2024 a kifáradás éve volt az orosz-ukrán háborúban, de ezt Európában még tilos kimondani
![](https://cdn.mandiner.hu/2025/01/dx8Mk3PoY1KBmwmCXV-NthGnXEwBooV3p8IR5XQvd9Q/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzBiY2NiY2EzOWEwYTRjNTA4Y2JmNWQyZTJkNTM2Yzlk.jpg)
Miközben Oroszország folyamatosan nyomult előre, Ukrajna belépett Kurszk oblasztyba – Észak-Korea pedig a háborúba.
![](https://cdn.mandiner.hu/2025/01/dx8Mk3PoY1KBmwmCXV-NthGnXEwBooV3p8IR5XQvd9Q/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzBiY2NiY2EzOWEwYTRjNTA4Y2JmNWQyZTJkNTM2Yzlk.jpg)
Az európai államok eleinte pénzügyi és humanitárius segélyeket küldtek, idővel teljesen átálltak a fegyverzetexportra, a régi fegyverraktárak kiseprése után pedig a modern fegyverek átadására.
A Kiel Institute for the World Economy tanulmánya szerint az ukrajnai háború három éve során a nyugati hatalmak összesen 267 milliárd eurónyi támogatást adtak Ukrajna számára, ami évente több mint 80 milliárd eurót jelent.
Ebből
130 milliárd euró (49 százalék) katonai-fegyverzetbeli támogatás, 118 milliárd euró (44 százalék) pénzügyi támogatás, 19 milliárd euró (7 százalék) pedig humanitárius segély volt.
Ez egy tetemes összeg, ugyanakkor az intézet írása felhívja a figyelmet, hogy a nagy donorállamok GDP-jéhez képest érdekes módon nem jelentős erőfeszítésnek tűnik: a gazdag támogatók, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok például éves GDP-jüknek csupán 0,2 százalékát szánták oda Ukrajna megsegítésére, míg Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország még kevesebbet áldozott fel erre a célra, 0,1 százalékot. Az ukrajnai háború finanszírozása tehát a KIWE szerint nem terhelte meg a nyugati államok költségvetéseit.
A másik adat azt mutatja, hogy az európai államok (nemcsak az EU-tagállamokat, hanem az Egyesült Királyságot, Svájcot és Norvégiát is beleértve)
többet költöttek Ukrajna támogatására, mint annak fő szövetségese, az Egyesült Államok:
Európa összesen 70 milliárd eurónyi pénzügyi és humanitárius segélyt, valamint 62 milliárd eurós katonai támogatást, míg az Egyesült Államok 64 milliárd eurós katonai és 50 milliárd eurós pénzügyi-humanitárius támogatást nyújtott.
Az amerikai segélyek aránya 2023 közepétől egyre csökkent, tavaly pedig kilenc hónapig stagnált, amikor az amerikai kongresszus belső vitái miatt nem fogadott el új segélytörvényt. A patthelyzet feloldása után az amerikai segélyek ismét érkeznek, de Donald Trump elnökségének egyik ígérete, hogy lezárja a háborút, beszünteti a katonai segítségnyújtást, a pénzügyi terheket és a biztonsági garanciális felelősségvállalás egy részét pedig ráterheli az európai kormányokra.
A KIWE adatai szerint
a donorállamok a háború első szakaszában a fegyverraktáraikat söpörték ki, a régi fegyverzetet kezdték szállítani az ukrán hadsereg számára,
a háború elhúzódásával azonban be kellett indítani a fegyvergyártás motorjait, és arányaiban a fegyverexport egyre inkább már újonnan gyártott fegyverzetet tartalmazott. 2022-ben a fegyverek 90 százaléka régi fegyverzet volt, 2023-ban és 2024-ben már a katonai segélyek nagy része – több mint 60 százaléka – újonnan gyártott fegyver volt.
A háború legutóbbi szakaszában a donorállamok már koordinálták a katonai támogatásaikat.
A legnagyobb multilaterális fegyverbeszerzési kezdeményezés az Ukrajnai Nemzetközi Alap (IFU), amely egy brit vezetésű finanszírozási mechanizmus: a nyugati országok hozzájárulásait menedzseli, egy közös, 1,6 milliárd eurós alapból bonyolítja a katonai felszerelések beszerzését Ukrajna számára.
Fotó: Ukrán katonák egy katonai temetésen Kijevben 2025. január 30-án / Tetiana DZHAFAROVA / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben Oroszország folyamatosan nyomult előre, Ukrajna belépett Kurszk oblasztyba – Észak-Korea pedig a háborúba.
--