Az amerikai lap szerint az Ibériai-félszigetet érintő áramszünet felveti a kérdést, hogy mennyire ellenálló az elektromos energiaellátó infrastruktúra Európában.
A New York Times felidézte, hogy Spanyolország energiaellátó vállalata, a Red Eléctrica április 16-án büszkén jelentette be, hogy elegendő megújuló energia termelődött a kereslet fedezésére. „Az ökológiai átállás halad előre” – állt a közleményben. Kevesebb mint két héttel később Spanyolországban és Portugáliában 18 órás áramszünet volt, amely megzavarta a mindennapi életet, üzletek és iskolák bezártak, a vonatok és a mobilhálózatok nem működtek.
Ezt is ajánljuk a témában
A legkülönfélébb helyzetekbe került az Ibériai-félsziget több tízmillió lakója a minapi nagy áramszünet miatt. Ott élő vagy épp ott nyaraló magyarok is érintettek voltak a történtekben – az Andalúziában élő Andreát kérdeztük, ő mit élt át.
A hatóságok keveset árultak el az áramszünet okáról.
Az eset azonban a cikk szerint rávilágított arra, hogy Spanyolország és Portugália, amelyek Európa megújulóenergia-átállásának sikertörténeteiként szerepelnek, egyben különösen sebezhetőek is az áramkimaradásokkal szemben, mivel viszonylag elszigetelten fekszenek a kontinens többi részének energiaellátásától.
„Ez a zavar egyértelmű figyelmeztetés”
– írta Pratheeksha Ramdas, a Rystad Energy tanácsadó cég elemzője. „A jövőbeli hálózati meghibásodások még súlyosabb következményekkel járhatnak” – tette hozzá.
A széles körű áramkimaradás kérdéseket vet fel Spanyolország és Portugália – és bizonyos mértékben Európa – energiainfrastruktúrájának ellenálló képességével kapcsolatban. A két ország jelentős összegeket fektetett megújuló energiaforrások, például szélturbinák és napenergia-parkok kiépítésébe.
Tavaly Spanyolország villamosenergia-termelésének több mint fele megújuló energiaforrásokból származott. Ez a gyors növekedés Spanyolországot Európa megújuló energiára való átállásának élvonalába helyezte, és jelentősen csökkentette az áramárak szintjét, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
Ez a váltás azonban egyúttal a hálózatot is érzékenyebbé tette az olyan zavarok iránt, mint amilyenek hétfőn bekövetkeztek.
„Ha több megújuló energiaforrás van a hálózatban, akkor az érzékenyebb az ilyen zavarokra”
– magyarázta a Timesnak egy szakértő.
Az elemzők szerint, amikor a spanyol hálózat hétfőn dél körül instabillá vált, könnyebb lett volna fenntartani a rendszer működését, ha nagyobb arányban lettek volna jelen a hagyományos áramforrások, mint a földgáz vagy a nukleáris energia.
A áramszünet megerősítheti a hagyományos energiaforrások megtartása mellett szóló érveket.
A New York Times rámutatott egy másik szempontra is, amely szerepet játszhatott az áramszünetben: ez pedig az, hogy Spanyolországot és Portugáliát gyakran energia-szigetnek nevezik. Spanyolországot Franciaországhoz elektromos kábelek kötik, de ezeken a vezetékeken átfolyó áram mennyisége csak töredéke annak, ami Németország és szomszédai között áramlik. Portugália pedig teljesen függ Spanyolországtól.
Ezek a vezetékek, az úgynevezett interkonnektorok, napi szinten segítik az energiaellátó rendszerek egyensúlyának fenntartását, válságok idején pedig vészhelyzeti energiaforrásként szolgálnak.
A lap információi szerint az áramszünet idején Franciaország lekapcsolta ezeket a vezetékeket, hogy megakadályozza a zavarok terjedését Közép-Európába. Ez tovább rontotta Spanyolország áramhiányát és még nagyobb nyomás alá helyezte Portugáliát.
A helyzet stabilizálódásával Franciaország újraindította az áramexportot Spanyolországba, ami segített az országnak újraindítani az áramhálózatát. Ha az Ibériai-félsziget jobb összeköttetéssel rendelkezett volna a kontinens többi részével, talán gyorsabban tudta volna kompenzálni az áramkiesést.
Nyitókép: MIGUEL RIOPA / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A délnyugat-európai nagy áramszünet sokunkat elgondolkodtathatott, mi lenne, ha Európában egy teljes és tartós áramszünet következne be? Tanulságos és riasztó forgatókönyv következik!
Ábrán látható, ahogy az ázsiaiak meghódították az ágazatot.
Több tízezren tüntettek Londonban az illegális bevándorlás és a kormány politikája ellen. Későn.
Európa nemzetei egy rossz álomból új reggelre ébrednek.
A magyar válogatott rekordere és debreceni klubtársa, Lang Ádám a Mandiner kérdéseire is válaszolt a Puskás Arénánál.
Komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Robert C. Castel.
Hadüzenetet küldött a holland.
Természetesen ilyen terve a magyar kormánynak nincs és nem is volt.
Szalai Zoltán főszerkesztő adott interjút a Weltwoche-nak a 2026-os választás tétjéről, az EU-nyomásról és az ukrajnai háborúról.
