Egy orosz tinilány bérgyilkosokat fogadott saját anyja megölésére, mert az eltiltotta a barátjától

A lány 400 ezer forintnyi rubel fejében bízta meg tizenéves kortársait a gyilkosság végrehajtásával.

A dán kormány jogszabály-módosítással teszi telefonmentessé az iskolákat, és azt javasolja, hogy a 13 év alatti gyerekek ne kapjanak okostelefont vagy tabletet.
Dánia merész lépésre szánta el magát: a kormány egy szakértői bizottság ajánlása alapján betiltja a mobiltelefonok használatát az iskolákban és az iskola utáni klubokban. A döntés részeként azt is javasolják, hogy 13 éves kor alatt a gyerekek ne rendelkezzenek saját okostelefonnal vagy tablettel – írta meg a Guardian.
Az új jogszabály értelmében az összes folkeskoléban – tehát az általános és az alsó tagozatos középiskolákban –
tilos lesz, hogy a diákok magukkal vigyék a telefonjaikat, ami a 7 és 16–17 év közötti tanulók többségét érinti.
Ez a bejelentés fordulatot jelent a dán kormány korábbi álláspontjához képest, hiszen korábban még nem támogatták ilyen szigorú korlátozások bevezetését. Mindeközben azonban egyre több európai ország igyekszik szigorúbb szabályokkal korlátozni a fiatalok mobilhasználatát és a közösségi médiához való hozzáférésüket. A tiltás alapjául szolgáló jelentést a Mette Frederiksen miniszterelnök által 2023-ban létrehozott jóléti bizottság készítette, amely aggodalmának adott hangot a gyerekek és fiatalok digitális világban való egyre mélyebb elmerülése miatt, és a digitális és az analóg élet közötti egyensúly helyreállítására szólított fel. A 35 ajánlást tartalmazó dokumentum egyik lényeges pontja kimondja, hogy a telefonoknak nincs helyük sem az iskolákban, sem az iskola utáni klubokban.
Mattias Tesfaye gyerek- és oktatásügyi miniszter hangsúlyozta:
Az iskolának ismét oktatási térnek kell lennie, ahol van hely a gondolkodásra, és ami nem a tinédzserek hálószobájának meghosszabbítása.”
A szabályozás ugyanakkor nem lesz teljesen rugalmatlan: a helyi önkormányzatok bizonyos kivételeket tehetnek, például a sajátos nevelési igényű diákok esetében. Ennek ellenére a miniszter szerint a mobiltelefonok és tabletek „nem tartoznak az iskolába, sem a szünetekben, sem a tanítás alatt”.
Tesfaye hozzátette, hogy a mobiltelefonok iskolai elterjedése megelőzte az erről szóló társadalmi és szakmai vitákat. „Hirtelen mindenhol képernyők jelentek meg az iskolában, és csak ezután kezdtük el megvitatni a következményeket. Akadémiai tanulmányok és bizottságok is kezdenek foglalkozni a negatív következményekkel. Egyedül az alatt a két év alatt lettünk valamivel bölcsebbek, amióta oktatási miniszter vagyok” – mondta.
A bizottság kutatása szerint a fiatalok 94 százaléka már 13 éves kora előtt rendelkezett közösségimédia-profillal, pedig számos platform ennél magasabb korhatárt ír elő.
Emellett a 9 és 14 év közötti gyerekek átlagosan napi három órát töltöttek olyan alkalmazásokon, mint a TikTok és a YouTube. A jelentés szerint ez nemcsak a káros összehasonlítások és a folyamatos elérhetőség nyomását növeli, hanem elvonja a figyelmüket az életkoruknak megfelelő tevékenységektől is, például a barátokkal töltött személyes időtől, az olvasástól vagy a játéktól.
A szakértők szerint a technológiai vállalatokat is felelősségre kellene vonni, és kötelezni kellene őket arra, hogy megvédjék a gyerekeket a „függőséget okozó” dizájntól és a nem megfelelő tartalmaktól. A jelentés azt is kiemeli, hogy a szülőknek nem lenne szabad okostelefont vagy tabletet adniuk gyermekeiknek, mielőtt azok betöltik a 13. életévüket.
Nyitókép: DAVID GRAY / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
A lány 400 ezer forintnyi rubel fejében bízta meg tizenéves kortársait a gyilkosság végrehajtásával.