2028-tól óriási csapás érheti az európai uniós polgárokat. Brüsszel 2030-ig legalább 55, 2040-ig pedig 90 százalékkal akarja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az EU vezetése a cél érdekében komoly terheket ró nemcsak az uniós vállalatokra és ipari szereplőkre, hanem 2028-tól a tagállamok lakosaira is: jöhet az újabb brüsszeli sarc.
Az európai uniós zöld politika eddig jelenősen drágította az energiaárakat, de úgy tűnik, van még néhány ötlet a brüsszeli vezetés tarsolyában.
Most megmutatjuk, milyen brüsszeli sarcra utalt Orbán Viktor.
„Magyarország számára a mostani korszakban biztosítani kell az olcsó energiaellátást, és meg kell őrizni az ellátási láncokat és azokat bővíteni kell. Kitermelőként és tulajdonosként is meg kellett jelennie a magyar energetikai cégeknek világszerte” – mondta január elején tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő. Orbán Viktor álláspontja szerint Brüsszel energetikai tervei veszélyesek Magyarország számára, ezért a kormány jogi úton is fellép a szabályozásokkal szemben.
A miniszterelnök az évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt az ETS1 és ETS2 rendszerekről.
Budapest úgy véli, hogy mindkét rendszer komoly fenyegetést jelent a „rezsicsökkentésre”, valamint a családok életszínvonalára nézve.
Ezt is ajánljuk a témában
Komoly esély van arra, hogy a venezuelai események nyomán számunkra kedvezőbb lesz a világpiaci energiahelyzet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Az ETS (Emissions Trading System) az Európai Unió (EU) kibocsátáskereskedelmi rendszere, amelynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentése.
Lényege a „szennyező fizet” elv, vagyis a vállalatoknak bizonyos kvótákat kell vásárolniuk minden tonna szén-dioxid után, amit működésük során a levegőbe bocsátanak.
Az ETS1-et, vagyis a régi rendszert az EU még 2005-ben vezette be elsősorban az erőművekre, acélgyárakra, cementgyárakra és a légi közlekedésre, valamint 2024-től a tengeri hajózásra is.
Az elmúlt két évtizedben az ETS1 alá tartozó szektorok kibocsátása csaknem 50 százalékkal csökkent. Az acél-, cement- és vegyiparban tevékenykedő európai vállalatok rákényszerültek az energiahatékonysági beruházásokra, hogy kevesebb kvótát kelljen vásárolniuk.
A rendszer 2005-ös bevezetésekor a kvótaárak viszonylag alacsonyak voltak: tonnánként 5–10 eurót kellett fizetniük. Ugyanakkor a 2020-as évek közepére ez az összeg jelentősen megemelkedett: vannak olyan európai cégek, amelyek tonnánként 80–100 eurót fizetnek.
Orbán Viktor úgy véli: ez a rendszer már most is csaknem 20 százalékkal drágítja az energiát Európában, így rontja a kontinens versenyképességét.
Az európai lakosság számára húsba vágóbb lesz az EU új rendszere, az ETS2, amit Brüsszel 2027-ben vagy 2028-ban tervez bevezetni. Az ipari szektor mellett az új szabályozás a lakóépületeket és a közúti közlekedést is érinti.
Az ETS2 komoly drágulást hozhat az európai családok életébe.
A magyar kormány szerint a gáz ára akár 27 százalékkal is emelkedhet, ha a teljes kvótaköltséget áthárítanák a lakosságra. Ez alapjaiban kérdőjelezheti meg a kormány rezsicsökkentési modelljét. Az üzemanyagár is nőhet: a sajtótájékoztatón Orbán Viktor 8-10 százalékos emelkedést említett.
Az EU ugyanakkor létrehozott egy kompenzációs alapot, a SCF-t (Szociális Klímaalap), amiből Magyarország jelentős összegeket kaphatna. Az elképzelés szerint az alap rászoruló családok energetikai korszerűsítését támogatná, illetve a havi energiaköltségek drágulásának ellensúlyozását célozná meg.
Az ETS2 bevezetése az EU „Irány az 55%!” (Fit for 55) klímavédelmi csomagjának része: mindez nem csupán egy szlogen, hanem az Európai Unió történetének legátfogóbb jogszabálycsomagja, amely alapjaiban írja át az európai gazdaságot. A cél, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Annak ellenére, hogy az EU tagországai még a 2030-as célokért küzdenek, Brüsszel már egy lépéssel továbbment. 2025 végén a tagállamok elvi megállapodásra jutottak, hogy 2040-re már 90 százalékos csökkentést kell elérniük.
Magyarul: az „Irány az 55%!” után egy még szigorúbb „zöld” évtized következik.
Képek forrása: Facebook
Az sem maradt sokáig rejtély, miért „ijedhettek meg egy ágy képétől” a baloldalon.
Washingtonban, a Béketanács első ülése után tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor, ahol éles különbségekre hívta fel a figyelmet az Egyesült Államok és az Európai Unió álláspontja között. A miniszterelnök szerint eljött az idő, hogy Európa is tárgyalóasztalhoz üljön az orosz elnökkel.
Ez a kétarcú alak akar Magyarország miniszterelnöke lenni.
A fentiek mellett még 2 millió, tragikus érvem van, hogy miért rossz a háború, amit Moszkva kezdett, de Brüsszel és Kijev láthatóan a politikai túlélés zálogát látja benne.
Ukrajnában próbára teszik Robert Fico türelmét...
„Biztos vagyok abban, hogy ahogy az már más ügyekben is előfordult, mi megyünk előre, aztán majd jönnek a többiek is” – fogalmazott a miniszterelnök Washingtonban, arra utalva, hogy vélhetően bővül majd más európai államokkal is a tanács.
Kikapott a Fradi Bulgáriában. Így értékelték a Ludogorec–FTC mérkőzést a főszereplők.
