Több mint ötvenmillió európaival babrált ki: ezt tudjuk eddig a dél-európai giga-áramszünetről

Lassan visszatér az áramszolgáltatás, de rengeteg a kérdés.

Több mint 10 órás áramszünet, milliók maradtak energia nélkül. Ez történt Spanyolországba, de mi köze az egészhez az Európai Uniónak, és mire kell készülnünk Magyarországon?
A közelmúltban Spanyolországban bekövetkezett súlyos áramkimaradások rávilágítottak az európai villamosenergia-hálózat sebezhetőségére és az időjárásfüggő megújuló energiaforrások szerepére. A Mandiner Tóth Máté energiajogásszal beszélgetett az események okairól, az energiapolitika ellentmondásairól és a lehetséges megoldásokról.
Az elmúlt időszak legnagyobb európai villamosenergia-hálózati zavarát Spanyolországban tapasztalták, amelynek pontos okairól hivatalos közlemény még nem jelent meg. Az esemény kapcsán számos spekuláció látott napvilágot, a kibertámadásoktól kezdve a rendkívüli időjárási körülményekig. Tóth Máté azonban hangsúlyozza, hogy a spanyol hálózat összeomlása nem külső tényezők, hanem belső strukturális problémák következménye.
Az európai hálózatnak nincs szüksége külső beavatkozásra ahhoz, hogy instabillá váljon”
– magyarázta a szakértő.
A spanyol energiamix elemzése alapján egyértelmű, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélerőművek jelentős aránya kulcsszerepet játszott. Az ország energiamixének közel negyede szélerőművekből, ötöde naperőművekből áll, emellett vízerőművek és egyéb források is jelen vannak.
Azonban a hagyományos, fosszilis alapú, rugalmas erőművek leállításával Spanyolország rendkívül kiszolgáltatottá vált az időjárásfüggő megújulók ingadozásainak.
A kalvária során három kritikus esemény zajlott le öt percen belül, amelyek nagyfokú feszültség- és frekvenciaingadozást okoztak. Ezek a problémák a naperőművek hirtelen lekapcsolódásából indultak ki, ami lavinát indított el a hálózatban.
Ez egyértelműen a megújulók termelési hullámzásával függ össze”
– mutatott rá Tóth.
A szakértő szerint a probléma gyökere az „eszetlen zöldítés”, amely Nyugat-Európában, különösen Spanyolországban figyelhető meg. Az időjárásfüggő megújulók arányának gyors növelése nem járt együtt a hálózat kiegyenlítő kapacitásának fejlesztésével. „Ha csak az egyik lábammal lépek, de a másikkal nem, akkor felborulok” – fogalmazott Tóth a helyzetettel kapcsolatban.
A naperőművek telepítése mellett gyorsindítású gáztüzelésű erőművekre és villamosenergia-tárolókra lenne szükség, amelyek képesek kompenzálni a nap- és szélerőművek ingadozó termelését.
Az energiapiaci spekulációk tovább súlyosbítják a helyzetet.
A tőzsdei árak manipulálása miatt a termelést gyakran szándékosan „rángatják”, ami további instabilitást okoz. „Ez a szerencsejátékszerű elem, ami vonzza a spekulánsokat” – jegyezte meg a szakértő.
A klímaváltozás elleni harc és a megújulók alkalmazása közötti ellentmondás is napvilágra került. Azzal kapcsolatban, hogy a klímaváltozás szélsőséges időjárási eseményeket hoz, ami kiszámíthatatlanabbá teszi a megújulók termelését. Ez egy öngerjesztő folyamat. Tóth Máté egyetértett, és hangsúlyozta, hogy
az ideológia vezérelte zöldítés gyakran figyelmen kívül hagyja ezeket az ellentmondásokat.
Példaként említette az elektromos autók valós karbonlábnyomát, amelyek szénerőművekből származó árammal működve sokszor környezetszennyezőbbek, mint a modern dízelautók.
Ezt is ajánljuk a témában
Lassan visszatér az áramszolgáltatás, de rengeteg a kérdés.
A spanyol eset nem csak helyi probléma: az európai villamosenergia-hálózat szoros összekapcsoltsága miatt egy ilyen kálvária az egész kontinenst veszélyeztetheti. A spanyol hálózat frekvenciája 49,85 Hz-re zuhant, ami hajszálnyira van attól a szinttől, ahol a kaszkádleállások már megállíthatatlanok.
„Ha ez a szint 0,2 Hz-cel tovább csökken, az egész európai hálózat összeomlik, leállnak a kórházak, repterek, metrók, vízszivattyúk – gyakorlatilag a civilizáció tápforrása megszűnik”
– figyelmeztet Tóth.
Magyarország sem mentes a kockázatoktól, hiába folytat körültekintőbb energiapolitikát. A szakértő szerint az összekapcsoltság miatt egy spanyol vagy akár ukrán probléma is magával ránthatja a magyar hálózatot. Az EU Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) tanulmánya szerint 2030-ig és 2035-ig nő az áramszünetek valószínűsége, éppen az erőszakos zöldítés miatt.
Az Európai Unió Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökségét (ACER) 2011 márciusában hozták létre (a harmadik energiacsomagról szóló jogszabály), hogy elősegítse az EU nemzeti szabályozó hatóságai közötti együttműködést, és hozzájáruljon az egységes európai villamosenergia- és hasonlóan a földgázpiac megfelelő működéséhez. Az ACER székhelye a szlovéniai Ljubljanában található. Az ACER egyike az EU decentralizált ügynökségeinek. Az ügynökségek az uniós intézményektől elkülönülve, különálló jogi személyként jönnek létre, hogy olyan konkrét műszaki és tudományos feladatokat lássanak el, amelyek segítik az uniós intézményeket és a tagállamokat a szakpolitikák végrehajtásában és a döntéshozatalban. Az uniós ügynökségek a műszaki és szakértői szakértelem egyesítésével támogatják az EU és a nemzeti kormányok közötti együttműködést. Amellett, hogy az ACER az érdekelt felek széles körével, az uniós intézményekkel és a politikai döntéshozókkal dolgozik együtt, az uniós ügynökségek hálózatán (EUAN) keresztül más európai ügynökségekkel is szorosan együttműködik.
Tóth Máté szerint Magyarországnak több fronton kell cselekednie:
A spanyol áramkimaradások figyelmeztető jelzésként szolgálnak Európa számára. Tóth Máté szerint ennek ellenére a politika szintjén nem várható változás, mivel az ideológiai elkötelezettség diktál Brüsszelben továbbra is. Példaként említette, az Európai Bizottság a versenyképességi problémákra is több zöld energiával válaszol, ami a szakértő szerint „benzint locsol a tűzre”.
Az emberek körében azonban nőhet a kétely az ideológia vezérelte energiapolitikával szemben, ami hosszú távon változásokat hozhat.
Magyarországnak a regionális együttműködés és az ésszerű energiapolitika folytatása adhat esélyt arra, hogy minimalizálja a globális hálózati kockázatokat. „A spanyol havária intő példa: hiába evezünk egy csónakba, ha mások azon dolgoznak, hogy lyukakat fúrjanak csónakba” – zárta gondolatait Tóth Máté.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai lap szerint az Ibériai-félszigetet érintő áramszünet felveti a kérdést, hogy mennyire ellenálló az elektromos energiaellátó infrastruktúra Európában.
***