A GPS úgyis elnavigálja az embert – véli Európa leginnovatívabb régiójának zöldpárti vezetője.
„Vannak navigációs rendszereink, mindenki rendelkezik mobillal és tud GPS-t használni” – ezzel indokolja Winfried Kretschmann, Baden-Württemberg tartomány zöldpárti miniszterelnöke, hogy miért kellene beszüntetni az iskolákban az olyan elavult dolgok oktatását, mint a térképolvasás. Európa leginnovatívabb régiójának vezetője szerint
az egész oktatáspolitikát áthatja a konzervativizmus, amit sajnálatosnak tart:
szerinte a régi dolgokhoz való ragaszkodás helyett ideje lenne a mesterséges intelligenciához igazítani a tanterveket. Ennek jegyében Kretschmann korábban már kifejtette, hogy a helyesírás fontossága igencsak megkérdőjelezhető, mivel a számítógép úgyis javít mindent, ahogy a második idegen nyelvet is teljesen fölösleges kötelező tárgyként tanítani a gimnáziumokban, hiszen az okostelefon szinte a világ összes nyelvéről képes szinkrontolmácsolni.
A miniszterelnök elképzelhetőnek tartja annak a szintén zöldpárti felvetésnek a megvalósítását is, hogy
okostelefonjaikon keresztül a mesterséges intelligencia korrepetálja az iskolában a gyerekeket
– ez úgy történne, hogy a diák odatartja a mobilt a matekpélda fölé, mire az „MI-tutor” rávezető kérdésekkel próbál segíteni az egyenlet megoldásában, méghozzá úgy, hogy a tanulóknak be se kellene pötyögniük a válaszaikat, hanem egyszerűen beszélgetnének a mesterséges intelligenciával. A Zöldek tartományi frakcióvezetője szerint ez a megoldás azért is lenne jó, mert a gép minden tanulóval a saját anyanyelvén tudna beszélni, segítve őket a felzárkózásban.
Hogy egyáltalán minek kell a diáknak matekpéldákkal szórakoznia, ha a mesterséges intelligencia kapásból tudja a helyes választ, azt sajnos nem magyarázza el a miniszterelnök –
noha nem világos, miért is fölöslegesebb felismerni, hogy merre van a legközelebbi menedékház, mint alkalmazni a szinusztételt.
Az mindenesetre bámulatos, hogy vezető értelmiségiek milyen természetességgel képesek hótfölöslegesnek minősíteni az innovációhoz és az önálló alkotáshoz szükséges agytevékenységeket, az akksi állapotától független tájékozódást és kultúraközi kommunikációt, a gépek felülbírálására való képességet. Miközben a kétkezi munkát végző szakik a lehető legnagyobb önérzettel tudják elmagyarázni a kiszállási és a munkadíjuk összegének indokolásaként, hogy az ő tudásuk mennyire pótolhatatlan és készségeik mennyire páratlanok (jó esetben ráadásul igazuk is van), a korral igazán haladó diplomás simán levezeti, hogy
idegen nyelveken beszélni, a térképen kiigazodni és szuverén írástudóként létezni idejétmúlt dolog, bambán gépeket követni ellenben innovatív.
Az asztalosok nemigen szokták fejtegetni, hogy minek fúrjon-faragjon a gyerek, majd kinyomtatja 3D-ben, ha kell neki valami – csak a progresszív írástudó van olyan önsorsrontó, hogy lehetőség szerint megkímélné a következő generációkat a fáradságos írásbeliségtől. Csodálkozzunk, hogy lenézik a bölcsészeket és a pedagógusokat, ha egyesek közülünk ilyen szinten hirdetik a lecserélhetőségünket?
Nevetséges naivitás volt azt gondolni, hogy „a latinnak semmi haszna” szlogennél megállunk a lejtőn – az exportbajnok tartomány vezetője, Schiller és Hölderlin szülőföldjének mai miniszterelnöke már ott tart, hogy a szegény gimnazistának ne kelljen franciát vagy pláne kínait tanulnia, merthogy
a telefonja úgyis megmondja neki, mit jelent az, hogy je t’aime.
Igen ám, csak így sajnos jó eséllyel az Alzheimer is korábban fog nála kopogtatni. Számos kutatás állapította meg, hogy a több nyelven tudás az abból eredő bőségesebb „kognitív tartalék” miatt jelentősen késlelteti a demencia kialakulását; de akad több olyan észrevétel is, amely szerint a gondolatok igényes írásbeli megfogalmazása szintén jelentős védőfaktor –
ennyit arról, hogy nem kell írni, elég diktálni, és egyébként is, a gép majd legfeljebb pofoz egy kicsit a diák mondatain.
Ahogy azt is kimutatták nem is egyszer, hogy az állandó GPS-használat negatívan hat a térmemóriára, ez a kognitív hanyatlás pedig „dózisfüggő” – aki tehát időnként azért a térképolvasási képességeit is kamatoztatja, mert szerencsés és még vannak neki olyanok, máris jobban jár.
Persze az is egy megoldás, hogy miközben az organikusan bennünk lévő védőrendszereket a mesterséges intelligenciával gyermekkortól kezdve akkurátusan leépítjük,
megkérjük a ChatGPT-t, hogy naponta szolgáljon nekünk ügyes kis Alzheimer-prevenciós gyakorlatokkal.
Csak ugye béna lenne, ha pont a Zöldek irtanák a némi dióval, hallal, zabpehellyel, brokkolival és áfonyával táplálható természetes agysejtjeinket, csillogó szemmel hirdetvén, hogy a ritkaföldfémekkel és akkumulátorokkal működő készülékeinken az irtózatos energiaigényű, ráadásul brutálisan vízfaló mesterséges intelligencia majd úgyis segít, hogy merre kell balra fordulnunk.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon mennyire veri át a híveit az, aki Angliában gúnyolódva hanyatlónyugatozik, azt sugallva, hogy ott minden rendben – Magyarország ellenben mindjárt összeomlik? Francesca Rivafinoli írása.
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Olyan megszorításokkal indul az év az agyonsztárolt mintaállamokban, melyekről „lemaradó” kis hazánkban Bokros Lajos óta ember nem álmodott.
Ezt is ajánljuk a témában
„Kíméletlen adat érkezett a magyar háztartások anyagi jólétéről” – igen, persze: kíméletlenül mutatja, hogy NEM vagyunk a legszegényebbek. Francesca Rivafinoli írása.
(Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda)
Az Euractiv elemzése szerint együtt tekergetik majd az Európai Uniót, de egymással is szembekerülhetnek.
De azt értékeli, hogy őszinte beszélgetésen vannak túl.
Orbán Balázs áttekintette a legfrissebb adatokat.
És akkor a tények.
Nem sajnálatos, sőt, inkább nagy diadal a statisztika.
Egy 14 év alatti fiú iskolai ollóval szúrta meg csapattársát, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
Uniós szakpolitikusok szerint „szélsőjobboldali, fasiszta" ráadásul „Putyin kottájából játszik" a világ leggazdagabb embere.
A rajongóknak ideje felébredniük, elhagyni a süllyedő hajót, és egy emberileg vállalható ellenzéki vezetőt keresni maguknak.
