Grönland jelentős, ám nehezen hozzáférhető ásványkincs-lelőhelyekkel rendelkezik, például arannyal, rézzel és ritkaföldfémekkel, továbbá geopolitikailag kulcsfontosságú terület a sarkvidéken.
Nathanielsen elmondta, hogy az Egyesült Államokkal Donald Trump első elnöksége alatt aláírt, ásványkincsek fejlesztéséről szóló megállapodás hamarosan lejár, és a Biden-kormányzat alatt nem sikerült megújítani azt. Trump többször is hangoztatta, hogy az Egyesült Államok akár erővel is átveheti Grönlandot, amely Dánia részben autonóm területe. Nathanielsen szerint azonban Grönland nem kíván amerikai fennhatóság alá kerülni. „Kicsit többet kaptunk, mint amit kértünk, mert nincs szándékunkban amerikainak lenni” – fogalmazott. Trump felvetését, miszerint átvenné Grönlandot, „tiszteletlennek és ízléstelennek” nevezte.
A nyugati szövetség bizonytalanságai
A miniszter szerint jelenleg két kínai bányavállalat van jelen Grönlandon, de mindkettő csak kisebbségi részvényes egy jelenleg inaktív projektekben. Nathanielsen úgy véli, a kínai befektetők visszafogottsága részben annak köszönhető, hogy nem akarnak „provokálni” senkit.
Grönland új bányászati kódexe alapján az első engedélyt egy dán-francia konzorcium kapta meg anortozit kitermelésére, amelyet a műanyagiparban használnak. A 150 millió eurós projekt Nyugat-Grönlandon indulhat jövőre, Claus Stoltenborg, a Greenland Anorthosite Mining vezérigazgatója szerint. A projektet egy grönlandi állami nyugdíjalap, a dán Arbejdernes Landsbank és a francia Jean Boulle bányászati csoport támogatja.