az AfD-t eltiltó SPD-nek.
Az energiaellátás nem politikai, nem ideológiai kérdés, hanem egy egyszerű fizikai kérdés, szögezte le a külügyminiszter indiai kollégájával együtt.
Újra az amerikai elnök oldalán pattog a labda.
Élnek még sokan ebben az országban, akik tudják, milyen volt a Kádár-rezsim és meg is szenvedték. Az ő fájdalmaik, fájdalmaink miatt sem tűrhető el egy ilyen mondat. Petri Lukács Ádám írása.
A cseh elnök és a litván védelmi miniszter szerint is példát kellene venni Törökország 2015-ös cselekedetéről.
Tuzson Bence a Patrióta műsorában reagált az álhírekre. Felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen összehangolt álhírkampány nemzetbiztonsági kockázatot is jelent.
Az ukrán elnök az ENSZ-ben nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajna már mesterséges intelligenciát alkalmaz a háborúban és másokkal is megosztaná ezt a tudást.
