Már Amerikában is erről írnak: pillanatokon belül összeomlana a NATO, ha ez megtörténik

Mi lenne a NATO-val, ha az Egyesült Államok kilépne a katonai szövetségből? – ezt a kérdést járta körbe a Foreign Affairs elemzése, amelyből kiderül,

Ennek ugyanakkor kicsi a valószínűsége. Az is biztosra vehető, hogy új időszámítás kezdődött a katonai szövetség történetében, amelynek egyik mozgatórugója az Európa és Amerika közötti, egyre nagyobb bizalmatlanság.

Az elemzés felidézi, hogy a katonai szövetség működését az elmúlt évtizedekben Washington határozta meg, Amerikának pedig az volt az érdeke, hogy a NATO-n belül ne alakuljanak ki párhuzamosságok, vagyis Európa ne építse ki saját védelmi struktúráit. Egyedül Franciaország döntött úgy az 1960-as években, hogy saját nukleáris védelmet hoz létre, ám a többi NATO-ország nem kifogásolta az Egyesült Államok szövetségben betöltött vezető szerepét, amely a gyakorlatban az Európára kiterjesztett nukleáris elrettentést, valamint az alapvető védelmi eszközöket – hírszerzés, kommunikációs- és felderítési képességek, légvédelem – jelentette.

Gyökeres változást hozott ugyanakkor a szövetség életében az orosz-ukrán háború, majd idén januárban Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése. Trump már az előző elnöki ciklusában is azt követelte a többi 31 NATO-tagállamtól, hogy jelentősen növeljék költségvetési hozzájárulásukat. Jelenleg a GDP 5 százalékára kellene emelniök a katonai kiadásokat a tagországoknak.

Az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatos eltérő álláspontok miatt pedig egyre többen számolnak olyan forgatókönyvekkel, hogy mi történne, ha az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból. 

Mindemellett egy koordinált, több éves folyamat végén a többi 31 tagállammal is fent lehetne tartani a katonai szövetséget. Ehhez ugyanakkor szükség van Európa védelmi képességeinek kiépítésére és megerősítésére, ám ez a legkedvezőbb forgatókönyvek szerint is több éves, ha nem több évtizedes folyamat lesz. A Foreig Affairs elemzése szerint előremutató, hogy az EU 800 milliárd eurót szabadított fel a védelmi képességek megerősítésére és a hiányzó struktúrák kiépítésére. 

Az ugyanakkor nem tisztázott, hogy az amerikai nukleáris elrettentést hogyan lenne képes Európa pótolni, márpedig ez a NATO legnagyobb elrettentő ereje jelenleg. Emellett az is kérdés, az Egyesült Államok hajlandó lenne-e támogatni mindaddig a NATO többi tagját, ameddig szükséges az új védelmi rendszerek megerősítéséig. 

Nyitókép: Durak Akbolut/Anadolu/Anadolu via AFP