Az egész világ az amerikai elnök következő lépését várja.
Mióta Izrael támadást indított Irán nukleáris létesítményei ellen, mindenki arra vár: vajon az Egyesült Államok támadóan is beszáll a háborúba, vagy csak segít megvédeni Izraelt az iráni rakétáktól? Maga Donald Trump kétértelműen fogalmazott.
„Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem. Senki sem tudja, mit akarok tenni”
– nyilatkozta Trump újságíróknak a héten. „De egyvalamit elmondhatok: Iránnak nagy gondjai vannak, és tárgyalni akar.”
Az amerikai sajtóértesülések szerint Trump már elfogadta az Irán elleni támadás terveit, de nem adta ki a parancsot.
A Trump kormányzat tisztviselői Mark Halperin amerikai újságírónak arról számoltak be, hogy az elnök rengeteg tanácsadót meghallgatott a kérdésben: az adminisztráció egy része a csapás mellett van, míg egy másik része ódzkodik a részvételtől, mert féltik az amerikai érdekeltségeket a térségben.
Trump nyilvánvalóvá tette: nem akarja, hogy Iránnak atomfegyverei legyenek, a kérdés csak az, hogy meddig hajlandó elmenni, hogy ezt megakadályozza.
Egy izraeli tisztviselő pénteken a Times of Israelnek úgy nyilatkozott, hogy arra számítanak, hogy Amerika beszáll. Azonban ezt követően Trump a Fehér Ház szóvivőjén keresztül azt üzenete, hogy „két héten belül” fog dönteni a beavatkozásról, és újra belebegtette a diplomáciai megoldás lehetőségét.
Trump dilemmájának egyszerű oka van: akárcsak az elnök az amerikaiak sem akarják, hogy Iránnak atomfegyvere legyen, de akárcsak az elnök, sokan a beavatkozástól is ódzkodnak.
A CNN június 18-i közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 79 százaléka ellenzi, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen. Egy másik Fox-felmérés szerint a demokraták, republikánusok és függetlenek többsége egyetért azzal, hogy Irán valódi nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára.
Az amerikaiak enyhe többsége támogatja a csapást, ha Irán megkísérli atomfegyver gyártását: arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak csapást kellene-e mérnie Iránra, ha egyértelművé válik, hogy a rezsim atomfegyver gyártására törekszik, az amerikaiak 48 százaléka igennel, 47 százaléka nemmel válaszolt. Ezzel szemben a republikánusok 69 százaléka támogatta a csapást, amikor ugyanezt a kérdést tették fel nekik.
S talán a felmérés leglényegesebb pontja: az iráni atomfegyverrel kapcsolatos félelmek ellenére az amerikaiak 69 százaléka továbbra is azt szeretné, ha az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatna az Iszlám Köztársasággal, ahelyett, hogy katonai lépéseket tenne.
De nemcsak az amerikai lakosság megosztott a beavatkozással kapcsolatban, hanem Trump támogatói bázisa is, valamint a Pentagon vezetése is. Ennek egyfajta Irak-Afganisztán poszt-trauma az oka: nem akarnak értelmetlen háborúkat. Ezzel kapcsolatban Max Abrahms, a Northwestern politológusa lapunknak elmondta: nem áll meg ez az összehasonlítás, mert Irán esetében szó se lenne demokráciaépítésről, hanem nagy valószínűséggel csak légitámadásokban segítenék Izraelt.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az amerikai hadsereg nem alkalmas a demokrácia előmozdítására, de kiválóan tud dolgokat felrobbantani” – mondta Max Abrahms a Mandinernek adott interjúban.
A leghangosabb kritikusa Trumpnak a kérdésben Tucker Carlson és Steve Bannon. Az előbbi egy interjúban össze is veszett Ted Cruz szenátorral a kérdés miatt. Carlson azt vágta Cruz fejéhez, hogy még azt sem tudja megmondani, hogy hányan laknak Iránban. A szenátor hiába próbálta elmagyarázni, hogy limitált akcióról lenne szó, kiabálásig fajult a beszélgetés.
A belháború annyira eldurvult, hogy Trump telefonon is beszélt Tucker Carlsonnal. Erről így mesélt az újságíróknak: „Megkérdeztem Tuckert: »Nos, nem zavarna, ha Irán nukleáris fegyverekkel rendelkezne?« Ez nem nagyon tetszett neki. Erre én azt válaszoltam: »Nos, ha neked ez nem gond, akkor köztünk van egy nézeteltérés.«” Steve Bannon Trump egykori tanácsadója szintén azt az álláspontot képviseli, hogy ez „Izrael háborúja” és nem Amerikáé.
Azonban sokan vannak a republikánus bázison belül, akik szerint Izrael ezt a háborút Amerika és a Nyugat helyett vállalta be.
A demokraták Izrael-barát vonala szintén ezt az álláspontot képviseli: segíteni kell Izraelnek.
Egyre több izraeli szakértő nyilatkozik egyébként úgy, hogy amerikai támadói segítség nélkül is megoldja Izrael ezt a háborút.
Trumpnak a hazai dilemmákon túl figyelembe kell vennie a beavatkozás esetleges gazdasági következményeit: az olajárakat, valamint Oroszország és Kína esetleges ellenzését. De valószínűleg nem ezek lesznek a döntő szempontok.
Ezt is ajánljuk a témában
Gadi Taub történész a Mandiner megkeresésére elmondta: Izrael a nyugati civilizáció megmentése érdekében cselekedett.
A nagy kérdés sok amerikai elemző számára az, hogy mi történik, ha Amerika beszáll és sikerül megsemmisíteni a nukleáris programját. Dan Senor amerikai újságíró, aki jó kapcsolatot ápol izraeli tisztviselőkkel Mark Halperin műsorában elmondta: két kimenetel lehetséges.
Az első az, hogy az iráni rezsim meggyengül, de nem bukik meg. Nem lesz ugyan baráti Izraellel, de nem is jelent majd komoly fenyegetést, hanem szerinte olyan lesz, mint Omán vagy Jemen.
Ez Senor szerint Izrael számára egy elfogadható kimenetel. A másik kevésbé valószínű kimenetel a rezsimváltás, de ez csak is akkor történhetne meg, ha az irániak fellázadnak, mert ezt kívülről nem lehet megtenni.
A Foreign Policy cikke szintén az első forgatókönyvet tartja valószínűnek: Amerika belépése nélkül is egy meggyengülő rezsimet vizionál, amely kénytelen feladni a terror támogatását, és az iszlám erőszakos terjesztését, de továbbra is egy autoriter állam lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
A Foreign Policy című magazin részletesen elemezte, hogy mi történne, ha véget érne a síita fanatikusok uralma Iránban.
Trump kommunikációjának a kettőssége, vagyis az, hogy egyik pillanatban megadásra szólítja fel Iránt, másik pillanatban tárgyalásról beszél, ahhoz vezetett, hogy az X-en már a nyakkendőjének a színét is kielemzik a felhasználók. Jeleket keresnek minden mozdulatában. Ennek egyik legabszurdabb változata egy népszerű X-fiók, amely a Pentagon és az amerikai bázisok környékén található pizzázók aktivitásából vezeti le, hogy meddig dolgoznak a hadsereg vezetői, és minél tovább éjszakáznak, annál valószínűbb a beavatkozás – állítják a kommentelők.
Donald Trump második elnökségének eddigi legnagyobb dilemmájával áll szemben. Az elnök szeret a győztes oldalon állni, és több olyan nyilatkozatot tett, amelyben részlegesen magának tulajdonítja (vagyis az amerikai fegyvereknek) az izraeli sikereket, de közben próbál távolságot tartani az egész konfliktustól.
Az elemzők megosztottak, különösen a két hetes határidő bejelentése után, amely megint a diplomáciai megoldás felé billenti a mérleget. Csakhogy kérdés van-e egyáltalán lehetőség diplomáciai megoldásra, különösen mivel a legtöbb szakértő megegyezik abban, hogy Hámenei ajatollah soha nem fogja feladni az atomprogramot. A döntés Donald Trump kezében van: de vajon kinek a tanácsára fog hallgatni? A következő napokban kiderül.
Nyitókép: Andrew Thomas / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az Izraelben élő egyetemista elmondta: az izraeliek már harcedzettek, a rakétázás közepette is folytatják az életet, de a külföldieket megrázták az események: akik csak tudják Jordánián át elhagyják az országot.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A 70. Eurovíziós Dalfesztivál egyszerre szólt a zenéről és a politikai feszültségekről. Bulgária ünnepel, miközben Izrael szereplése mély válságba sodorta a versenyt.
A jelenlegi helyzet az olajpiac történetének legnagyobb kínálati sokkja.
A nyomozók szerint a vádlott robbantásokat, gyújtogatásokat és késes akciókat készített elő európai és amerikai helyszíneken.
Az izraeli hadsereg Gázavárosban légicsapást hajtott végre Iz ad-Dín Haddád, a Hamász gázai katonai vezetője ellen.
Az amerikai elnök 2026 első negyedévében több mint 3700 pénzügyi tranzakciót hajtott végre.
Gideon Szaár szerint több nyugat-európai kormány tudatosan próbálja elszigetelni Jeruzsálemet.
A digitalizáció a magyar hadsereg összehangolt működését tenné lehetővé, véli Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Ruszin-Szendi Romulusz megsértődött a fideszes képviselő egyik korábbi videóján.
