Roadshow az egészségért – tavasszal indul útjára Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának országjáró kamionja

A Magyar Tudományos Akadémián tartotta meg Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja a tizenhetedik Népegészségügyi Konferenciát január 14-én, szerdán. 

Dankovics Gergely programigazgató a megnyitón elmondta, hogy igazán rendhagyó a mostani összejövetel, mivel a MÁESZ szakmai bizottsága immár 96 szervezetet foglal magába. Elhangzott, hogy tavaly lezárult egy ötéves szakasz, melynek fókuszában a gyermeke és a fiatalok álltak, ennek programjaiban mintegy 200 ezer kiskorú vett részt. Megjegyezte, hogy a szűrőprogram legfőbb cél, az volt, hogy 2030-ra elérjék a 3000-es helyszínt, de ez már 2025 októberében megtörtént. Ebben a munkában pedig 20 ezer szakember dolgozott összehangoltan. Majd pedig azzal folytatta, ma elindítják a megelőzés évét, így „izgalmas és színes” négy év áll előttük, mely idő alatt közel ezer újabb helyszínt céloznak meg.

Ezt követően Barna István, a MÁESZ szakmai bizottságának elnöke felidézte, hogy 

Elhangzott, a legnagyobb változás 2024-ben történt, amikor valamennyi szűrési adat bekerült az EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), így minden szűrésben résztvevőnek mind az 50 vizsgálati eredménye elérhetővé vált az egészségügyben dolgozó szakemberek számára. A jövőben pedig a mesterséges intelligencia segítségével tudják majd ezeket az adatokat használni, az ehhez szükséges technikai hátteret legújabb partnerük, a Szegedi Tudományegyetem biztosítja.

Ezután levetítettek egy, a szűrőprogramot bemutató kisfilmet, melyben hangsúlyozták, hogy a különböző programhelyszíneken a prevenció és a szűrővizsgálatok mellett nagy figyelmet fordítanak a közreműködők arra, hogy minél szélesebb réteg ismerkedjen meg az elsősegélynyújtás technikájával, valamint a daganatos és szív- és érrendszeri betegségekkel is.

Szűrőprogram: a megelőzés nem kiváltság, hanem felelősség

A kormány részéről is jelen volt több szereplő az eseményen, míg Vitályos Eszter kormányszóvivő pedig élőben jelentkezett be. „Az önök munkája alapvetően határozza meg, hogy milyen minőségben élhetnek a családok. (…) Az elmúlt évek kihívásai pedig arra is rámutattak, hogy mennyire fontos a megelőzés” – húzta alá.

Ezután Maruzsa Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a köznevelésben megvalósuló egészségfejlesztésről tartott egy rövid előadást. Felidézte, hogy már 2015-ben elfogadták a teljes körű iskolai egészségfejlesztést. Ez négy területre terjed ki: egészséges táplálkozás, mindennapos testnevelés, lelki egészséget elősegítő pedagógia módszerek alkalmazása, valamint egészséggel kapcsolatos ismeretek átadása. Ezek az ismeretek különböző tantárgyakba tudnak beépülni.

Maruzsa rámutatott, hogy sajátos óra a közösségi nevelésként ismert osztályfőnöki óra, ahol az osztályfőnök olyan horizontális ismereteket tud átadni, amelyek ezt a területet érintik. 2023-tól a nemzeti köznevelési portálról elérhetnek olyan videós tananyagokat, melyek gondolatébresztőek lehetnek. Ezek többek között a függőségekkel vagy a túlzásba vitt képernyőhasználattal is foglalkoznak.

A mindennapos testnevelés kapcsán elhangzott, nagy kihívás még mindig, hogy a testnevelés órákon miként kedveltessék meg a mozgást a gyerekekkel, fiatalokkal. Felmérések bizonyítják ugyanis, hogy a 10 év alatti gyerekek jóval mozgékonyabbak, mint a 15-16 éves kamaszok. A köznevelésért felelős államtitkár hozzáfűzte, újítás az is, hogy a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) adatai is bekerülnek az EESZT rendszerébe, melyet nemcsak az orvosok, hanem az érintettek és a szüleik is nyomon követhetnek.

