Kulcsfontosságú lehet a háború lezárása szempontjából, hogy az Egyesült Államok milyen formában hajlandó biztosítani, hogy ne törjenek ki új harcok. Trump nem fejtette ki mit ért a biztonsági garanciák alatt, a New York Times elemzésben találgatott.
Hétfőn sor került Donald Trump és Volodimir Zelenszkij második fehér házi találkozójára, amelyen több nyugat-európai vezető és részt vett. A beszélgetések során gyakran elhangzott a „biztonsági garanciák” ígérete, amely biztosítaná, hogy a harcok befejezése után az oroszok ne támadják meg újra Ukrajnát. Azonban egyik résztvevő sem fejtette ki, hogy mit ért a garanciák alatt. A New York Times egy cikkben találgatott.
Bár nem lett kifejtve, hogy pontosan mit értenek a résztvevők a biztosnági garanciákon, de a New York Times cikke szerint több opció is elképzelhető. Keir Starmer brit miniszterelnök korábban felvetette egy békefenntartó erő küldését, azonban az európai szövetségesek nem kötelezték el magukat ennek megvalósítása mellett.
A cikk három lehetséges opciót sorol fel:
Az első lehetőség tehát – amely egyben a legvalószínűtlenebb – egy fegyveres „békefenntartó erő” lenne, amely kiegészítené az ukrán hadsereget. Ez kizárólag védelmi célokat szolgálna, de az ötlet az lenne, hogy visszatartsa Oroszországot attól, hogy konfliktusba keveredjen a NATO-tagállamok katonáival.
A probléma az, hogy ahhoz, hogy ez hiteles elrettentő erő legyen, több tízezer katonára lenne szükség.
A második lehetőség egy „tripwire” csapat küldése. (A„tripwire” szó szerint drótot jelent, de katonai értelemben ez egy olyan kisméretű alakulat, amely azt jelzi, hogy támadás esetén nagyobb erő is érkezik megvédeni az adott területet.)
Egy ilyen alakulat nem képes megvédeni Ukrajnát , de az elmélet szerint az oroszok haboznának kockáztatni nem ukrán európaiak életét egy esetleges új invázió során.
A harmadik opció egy „megfigyelő erő”. Ez kis létszámú, néhány száz fős egység lehetne.
Feladata alapvetően az lenne, hogy jelentést tegyen a közelgő katonai akciókról. Ez a feladat azonban műholdak és földi kamerák segítségével is elvégezhető, és az erő nem lenne elég nagy ahhoz, hogy bármilyen védelmet biztosítson.
Marco Rubio külügyminiszter a találkozó után interjút adott a Fox News-nak, amelyben felmerült a biztonsági garanciák kérdése is. A tisztviselő elmondta: a legnagyobb biztonsági garancia az erős ukrán hadsereg.
„Számos ország hajlandó lenne fellépni és biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának.
De ahogy az ukránok nekünk is elmondták, és szerintem nyilvánosan is kijelentették, a jövőjüket illetően a legerősebb biztonsági garancia számukra egy erős hadsereg”
– mondta Rubio.
A külügyminiszter hozzátette: zajlik a koordináció az európaiakkal a garanciákat illetően.
Nyitókép: Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A NATO-szerű garanciák emlegetése aligha tetszett az orosz elnöknek, miközben adódik a kérdés: milyen kötelezettségeket róhat ez a szövetség tagjaira – így Magyarországra is.
***
Mindenekelőtt Trump leszögezte, hogy a NATO légterébe tévedt orosz repülőgépeket le kell lőni.
A lehetséges vádak között a gyújtogatás, a terrorizmus anyagi támogatása és pénzügyi bűncselekmények szerepelnek a New York Times értesülése szerint.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek azt is kijelentette, „gyakorlatilag a magyar–ukrán kapcsolatok folyamatosan lefelé tartanak”.
Az amerikai elnök az Antifa és más szélsőbaloldali szervezetek ellen a katonaságot is beveti, ha szükséges.
Érdemes összevetni a Magyar Nemzet és a Magyar Hang címlapját, sokat elárul az ellenzéki sajtó állapotáról.
Az oroszok azonnal leállították a munkát a helyszínen.
Magyarország annak ellenére részt vett a pénteki találkozón, hogy korábban az a hír járta, hogy nem lesz ott.
A Tisza nem egy politikai erő, nem egy alternatívát kínáló párt, hanem egy aktivistákból álló erőszakhálózat.
