mély csend honol. Előállnék ezért a tényekkel.
„A háztartások megtakarítási rátája” című táblázat gyakorlatilag azt mutatja be, hogy a rendelkezésre álló jövedelem mekkora részét nem költik el a lakosok, noha akár el is költhetnék, mert hiszen a rendelkezésükre áll. Azaz az érem másik oldaláról van szó: arról a felhalmozott pénzről, amiről a fogyasztásos táblázat nem tud. Svájc vezet, 22 százalékkal; az uniós országok közül Magyarország a harmadik, Csehország és Németország mögött, Luxemburg előtt. A megtakarítási ráta 2023-ban közel 19 százalék volt – Szlovákiában 7,2, Lengyelországban 2,5, Romániában pedig mínusz 6,76.
Aki tanult matekot, az nehezen értelmezheti ezt másképp, mint hogy a derék románok hitelből szárnyalnak –
innentől kezdve tehát tessék eldönteni, hogy a) irigylendő-e a román fogyasztás, vagy b) szégyenletes-e a magas államadósság. Mert a két meglátás sajnos üti egymást: ha a románoknál a tomboló jólét jelének tartjuk, hogy tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takarójuk ér, akkor értelemszerűen a magyar államnál is üdvözölnünk kellene, ha bármilyen célra hitelből költekezik.
Figyelemreméltóak azonban a tendenciák is. A 2012-ig visszanyúló adatsor szerint a román háztartások csupán a 2020-as karantén idején nem voltak mínuszban (hanem kőkemény 1,58 százalékos megtakarítási rátát produkáltak),