 – zárta gondolatai Maruzsa Zoltán.

A rendezvényen Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős helyettes államtitkára felszólalását azzal kezdte, bár már jó ideje családpolitikus, de mindig is családorvos maradt. Majd az egészség és egészségmegőrzés kapcsán hangsúlyozta a család szerepét. „Jól látható, hogy a generációk közötti együttműködés, milyen szerepet játszik az egészségvédelemben. A család védőhálót tud jelenteni, nem véletlen az sem, hogy a házasságban élő férfiak betegségi rátája kisebb” – hozta példaként.

Beneda a családok jóléte és jóllétét illetően pedig három pillért említett: 

• az anyagi megerősítést, 
• az otthonteremtési támogatást, 
• valamint a munka-család egyensúlyát. 

Utóbbi kapcsán kiemelte a kiszélesített bölcsődei ellátást, amely lehetővé tette az édesanyák számára, hogy részben, majd egészben vissza tudjanak fokozatosan térni a munka világába. Gondolatait azzal zárta, „a megelőzés nem kiváltság, hanem felelősség, magunkkal, a családunkkal és nemzettel szemben is. (…) Ha a megelőzés működik, sokkal többre vagyunk képesek testileg, szellemileg és lelkileg is.”

A köszöntők sorát Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára zárta, aki hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a népegészségügy, majd szólt arról, hogy jelenleg is dolgoznak azon, hogy minél többekhez eljusson az az üzenet, hogy az egészség érték. A szűrőprogram során pedig ez közvetlenül el tud jutni valamennyi korosztályhoz.

Erre kellene jobban figyelnie a magyaroknak

Barna István, a szakmai bizottság elnöke arról is beszélt, hogy több mint 32 millió rizikó felmérő adatlap áll a rendelkezésükre. Példaként hozta a vérnyomás értékek kockázati besorolását előadása során, mely adatokbólkiderült, hogy a szűréseken megjelenők mintegy 35 százalékának a normál értéknél magasabb a vérnyomása hazánkban. 

De igaz ez a testtömegindexre is, mely a résztvevők több mint 50 százalékánál magasabb a nemzetközi elvárásnál. Barna arra is felhívta a figyelmet, hogy a testzsír százalék aránynál ez a szám pedig valamivel több mint 60 százalék, tehát jócskán van mit tenni ezen a területen. Ugyanakkor elhangzott, hogy a vércukorszint nem volt olyan magas a szűrővizsgálatokon átesetteknél, mint azt várták.

Juhász Roland ügyvezető a Gondosóra program eddigi eredményeit ismertette. Kijelentette, hogy ez az apró készülék egy igazi nemzetközi sikertörténet, amelyet 2025 végén a regisztrációk alapján már közel egymillióan használtak.

Így kerülhetjük el a mentális egészségügyi katasztrófát

Az előadások sorát Hal Melinda, a Nemzeti Mentál Pajzs Program szakmai vezetője zárta, aki klinikai szakpszichológusként ijesztő statisztikákat osztott meg a hallgatósággal. „Óriásai a baj a mentális egészség területén, ha nem kerül ez a nemzeti prioritások közzé, akkor öt éven belül a zavarokkal és tünetekkel küzdők aránya elérheti az 51 százalékot is” – hívta fel a figyelmet. Ehhez hozzájárult, hogy az elmúlt években egyik krízis követte a másikat.

A szakpszichológus leszögezte, a magyar egészségügyi rendszert és pszichiátriát az fogja megmenteni, hogyha a gyermekeket felvértezzük mentális védőpajzzsal, megfelelő megküzdési stratégiákkal és egészséges kapcsolódási mintákat adunk nekik. Az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója hangsúlyozta, hogy azért van minderre szükség, mert egy mentális egészségügyi vészhelyzet rövid időn belül a gazdasági versenyképességre is kihathat.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Shutterstock