Elképesztő igazságtalanság: a holland kormány csak úgy szórja a szociális bérlakásokat a migránsoknak

A Hollandiában működő szociális lakásrendszer számai egyre kínosabb képet festenek, különösen akkor, ha a várakozási idők és az elosztási arányok egymás mellé kerülnek. A Remix által ismertetett adatok szerint a migránsok bizonyos lakástípusoknál feltűnően gyorsan jutnak otthonhoz, miközben a helyi lakosok akár egy évtizednél is tovább várnak.

A holland statisztikai hivatal, a CBS adatai alapján 2023-ban a megüresedő szociális bérlakások mintegy 7,9 százaléka került menekült státuszt kapott személyekhez, ami önmagában is jelentős szám. Az igazán látványos eltérések azonban a szűkebb lakásszegmenseknél jelentkeznek.

Hollandia lakáspiaca a számok tükrében

A de Volkskrant által közölt bontás szerint az első lakáshoz jutó bérlőknek szánt ingatlanok 20 százalékát kapták meg menekültek. Ennél is feltűnőbb adat, hogy a gyermekes családok számára kijelölt úgynevezett „starter” lakások 78 százaléka, összesen 1450 ingatlan, hozzájuk került a 1860-ból. A jelenség politikai reakciókat is kiváltott. A bevándorlásellenes álláspontot képviselő Szabad Demokrata Néppárt közleményében úgy fogalmazott: 

Michaël van Soest önkormányzati képviselő szerint a probléma mögött nem jogi kényszer, hanem politikai döntések állnak. Mint mondta: 

A vita középpontjában az is áll, hogy miközben a lakáshiány súlyos, a migránsok akár 14 hét alatt lakáshoz juthatnak, addig az átlagos holland állampolgár várakozási ideje elérheti a 12 évet is. Tavaly ugyan született egy törvényjavaslat az aránytalanság csökkentésére, ám azt a a holland Államtanács, az ország legfőbb jogi tanácsadó testülete bírálta, az alkotmányban rögzített egyenlő bánásmódra hivatkozva.

A NOS.nl beszámolója szerint az nem kapott különösebb hangsúlyt, hogy a gyakorlatban jelenleg éppen az egyenlő bánásmód hiányzik. A javaslat mögött álló miniszter, Mona Keijzer a BBB színeiben jelezte, nem kíván meghátrálni, és továbbra is azon dolgozik, hogy a státusz önmagában ne jelentsen lakáselosztási előnyt.

A vita nem csupán országos szinten éles. Régiónként jelentős eltérések mutatkoznak: míg Alkmaar térségében a szociális lakások 13 százaléka jutott menekülteknek, addig Delfzijl környékén ez az arány mindössze 2 százalék volt. A számok mindenesetre világosan mutatják, miért vált a lakáselosztás az egyik legérzékenyebb kérdéssé a holland politikában.

Nyitókép: MAARTJE BLIJDENSTEIN / AFP