A neves külpolitikai magazin hasábjain Arash Azizi, a Boston Egyetem tanára elemezte, hogy miként változtathatja meg Irán történelmi pályáját az Izraellel folytatott háború.
A szerző szerint várhatóan nem valósul meg klasszikus értelembe vett rezsimváltás, hanem inkább felgyorsul egy már hosszú évek óta tartó folyamat, amely mérséklődésre kényszerítheti a vezetést.
„Ebben az átalakulásban Irán ideológiai szereplőből érdekközpontú autoriter állammá válik. Nem az iszlám fogja meghatározni, hanem az iráni civilizáció. Nem fog többé azzal foglalkozni, hogy polgárai mennyire muszlimok, hanem megpróbálja biztosítani számukra az alapvető szolgáltatásokat. Gazdasági fejlődésre törekszik, nem pedig a forradalmának exportjára. Kereskedni akar a Nyugattal, nem harcolni ellene. Oligarchák és tábornokok fogják vezetni, nem papok és ideológusok. Röviden: az arab világban található legtöbb szomszédjára fog hasonlítani” – vizionálja Azizi a Foreign Policy cikkében.
A szakértő megjegyezi a jelenlegi ajatollah, aki 1989 óta vezeti az országot, teljes mértékben kudarcot vallott. Ali Hámenei ugyanis szerinte képtelen feladni az álmát, hogy megváltoztassa a világot.
„Az 1979-es forradalom sok más veteránjával ellentétben soha nem mérséklődött, nem alkalmazkodott a korhoz, hanem továbbra is egy egész országot használt fel reménytelen ügyének”
– olvasható a cikkben.
Hámenei az elődjének a kettős ambícióit szerette volna beteljesíteni. Ruholláh Homeini ajatollah víziója egy puritán iszlamista társadalom volt, ötvözve egy olyan külpolitikával, amelyben Irán vezeti a világszínpadon az Amerika- és Izrael-ellenes ellenállási keresztes hadjáratot, fegyverrel ellátva ideológiai szövetségeseit mindenhol. A szakértő szerint mindkét álom nyilvánvalóan és látványosan kudarcot vallott. „Irán ma a muszlim világ legkevésbé vallásos társadalmai közé tartozik. Az irániak a globális popkultúra leglelkesebb fogyasztói közé tartoznak, és alig van idejük az iszlám érzékenységre” – írja a Boston Egyetem tanára.
A szerző leírja egy ideig úgy tűnt Irán sikereket ér el: a Teherán-barát erők négy arab fővárost irányítottak, Izraelt pedig az úgynevezett Ellenállási Tengely vette körül, egy Irán által finanszírozott, felfegyverzett és inspirált milíciák hálózata. Azonban az elmúlt másfél évben ez a hálózat vereséget szenvedett.
„Hámenei olyan vezetőként fog bevonulni a történelembe, aki gazdasági nyomorúságot, belföldi elnyomást és gyilkos háborút hozott népére”
– írja Azizi.
Az ajatollah már 86 éves és már meg is indult a harc az utódlásért. A cikk szerzője szerint a vezető kudarca már régóta nyilvánvaló volt az iráni gazdasági, katonai és politikai elitnek. Leírása szerint a Hámenei utáni Iránban a hatalomért versengő frakciók többségét pragmatikus beállítottságú személyiségek vezetik, akik nem osztják Khamenei forradalmi doktrínáját. „Ha van ideológiájuk, az az iráni nacionalizmus és a technokrácia keveréke” – írta a Foreign Policy szerzője. Az Izraellel való konfliktus csak felgyorsítja a már megindult folyamatot.
A szerző szerint az iráni elit dühös Hámeneire, amiért az Izrael elleni hosszú ideje tartó keresztes hadjáratával ide juttatta őket.
Faezeh Hashemi, egy nyíltan véleményt nyilvánító volt parlamenti képviselő például azt mondta, hogy az izraeli támadásokkal Irán „azt aratja, amit vetett”.
„Amikor a pragmatisták visszanyerik nyugalmukat, átveszik a hatalmat, és megpróbálnak fegyverszünetet kötni, többek között azzal, hogy megígérik a Nyugatnak és Izraelnek, hogy feladják velük szembeni állandó ellenségeskedést. Megteszik a szükséges engedményeket a nukleáris programmal kapcsolatban, hogy megőrizzék kiváltságaikat és megakadályozzák Irán és infrastruktúrájának további pusztítását” – írja Arash Azizi.