Von der Leyen jónak látta még gyorsan beleszólni Grönland ügyébe, de hamar kiderült, mennyi mozgástere van

Ursula von der Leyen akkor látta időszerűnek megszólalni a Grönland körüli feszültségekről, amikor az ügy már rég túllépett az európai politikai nyilatkozatok világán. Washingtonban ugyanis amerikai, dán és grönlandi külügyminiszterek egyeztetnek, miközben Donald Trump egyre nyíltabban beszél arról, hogy az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonná a szigetet.

Az Euronews beszámolója szerint az amerikai elnök hivatalba való visszatérése óta ismét rendszeresen hangoztatja, hogy Grönland megszerzése nemcsak opció, hanem stratégiai szükségszerűség. Trump az Air Force One fedélzetén újságíróknak egyértelműen fogalmazott:

A kijelentés nem elszigetelt eset volt. Trump korábban sem zárta ki a katonai fellépés lehetőségét, és a sziget jelentőségét azzal indokolta, hogy az kulcsszerepet játszana az Egyesült Államok tervezett Golden Dome (Aranykupola) lég- és rakétavédelmi rendszerében. Egy közösségi médiás bejegyzésében úgy fogalmazott:

Grönland státusza mindent bonyolít

Az Euronews tényellenőrző elemzése arra kereste a választ, hogy egy amerikai fellépés esetén Európa milyen jogi és katonai eszközökkel reagálhatna Grönland védelmében. Elméletben több védelmi klauzula is létezik, amelyekre hivatkozni lehetne.

• Grönland a Dán Királyság része, így elvileg élvezheti a NATO ötödik cikkének védelmét, amely szerint egy tagállam elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül. Csakhogy a helyzet abszurditása éppen abban rejlik, hogy a feltételezett támadó maga is NATO-tag lenne.
• Ezen felül létezik az Európai Unióról szóló szerződés 42.7-es cikke, amely kölcsönös segítségnyújtást ír elő fegyveres agresszió esetén. Az Európai Bizottság védelmi biztosa, Andrius Kubilius szerint ez a klauzula elvileg kötelezné a tagállamokat arra, hogy segítséget nyújtsanak Dániának.

A probléma ott kezdődik, hogy Grönland nem tagja az Európai Uniónak. A sziget 1985-ben kilépett az akkori Európai Közösségekből, és jelenleg tengerentúli országként és területként van nyilvántartva. Emiatt az uniós jogszabályok, köztük a védelmi rendelkezések sem alkalmazhatók rá teljes körűen.

Aurel Sari, az Exeteri Egyetem nemzetközi jogásza az Euronewsnak azt mondta, hogy nincs egyértelmű jogi döntés arról, vajon a 42.7-es cikk kiterjed-e az ilyen státuszú területekre. Ráadásul még ha kiterjedne is, a végrehajtás kérdése erősen korlátozott, hiszen védelmi ügyekben az uniós bíróságoknak sincs érdemi joghatóságuk. Ahogy Sari fogalmazott:

A jogi bizonytalanság mellett a katonai realitások még egyértelműbbek. Tim Haesebrouck, a genti egyetem oktatója szerint Európa akkor sem lenne képes érdemben szembeszállni Washingtonnal, ha politikailag erre elszánná magát.

– mondta Haesebrouck. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem lenne olyan pont, ahol Európa diktálhatná a tempót. Minden lépésnél az Egyesült Államok határozná meg a következő szintet.

Von der Leyen üzenete Brüsszelből

Ebben a feszült helyzetben szólalt meg Ursula von der Leyen, aki Brüsszelben arról beszélt, hogy Grönland lakói számíthatnak az unióra, és hogy a sziget a grönlandiakhoz tartozik. A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy Európa tiszteletben tartja a helyiek érdekeit és kívánságait.

Dánia eközben katonai jelenlétének erősítéséről beszél, és fokozott NATO-tevékenységet sürget az Északi-sarkvidéken. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy egy amerikai erőszakos fellépés akár a NATO végét is jelenthetné. Az Euronews elemzése azonban hűvös következtetésre jut: politikai nyilatkozatok ide vagy oda, ha Grönland körül valódi konfliktus alakulna ki, Európa jogi érvei és diplomáciai gesztusai aligha ellensúlyoznák azt az erőfölényt, amely minden szinten az Egyesült Államok kezében maradna.

Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP