„Vannak navigációs rendszereink, mindenki rendelkezik mobillal és tud GPS-t használni” – ezzel indokolja Winfried Kretschmann, Baden-Württemberg tartomány zöldpárti miniszterelnöke, hogy miért kellene beszüntetni az iskolákban az olyan elavult dolgok oktatását, mint a térképolvasás. Európa leginnovatívabb régiójának vezetője szerint
az egész oktatáspolitikát áthatja a konzervativizmus, amit sajnálatosnak tart:
szerinte a régi dolgokhoz való ragaszkodás helyett ideje lenne a mesterséges intelligenciához igazítani a tanterveket. Ennek jegyében Kretschmann korábban már kifejtette, hogy a helyesírás fontossága igencsak megkérdőjelezhető, mivel a számítógép úgyis javít mindent, ahogy a második idegen nyelvet is teljesen fölösleges kötelező tárgyként tanítani a gimnáziumokban, hiszen az okostelefon szinte a világ összes nyelvéről képes szinkrontolmácsolni.
A miniszterelnök elképzelhetőnek tartja annak a szintén zöldpárti felvetésnek a megvalósítását is, hogy
okostelefonjaikon keresztül a mesterséges intelligencia korrepetálja az iskolában a gyerekeket
– ez úgy történne, hogy a diák odatartja a mobilt a matekpélda fölé, mire az „MI-tutor” rávezető kérdésekkel próbál segíteni az egyenlet megoldásában, méghozzá úgy, hogy a tanulóknak be se kellene pötyögniük a válaszaikat, hanem egyszerűen beszélgetnének a mesterséges intelligenciával. A Zöldek tartományi frakcióvezetője szerint ez a megoldás azért is lenne jó, mert a gép minden tanulóval a saját anyanyelvén tudna beszélni, segítve őket a felzárkózásban.
Hogy egyáltalán minek kell a diáknak matekpéldákkal szórakoznia, ha a mesterséges intelligencia kapásból tudja a helyes választ, azt sajnos nem magyarázza el a miniszterelnök –
noha nem világos, miért is fölöslegesebb felismerni, hogy merre van a legközelebbi menedékház, mint alkalmazni a szinusztételt.
Az mindenesetre bámulatos, hogy vezető értelmiségiek milyen természetességgel képesek hótfölöslegesnek minősíteni az innovációhoz és az önálló alkotáshoz szükséges agytevékenységeket, az akksi állapotától független tájékozódást és kultúraközi kommunikációt, a gépek felülbírálására való képességet. Miközben a kétkezi munkát végző szakik a lehető legnagyobb önérzettel tudják elmagyarázni a kiszállási és a munkadíjuk összegének indokolásaként, hogy az ő tudásuk mennyire pótolhatatlan és készségeik mennyire páratlanok (jó esetben ráadásul igazuk is van), a korral igazán haladó diplomás simán levezeti, hogy
idegen nyelveken beszélni, a térképen kiigazodni és szuverén írástudóként létezni idejétmúlt dolog, bambán gépeket követni ellenben innovatív.
Az asztalosok nemigen szokták fejtegetni, hogy minek fúrjon-faragjon a gyerek, majd kinyomtatja 3D-ben, ha kell neki valami – csak a progresszív írástudó van olyan önsorsrontó, hogy lehetőség szerint megkímélné a következő generációkat a fáradságos írásbeliségtől. Csodálkozzunk, hogy lenézik a bölcsészeket és a pedagógusokat, ha egyesek közülünk ilyen szinten hirdetik a lecserélhetőségünket?
Nevetséges naivitás volt azt gondolni, hogy „a latinnak semmi haszna” szlogennél megállunk a lejtőn – az exportbajnok tartomány vezetője, Schiller és Hölderlin szülőföldjének mai miniszterelnöke már ott tart, hogy a szegény gimnazistának ne kelljen franciát vagy pláne kínait tanulnia, merthogy
a telefonja úgyis megmondja neki, mit jelent az, hogy je t’aime.
Igen ám, csak így sajnos jó eséllyel az Alzheimer is korábban fog nála kopogtatni. Számos kutatás állapította meg, hogy a több nyelven tudás az abból eredő bőségesebb „kognitív tartalék” miatt jelentősen késlelteti a demencia kialakulását; de akad több olyan észrevétel is, amely szerint a gondolatok igényes írásbeli megfogalmazása szintén jelentős védőfaktor –
ennyit arról, hogy nem kell írni, elég diktálni, és egyébként is, a gép majd legfeljebb pofoz egy kicsit a diák mondatain.
Ahogy azt is kimutatták nem is egyszer, hogy az állandó GPS-használat negatívan hat a térmemóriára, ez a kognitív hanyatlás pedig „dózisfüggő” – aki tehát időnként azért a térképolvasási képességeit is kamatoztatja, mert szerencsés és még vannak neki olyanok, máris jobban jár.
Persze az is egy megoldás, hogy miközben az organikusan bennünk lévő védőrendszereket a mesterséges intelligenciával gyermekkortól kezdve akkurátusan leépítjük,
megkérjük a ChatGPT-t, hogy naponta szolgáljon nekünk ügyes kis Alzheimer-prevenciós gyakorlatokkal.
Csak ugye béna lenne, ha pont a Zöldek irtanák a némi dióval, hallal, zabpehellyel, brokkolival és áfonyával táplálható természetes agysejtjeinket, csillogó szemmel hirdetvén, hogy a ritkaföldfémekkel és akkumulátorokkal működő készülékeinken az irtózatos energiaigényű, ráadásul brutálisan vízfaló mesterséges intelligencia majd úgyis segít, hogy merre kell balra fordulnunk.
***