A legpatinásabb angolszász egyetemeken is veszélyben van a szólásszabadság és a kutatás szabadsága, de sajnos a többség semmit sem tesz.
Az MCC legutóbbi eseményén Joshua Katz, az American Enterprise Institute vezető kutatója, a Princeton Egyetem korábbi professzora gondolatébresztő elemzést nyújtott az amerikai egyetemeket érintő kihívásokról. Katz az értelmi szabadság hanyatlását és az ideológiai konformitás térnyerését vizsgálta, és azt állította, hogy
ezek a tendenciák veszélyeztetik a felsőoktatás alapvető küldetését.
A beszélgetést Szakos Enikő, az MCC Tanuláskutató Intézet kutatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar stratégiai fejlesztési osztályának vezetője moderálta.
A vita a jelenlegi akadémiai légkörről és az egyetemeken belüli szólásszabadság fontosságáról szólt.
Katz rögtön tisztázta, hogy számára nehéz Magyarországra előadni erről, mivel alig ismeri az országot, és nem beszéli a nyelvet. Kijelentette: nem tud a magyar felsőoktatási rendszerről beszélni, de örömmel fejtette ki gondolatait a felsőoktatás általános helyzetéről. „Minden egyes diák és minden egyes professzor bármely angolszász egyetemen érti az ideológiai konformitás problémáját. A gond az, hogy míg néhányunk ezt rossznak tartja, nagyon sokan úgy gondolják, hogy ez vagy jó dolog, vagy normális, és nem hajlandók fellázadni ellene” – hangzott el rögtön az előadás elején a megrázó kijelentés.
A kutató hangsúlyozta, hogy az amerikai egyetemeken az ideológiai egyöntetűség normává vált, ami elfojtja a nyílt vitát.
Míg a korábbi generációk természetesnek vették a nézeteltéréseket, és azokat az akadémiai diskurzus részeként kezelték, a mai környezetben a diákok és az oktatók egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy alkalmazkodjanak az uralkodó nézetekhez, gyakran elhallgattatva az eltérő véleményeket.
Katz figyelmeztetett arra, hogy az egyetemeknek elkötelezettnek kell maradniuk az igazság keresése mellett, és óvott a szubjektív értelmezések, például a „saját igazságom”, egyébként magyarul is bizarrul hangzó fogalmának terjedésétől.
„Ha az igazság pusztán személyes és relatív értelmezéssé válik, az végül minden jelentőségét elveszíti” – érvelt.
Katz kiemelte a felsőoktatás egyre növekvő bürokratizálódását is, és rámutatott arra, hogy az irodauralom terjeszkedése gyengítette az akadémiai integritást. Felhívta a figyelmet az oktatási színvonal csökkenésére és a politikai ideológia egyre növekvő szerepére az egyetemeken. Hivatkozott egy friss Harvard-felmérésre, amely szerint az oktatók csupán 2,9%-a vallja magát konzervatívnak. Katz szerint ez az egyensúlyhiány elfojtja a szellemi sokszínűséget és elősegíti a „csordamentalitást”.
Előadásának egyik kulcstémája a szólásszabadság és az akadémiai szabadság közötti különbség volt.
Míg az Egyesült Államokban a szólásszabadság bizonyos jogi korlátozásokkal jár, Katz hangsúlyozta, hogy az egyetemeknek fenn kell tartaniuk az akadémiai szabadságot a valódi értelmi kutatás biztosítása érdekében, hiszen enélkül a felsőoktatás célja kerül veszélybe.
Amikor a beszélgetés végén megkérdezték, hogy elegendő-e csupán beszélni ezekről a problémákról, Katz cselekvésre szólított fel: nagyobb értelmi sokszínűséget, csökkentett politikai beavatkozást és erőteljes ellenállást sürgetett a cenzúrával szemben. Az akadémiai kiválóság és szabadság megőrzése érdekében amellett érvelt, hogy az egyetemeknek ellen kell állniuk az ideológiai nyomásnak, és újra el kell köteleződniük a kritikus gondolkodás és a szabad diskurzus mellett.
A döntés papíron előremutató volt az erdélyi kisebbségek jogait illetően, de a Mandinernek nyilatkozó történész szerint elég csak megnézni Gyulafehérvár mai etnikai viszonyait, hogy megtudjuk, mi valósult meg az ígéretekből.
Az amerikai elnök a floridai tárgyalások után azonnal kamerák elé állt, és olyat mondott, amire az egész világ várt.
Stabil, kiszámítható környezet, gyorsabb engedélyezési folyamatok, kiszámítható adópolitika – ezek a legfontosabb ösztönzők a vállalkozások számára. Átfogó felmérés készült a kkv-k helyzetéről, és az Orbán Viktor vezette kormány most újabb segítséget nyújt a szektornak.
A Progresszív Szlovákia párt elnöke, Michal Šimečka néhány napja felvetette, ismerjék el államilag a Beneš-dekrétumok igazságtalanságát. Hiába visszakozott szinte rögtön, szavai nagy vihart kavartak. Nizalowski Attila írása.
A jelek szerint az balliberális sajtó mindenképp szeretne fogást találni a Mandiner Gálán, egyelőre kevés sikerrel.
A valós demokrácia nem attól működik, ha csak egy szempont kap hangot, hanem attól, hogy több nézőpont találkozik, és a végén mindenki többet ért a világból.
Nagy tehetségnek tartják.
Új panaszkezelő felület indul az alvállalkozói kifizetések védelmére.
