A fekete kontinenst nem lehet beskatulyázni, jön fel, és ez hazánk gazdaságára is hatással van – hangzott el az MCC rendezvényén, ahol az is kiderült, mit reggelizik egy marokkói.
Hogyan változik Afrika és Európa közötti stratégiai üzleti tervezés és együttműködés, valamint milyen jövőbeni lehetőségek rejlenek a partnerségben? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az MCC Budapest Lectures legutóbbi vendége, Abdelmalek Alaoui, elismert közgazdász, bestseller szerző és a Guepard Group vezérigazgatója, akivel Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskola vezetője beszélgetett.
Alaoui azzal kezdte, hogy nehéz Afrikáról beszélni egy marokkóinak, mert ők franciául beszélnek és bagettet reggeliznek. Szerinte nincsen olyan, hogy „afrikai”, hanem van marokkói, elefántcsontparti, és így tovább.
Úgy véli, a magyarok hasonlítanak annyiban a marokkóiakra, hogy mindkét ország fizikai határain túlnyúlnak “szellemi határai”, mind a kettő egykoron birodalom volt.
Alaoui kiemelte, hogy a mai, polarizált világban Afrika kulcsszerepet játszik a globális gazdaságban és politikában, különösen a nagyhatalmak közötti növekvő stratégiai verseny helyszíneként.
Az előadó hangsúlyozta Afrika gazdasági jelentőségét, megjegyezve, hogy
ez a legnagyobb kontinens egy gyorsan növekvő piaccal.
Az utóbbi időszakban több mint 500 millió ember emelkedett ki a szegénységből, ami Afrikát a globális gazdaság elengedhetetlen szereplőjévé teszi. Úgy gondolja, a középhatalmak is érdekeltek a gazdasági növekedés ösztönzésében, Afrika pedig a Kelet és a Nyugat közötti „geopolitikai proxyháborúk” egyik kulcsfontosságú csataterévé vált. A kontinens erőforrásokban való gazdagsága – beleértve az olcsó olajat, gázt és ritka nyersanyagokat – nélkülözhetetlenné teszi azt a globális ellátási láncok számára. Afrika 2000 milliárd dolláros gazdaságával már nem csupán segélyek kedvezményezettje, hanem egy feltörekvő gazdasági erő – emelte ki Alaoui, majd három kulcsfontosságú feltételt határozott meg az Afrikával való sikeres együttműködéshez.
Először is, a kiegyensúlyozott nézőpontok nélkülözhetetlenek, mert az elavult szemléletek akadályozzák a sikert.
Másodszor: Afrika folyamatosan változik, ezért a vállalkozásoknak és befektetőknek lépést kell tartaniuk ezekkel az átalakulásokkal. Harmadszor, hosszú távú elköteleződést sürgetett, mivel az Afrikába irányuló érdemi befektetések elhivatottságot és stratégiai tervezést igényelnek. Külön kitért az időben történő kapcsolatteremtés fontosságára is, rámutatva, hogy azok, akik gyorsan cselekszenek és kapcsolatba lépnek a feltörekvő afrikai gazdaságokkal, versenyelőnyre tehetnek szert.
Európa egyik legsürgetőbb problémája a migráció, és Alaoui szerint Afrika kulcsszerepet játszhat ennek kezelésében.
Megvizsgálta a kontinens jövőjének lehetséges pozitív és negatív forgatókönyveit. Elismerte, hogy Afrika történelmileg a legkevésbé integrált földrész volt a korlátozott belső kereskedelmi kapcsolatok miatt. Ez azonban változóban van, mivel a francia és angol nyelvű afrikai országok közötti kereskedelem növekszik, erősítve a gazdasági kapcsolatokat.
Másrészt figyelmeztetett arra, hogy ha a globális közösség továbbra is kettős mércét alkalmaz Afrikával szemben, és az akadályozhatja a fejlődést. Hangsúlyozta, hogy meg kell változtatni Afrikáról szóló narratívát: el kell távolodni az elavult sztereotípiáktól, és el kell ismerni a kontinens növekvő gazdasági és politikai befolyását.
Alaoui kiemelte Afrika ipari kapacitásának növekedését, példaként említve Marokkót.
Míg 2002-ben az ország évente csupán 15 ezer autót gyártott, 2022-re már egymillió darabot exportált, ami a gyártási képességek gyors fejlődését mutatja. Rámutatott, hogy Afrika erős munkaerővel rendelkezik, így ideális helyszín olyan iparágak számára, amelyek jelentős kézi munkát igényelnek, például a cipőgyártás és más feldolgozóipari ágazatok.
Az energiaigényes iparágakba történő befektetések szintén kulcsfontosságúak, figyelembe véve Afrika nyersanyagkészleteit – vélekedett az előadó. Alaoui továbbá hangsúlyozta, hogy Afrika egyik nagy előnye a gyorsaság – az üzleti projektek sokkal hamarabb megvalósíthatók ott, mint Európában, ahol a bürokratikus akadályok gyakran lassítják a beruházásokat. Megjegyezte, hogy az EU túlzott bürokráciája miatt jelenleg „őrültség” Európában befektetni.
Végül az előadó rávilágított arra, hogy Afrikában egy új politikai generáció formálódik, amely a változást és a modernizációt vezeti, ezáltal még vonzóbbá téve a kontinenst a befektetők számára. A politikai fejlődés, a gazdasági növekedés és az erőforrások kombinációja Afrikát a globális gazdaság kulcsszereplőjévé teszi, jelentős lehetőségeket kínálva azoknak, akik hajlandóak korán és stratégiai módon bekapcsolódni – zárta előadását.
Fotó: MCC
Tovább bővülhet a szuverenisták tábora az Európai Unióban. A globalizmus elleni harc már meghaladta a jobb- és baloldalra való felosztást – véli Jorge Buxadé spanyol EP-képviselő, aki Magyar Péternek is nekiment Brüsszelben.
A miniszterelnök szerint ez nagy lépés Csehországnak, és jó hír Európának.
Bryan Leib külpolitikai elemző rántotta le a leplet a diplomata személyéről.
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
Így egyesül egy kettéhasadt ország – de mi jó sülhet ki abból, ahol a Habsburg és a Strauss nevek egyszerre forognak? Mutatjuk!
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
Az újságíró azt kérdezte Babistól, hogy a megválasztásával Csehország kevésbe megbízható partnere lesz-e az EU-nak és NATO-nak.
