Hogy a szóban forgó kémet miért tavaly szeptemberben mozgósították, az nem ismeretes, írja, „de a lépés valószínűleg összefüggésben volt az orosz háborús erőfeszítésekkel.
A magyar katonaság számára nem sok gyakorlati haszna van, ha tudja, hol van Kárpátalján ukrán légvédelem, hiszen nem képes akcióra az ukrán hadsereg ellen. Az egyetlen tényező, amelynek fontos az értesülés: Moszkva.”
A politológus hangsúlyozza: „A magyar húzás ugyanakkor minden bizonnyal következett abból a várakozásból, hogy az elnökválasztás után zűrzavar keletkezik az USA-ban, akkor pedig lehetőség nyílik a Kreml számára céljai elérésére Ukrajnában. E forgatókönyv keretében magyar egységek léphették volna át a határt, hogy békefenntartóként stabilizálják a helyzetet. Mivel akkor már Macron szorgalmazta, hogy jelenetős orosz előrenyomulás esetén Európa küldjön kéksapkásokat,
az orbáni kezdeményezés sok naiv megfigyelő számára akár még legitimnek is tűnhetett volna.”
Sehovcov következtetése szerint „bármi is a magyar taktika, az ukránoknak most konkrét bizonyítékuk van, hogy a magyar miniszterelnök nem csupán Kijev megsegítését, illetve európai integrációját igyekszik megakadályozni. Hogy a magyar titkosszolgálat ilyen mértékben és módon belefolyt az ukrajnai eseményekbe, mindinkább nyilvánvaló teszi, hogy